A lisztkeverékből
készített kenyereknél meghatározták a keveréket képező lisztek pontos
arányát, így például a rozskenyér 60 százalékának rozslisztnek, 40
százalékának búzalisztnek kell lennie. A rozsos kenyér esetében a
rozsliszt aránya 30 százalék, míg a búzaőrlemény 70 százalék. A rendelet számos új kenyérfajtát szabályoz, gazdagodott a
leírás, amelyek rögzítik az összetételt, érzékszervi tulajdonságokat, a
megjelenést, a kémiai paramétereket. Ezek az új termékek az egészséges
táplálkozás igényeinek megfelelő összetételű termékek, közöttük a
graham-, a teljes kiőrlésű, a tönkölybúza-, a kukoricás, a búza-, a
rozsos kenyér, vagy a rozskenyér.
A kenyér és pékáruk lehetséges összetevői közé bekerültek az
álgabonák - a hajdina és az amaránt -, amelyek egyre fontosabb részét
képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének magas vitamin-, fehérje-
és rosttartalmuk, illetve gluténmentességük miatt - mutatott rá.
A Magyar Élelmiszerkönyv emeltszintű
szabályozása rögzíti a kézműves élelmiszerek jellemzőit, ezen belül
pedig a kézműves sütőipari termékek jellemzőit is. Ez alapján akár
hagyományos módon, liszt, víz, kovász és só hozzáadásával is készülhet
minőségi péktermék, ezzel teljessé válik a sütőipari termékek
szabályozása.
A szabályozáshoz beérkezett szakmai
javaslatokat a szakbizottság egységesítette, azokat a Magyar
Élelmiszerkönyv Bizottság hagyta jóvá, így azok véglegesnek
tekinthetőek. A pékszakma üdvözölte a változtatásokat, azok lekésőbb
fél év múlva hatályba léphetnek. Az élelmiszerkönyvben szereplő szabályokat kötelező betartaniuk az
adott néven forgalmazott termékeket előállítóknak, az előírt
paramétereket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)
ellenőrzi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése