A
kukoricahibridek előállítására létrehozott kísérleti rendszer több
országra (például Romániára, Szlovákiára) ezzel több, eltérő klímával
rendelkező területre kiterjed. Így a kutatók olyan hibrideket
választhatnak ki, amelyek az időjárási viszonyokhoz a leginkább képesek
alkalmazkodni. Az új hibridek minősítésével valamennyi éréscsoportban
gazdagodott a martonvásári intézet szemeskukorica választéka - közölték.
Az
ATK számára fontosak azok a kísérleti helyek, ahol sok év átlagában az
országos átlagnál kevesebb csapadék hullik, valamint azok az öntözött
területek, ahol a kukoricahibridek terméspotenciálját hektáronként 15
tonna vagy afölötti termésszinten vizsgálják. Ezenfelül a kutatók
speciális klímájú helyszíneken értékelik a hibridek hidegtűrését,
illetve kezdeti fejlődésük erősségét.
A szakemberek néhány
hibridet a romániai állami kísérletekbe bekapcsolódva vizsgáltak, ahol a
magyarországinál már most is melegebb és szárazabb az időjárás.
Olaszországban intenzív technológia mellett, Szlovákiában hűvösebb
területen értékelték a magyar hibridek teljesítményét.
Magyarországon
a kukorica vetésterületének kilencven százalékán szemes kukoricát, tíz
százalékán silókukoricát termesztenek, ezért az ATK-MGI-ben is több
kutatási kapacitást fordítanak a szemes hibridek előállítására, mint a
silókukoricák nemesítésére.
Közölték, a szemes kukorica
mindenekelőtt állati takarmányként hasznosul, de az utóbbi időben a
bioetanol-gyártásnál is egyre több kukoricát dolgoznak fel. A
silókukorica amellett, hogy alapvetően a kérődző állatok
takarmányozására használják, a biogáz-előállítás alapanyagaként is
szolgál.(F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése