Zöldség tápanyagigény

 

Ammónia kibocsátás

Az ammónia kibocsátását befolyásoló számos tényező közül az egyik legfontosabb a hőmérséklet, melynek növekedésével emelkedik a kijuttatott anyagokban lévő nitrogénveszteség, azaz az ammónia kibocsátás növekedése által. Ebből következően az alacsonyabb hőmérsékletű napszakokban, évszakokban kijuttatott hígtrágya, szerves trágya és műtrágya nitrogén tápanyagtartalmának vesztesége kevesebb, az ammónia kibocsátása kisebb. A napon belül tervezés során javasolt az éjszakai vagy a kora reggeli órákban kijuttatni a trágyát, éven belül pedig az őszi-tavaszi időszakot kell előnyben részesíteni a nyári félévvel szemben.

Fejtrágyázás...

Az ország mezőgazdasági területéből ~ 4 013 100 ha nitrátérzékenynek minősül, ahol trágyát kijuttatni október 31.-február 15 között nem lehet tekintve, hogy ezen időszakban a víz mozgása dominánsan a gravitációt követve lefelé irányul, azaz ilyenkor töltődhetnek fel talajaink vízzel, ha azt az agrotechnikai hibák nem akadályozzák meg (pl. eketalpréteg). A tilalmi időszakban tehát a csapadék a mélyebb rétegekbe juthat, s magukkal viheti a mobilis tápanyagokat, mint pl. a nitrát ionok. A növényzettel borított, magasabb hőmérsékletű időszakban – amikor a trágyakijuttatás nem tiltott - a kimosódás kockázata nem jellemző, hiszen a növényi gyökérzet szívó hatása illetve a párolgás felfelé irányuló vízmozgást eredményezhet. A téli trágyázási időszakon belül február 1-től az őszi kalászosok fejtrágyázása megengedett. Trágyázószer talajra ez időszakban sem kerülhet, ha a talaj fagyott, vízzel telített, vagy hóval borított. (F:NAK/Sztahura)