A
miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy fokozni kell az
erőfeszítéseket és további intézkedésekre van szükség a házi méhek
védelme érdekében - írták. Nagy István jó döntésnek tartja a vad beporzó
szervezetek monitorozásának megkezdését, és örömtelinek nevezte, hogy
májusban elindult az európai unió kísérleti projektje a vad beporzók
monitorozására, melyben a magyar Ökológiai Kutatóközpont is aktívan
részt vesz.
A tárcavezető szerint fokozott figyelmet kell
fordítani a növényvédő szerek, a rovarirtó szerek és az egyéb vegyszerek
beporzókra gyakorolt hatásának vizsgálatára. Emellett elengedhetetlen a
beporzók élőhely-csökkenésének megállítása és azok helyreállítása a
vidéki és települési környezetben egyaránt. A növényvédő szerek
kockázatértékelése során a házi méhekre és a vad beporzókra gyakorolt
hatást megfelelő súllyal kell figyelembe venni és el kell kerülni a
legnagyobb kockázatot jelentő növényvédő szerek indokolatlan használatát
- tette hozzá.
A miniszter előremutatónak tartja, hogy a
biológiai sokféleség megőrzési keretstratégia kapcsán a vadon élő fajok
mellett a termesztett és házasított fajok genetikai sokféleségének
megőrzése is nevesítve lett. Magyarország számára kiemelten fontos
kérdés az élelmezési genetikai erőforrások megőrzése, melynek érdekében
2019-ben külön kormányzati programot indított hazánk. Kifejtette, komoly
eredmény, hogy az elmúlt évtizedben Magyarországon több mint 150 ezer
hektáron valósult meg élőhely-helyreállítást célzó beavatkozás és ezt a
jövőben tovább kívánjuk fokozni. A biológiai sokféleség megőrzése nem
egy szűk ágazat feladata és felelőssége, hanem szorosan kötődik a teljes
társadalom jóllétéhez és a gazdasághoz az egészséges ökoszisztémák
által nyújtott szolgáltatásokon keresztül. Nagy István a közlemény
szerint arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon jelenleg zajlik a
2030-ig szóló Nemzeti Biodiverzitás Stratégia kidolgozása, melynek
elfogadására még az idén sor kerülhet.(F:mti)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése