Markus Hellstrom, a Fazer péktermékek előállításával foglalkozó
részlegének vezetője elmondta, hogy a vállalat olyan veknit állít elő,
amelynek egy részét szárított és porrá őrölt tücsök teszi ki, a
fennmaradó rész pedig továbbra is gabonaliszt és más hagyományosabb
összetevők. Egy-egy vekni kenyérben nagyjából 70 tücsök van, ezek súlya a
kenyér három százalékát teszik ki.
Nemrég az észak-európai országokban több felmérést is folytattak, amelyek során úgy tűnt, a finnek többnyire pozitívan állnak hozzá a rovarok fogyasztásához. Az ízélmény javítása érdekében ropogós tésztát készítettek, az eredmény pedig egy „ízletes és tápláló” eledel lett. A Sirkkaleipa nevű kenyér Sibakov jellemzése szerint remek fehérjeforrás lehet, ráadásul a rovarokban hasznos zsírsavak, vas, illetve B12 vitamin is találhatóak.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági szervezete korábban is javasolta a rovarok fogyasztását, mivel azok gazdag ásványi anyag és fehérjeforrások, és összességében egészséges tápláléknak számítanak. Ráadásul a legtöbb rovar tenyésztésével sokkal kevesebb üvegházhatású gáz és ammónia kerül a környezetbe, mint például a szarvasmarhák tenyésztésével. Mindennek tetejébe pedig még olcsóbb is a rovartenyésztés, mint más haszonállatok nevelése. ENSZ-adatok szerint egyébként a világon 2 milliárd ember fogyaszt rovart, az ehető fajok száma meghaladja az 1900-at.
Érdekesség, hogy egy korábbi kutatás során megfigyelték, a rovarok tulajdonképpen valóban képesek lehetnek legalább annyi tápanyagot biztosítani, mint a más állatokból készült élelmiszerek.
Nemrég az észak-európai országokban több felmérést is folytattak, amelyek során úgy tűnt, a finnek többnyire pozitívan állnak hozzá a rovarok fogyasztásához. Az ízélmény javítása érdekében ropogós tésztát készítettek, az eredmény pedig egy „ízletes és tápláló” eledel lett. A Sirkkaleipa nevű kenyér Sibakov jellemzése szerint remek fehérjeforrás lehet, ráadásul a rovarokban hasznos zsírsavak, vas, illetve B12 vitamin is találhatóak.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági szervezete korábban is javasolta a rovarok fogyasztását, mivel azok gazdag ásványi anyag és fehérjeforrások, és összességében egészséges tápláléknak számítanak. Ráadásul a legtöbb rovar tenyésztésével sokkal kevesebb üvegházhatású gáz és ammónia kerül a környezetbe, mint például a szarvasmarhák tenyésztésével. Mindennek tetejébe pedig még olcsóbb is a rovartenyésztés, mint más haszonállatok nevelése. ENSZ-adatok szerint egyébként a világon 2 milliárd ember fogyaszt rovart, az ehető fajok száma meghaladja az 1900-at.
Érdekesség, hogy egy korábbi kutatás során megfigyelték, a rovarok tulajdonképpen valóban képesek lehetnek legalább annyi tápanyagot biztosítani, mint a más állatokból készült élelmiszerek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése