BLOGSZEMLE - 2010.

Furcsa szokások...

Furcsa szokások: piros bugyi január elsején 
részletek>>
2010. december 30., csütörtök, Szerző: MTI
Minden nép más dolgokhoz ragaszkodik, az olaszoknak piros alsónemű, a spanyoloknak szőlő hoz szerencsét szilveszter estéről újévre virradóra.

Döbbenet! Csiripelnek az egerek!
Madárként csiripelő egereket tenyésztettek ki az Oszakai Egyetem tudósai, akik a genetikailag módosított rágcsáló segítségével szeretnék felderíteni az emberi nyelv eredetét. 2010. december 22. szerda részletek>>
A genetikailag módosított egerek szervezete hajlamos hibát ejteni a DNS-másolás során, ezért esetükben könnyebben alakulnak ki génmutációk. "A mutációk az evolúciók mozgatórugói. A génmódosított egereket kereszteztük nemzedékeken keresztül, s figyeltük, hogy mi történik. Egyenként vizsgáltuk az újszülött egereket, s egyszer csak felfedeztünk egy madárként +daloló+ egyedet" - magyarázta a kutatásokat irányító Ucsimura Arikuni, hozzátéve, hogy az "éneklő" egér a véletlennek köszönheti világra jöttét, ám ezt a tulajdonságát átörökíti utódaira. Mint a kutató megjegyezte, meglepte, hogy a "daloló egér" látszatra ugyanolyan, mint "közönséges" fajtársai, azt várta volna ugyanis, hogy megváltozzon a rágcsáló fizikai megjelenése is. Ugyanakkor a kísérletek során születtek egerek rövid végtagokkal, s a dakszlira emlékeztető farokkal. Jelenleg a laboratórium már 100 "daloló" egérrel rendelkezik. S hogy miért oly értékesek a "csiripelő" rágcsálók? A madarak egy sor hangelemet variálnak, amelyek olyan szerepet töltenek be, mint az emberi beszédben a szavak, s énekükben egyfajta "lingvisztikai" szabályok követhetők nyomon. "Az egereket könnyebb tanulmányozni, mint a madarakat. Emlősök, így az agyi szerkezetükben és más biológiai tulajdonságaikban közelebb állnak az emberhez" - mutatott rá Ucsimura. Ismertetése szerint a kísérletek jelenlegi fázisában azt vizsgálják, hogy a "csiripelő" egerek miként hatnak a "közönséges" egerekre. Abból kiindulva, hogy a mutáns egerek hangosabban csiripelnek, ha ismeretlen környezetbe kerülnek, vagy amikor a hímek nőstények társaságába csöppennek, a kutató szerint a csiripelés az érzelmek egyfajta kifejezését jelenti. A kutatások során arra is fény derült, hogy amikor "közönséges" egerek énekes fajtársaikkal együtt cseperedtek, a szokásosnál kevesebb ultrahangot bocsátottak ki. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a kommunikációs módszerek a nyelvjáráshoz hasonlatosan terjednek a csoporton belül.
Forrás: MTI, HírExtra

Aranykorona és forgalmi érték

A termőföldek aranykorona (kataszteri tisztajövedelem) értéke nem pénzbeli értéket jelent, hanem egy adott becslőjáráshoz tartozó, a művelési ágtól, és azon belül a minőségi osztálytól függő minőségi arányszám. A szám-érték a matematikában sem jelent pénzbeni értéket. Az AK értéket a földhivatal hatósági jogkörében állapítja meg a kijelölt mintaterekkel való empirikus összehasonlítás és a vonatkozó fokozattábla alapján. A kataszteri tisztajövedelem érték, mint hatósági nyilvántartási adat az ingatlan-nyilvántartásba is be van jegyezve.
Az AK érték természetesen kihat a termőföld piaci értékére, de azzal nem azonos, jó esetben azzal arányos. A piaci érték ezzel szemben az a becsült összeg, amennyiért egy ingatlan (termőföld) az értékelés időpontjában gazdát cserélhetne egy hajlandóságot mutató eladó és egy hajlandóságot mutató vevő között.

Kártérítési felelősség...

A munkaviszonyban álló alkalmazott kártérítési felelősségére az alábbiak vonatkoznak:
A munkavállaló kártérítési felelőssége a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért áll fenn. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi keresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. Kollektív szerződés vagy munkaszerződés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel a kártérítés mértékét ettől eltérően is szabályozhatja, így a munkaszerződés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződés legfeljebb hathavi átlagkeresetig határozhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.
A munkavállaló kártérítési felelőssége csak a munkáltató felé áll fenn - harmadik személy - pl. ügyfél nem követelhet kártérítést közvetlenül a hibát vétő alkalmazottól. Helyette a munkáltató felel.
Jó tudni, hogy a munkajogi igények a kár bekövetkeztétől számított 3 év alatt évülnek el. Ez irányadó a munkáltatónak a munkavállalóval szemben támasztható kártérítési igényére is.
(f: Adónet.hu)

Felelősség az adóhiányért...

Fontos kérdés, hogy a munkáltatóra kiszabott adóhiányért fennáll-e a munkavállaló kártérítési felelőssége?
Itt igazából az a kérdés, hogy az adóhiány beletartozik-e a kár fogalmába. Először egy pontosítást: csak a megfizetett adóhiány minősülhet kárnak, az adóhatósági határozattal megállapított csak akkor lesz az, ha megfizették.
Az egységes bírósági gyakorlat szerint az adófizetési kötelezettség és annak teljesítése nem minősíthető kárnak.
A kár fogalmának része a jogellenesség, a felmerült kár a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést jelenti. Az adófizetési kötelezettség teljesítése, az adóhiány megfizetése csökkenti a fizetést teljesítő vagyonát, de ez a csökkenés nem jogellenes, hiszen jogszabályok írják elő a fizetési kötelezettséget. Ez igaz lehet a késedelmi pótlékra is.
Az adóbírság már nem illetéktelen vagyoni előnyt von el - hanem szankcióként ténylegesen csökkenti az adózó vagyonát, tehát a kár jogi fogalmába beletartozhat. Azért itt a kártérítési kötelezettség további feltételei vizsgálandók.
A fentiekhez képest vannak speciális adózási tényállások: a jogszabályban előírt adómentesség vagy adókedvezmény nem teljesítése miatt megállapított adóhiány beletartozhat a kár jogi fogalmába, de csak elmaradt vagyoni előnyként.
(f: Adónet.hu)

Luca széke

December tizenharmadikára esett a Gergely-naptár szerint a téli napforduló, és ugyanezen a napon van Luca-nap, ami fényt jelent, ezért hiedelmek és szokások százai kelnek életre évről évre ezen a téli napon. A legnépszerűbb Luca-napi szokás a Luca székének faragása volt.
A Luca székének egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből készült forma volt az alakja, amit állítólag már a kelták varázsló papjai is ismertek. A szék készítői december tizenharmadikától kezdve mindennap faragtak egy kicsit rajta, ám karácsony napja előtt nem készülhettek el vele. Innen a mondás: "Lassan készül, mint a Luca széke."

A hagyomány szerint a széket kilencféle fából állították össze: kökény, boróka, körte, som, jávor, akác, jegenyefenyő, cser és rózsafából. Az ülőalkalmatosságot elkészülése után nem rendeltetése szerint használták, pont ellenkezőleg. Azt tartották, hogy aki az éjféli misén feláll Luca székére, az megláthatja, hogy a gyülekezet tagjai közül kik boszorkányok.
A veszély abban rejlett, hogy a magaslaton állót a boszorkányok is könnyűszerrel kiszúrták, így aki rémeket látott, azonnal menekülőre is foghatta, majd otthonába érve, ha nem kapták el addig a "gonoszok", rituálisan elégethette a mágikus széket.
A gyengébb idegzetűek jobb, ha ágyban maradnak ezen a mitikus napon, nem nekik való a sok riogatás és félelmetes szertartás.
Forrás: STOP/Képes Újság