Az
MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója
szerint fontos időszakhoz érkezett a magyar agrárium, hiszen úgy tűnik,
kimozdulhat a stagnálásból, amikor leállt a hitelezés bővülése, a
termelők jelentős részének pedig a túlélés volt a legfontosabb célja.
Hollósi Dávid úgy véli, hogy 2024 bevezetője lehet egy tartós
emelkedésnek, 2025-ben pedig már elérhető az egyensúlyi állapot.
A
gazdasági környezet egyre kiszámíthatóbb, a műtrágya-, takarmány- és
energiaköltségek csökkennek, a vidékfejlesztési pályázatok
fellendíthetik a fejlesztéseket, így az MBH Bank is arra számít, hogy az
év vége felé közeledve egyre több beruházási kölcsönt folyósíthat, az
agrárhitelezés stagnálása véget érhet. Az idei vidékfejlesztési
pályázatokból jövőre lehetnek hitelszerződések, 2025 második felében
várható az agrár- és élelmiszeripari beruházások komolyabb élénkülése -
fejtette ki.
A szakértő szerint hosszabb távon a szántóföldi növénytermesztésben
komoly átrendeződések várhatók, véget érhet az a korszak, amikor a
magyar kivitel jórészt a gabonatermés alakulásától függ. A külföldi
piacok jelentős részét az orosz és az ukrán gabona veheti át, a magyar
gabonatermelőknek javítaniuk kell a hatékonyságukon, nem alapozhatják a
működésüket hosszú távon az állami és uniós támogatásokra. A magyar
agrárium versenyképessége jelentős mértékben múlik az élelmiszeripari
cégek megerősödésén is, a nagyobb szereplőknek nemzetközi szinten
jelentős piacokat kell szerezniük. Sikerük a kistermelőknek is érdeke,
ők ugyanis aligha maradhatnak fenn, ha nem csatlakoznak a nagyokhoz -
tette hozzá.
Az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának agrár- és uniós
kapcsolatokért felelős vezetője szintén az élelmiszeripar
megerősödésében bízik, ugyanis ez a mezőgazdasági termékek legfontosabb
felvevője. Mezei Dávid hangsúlyozta, hogy az élelmiszeripari cégek
fejlesztései nélkül nincs erős agrárgazdaság, ezért is fontos, hogy a
vidékfejlesztési forrásokból csaknem 1500 milliárd forint jut
beruházásokra. A pályázóknak kedvez, hogy a teljes támogatási intenzitás
10 százalékát kitevő kamattámogatásra is számíthatnak, ennek
részleteiről a bankok még egyeztetnek a kormánnyal.
Mezei Dávid közölte, hogy a fejlesztési pályázatoknak 2025-ben újabb
fordulója kezdődhet meg, nem kizárt ugyanakkor, hogy a következő
finanszírozási ciklusban jelentősen átalakul az uniós agrártámogatási
rendszer. A mostani támogatásokat azért is érdemes kihasználni, mert
lehet, hogy a 2027 utáni változások nem kedveznek majd a termelőknek. A
terület- és állatlétszámalapú támogatások eddig is egyre csekélyebb
mértékben fedezték a költségeket, a vidékfejlesztési uniós források
visszaesése is csak a kormány kiegészítő finanszírozása miatt nem
látszik - tette hozzá.
Héjja Csaba stratégiai elemző közölte, hogy az agrárhitel-ügyfelek
visszajelzései alapján 2023 végére minden termékpályán javult a
helyzetértékelés, a kilátások kedvezőek, különösen a sertés- és
szarvasmarha-tartásban, ahol stabil ár- és jövedelmi viszonyok alakultak
ki. A rangsor további vezető helyeire is az állati termékek előállítói
kerültek, sorrendben a baromfihús-, a tojás- és a tejtermelők. A
hajtatott és a szántóföldi zöldségek kilátásai valamivel
kedvezőtlenebbek, a jelentős munkaigény miatt ebben az ágazatban a
munkaerőköltségek emelkedése jelent komoly nehézséget, míg szántóföldi
növénytermesztés helyzetértékelését a tartósan alacsony jövedelmezőség
rontja. Legkevésbé a gyümölcstermesztők bizakodnak, ami a
kiszámíthatatlan piaci körülmények mellett azzal magyarázható, hogy a
belföldi ültetvények elöregedtek, korszerűtlenek, ezért a következő
években struktúraváltás várható ezen a téren.
Héjja Csaba szerint a termelőknek a következő években a költségeik
csökkentésére kell összpontosítaniuk, mert mozgásterük csak ebben van,
az árak alakulásába nincs beleszólásuk. A kedvező folyamatok ellenére
2024 sem lesz még könnyű év az agráriumban, de a vidékfejlesztési
pályázatok várhatóan jelentősen javítják majd a konjunktúraérzetet a
következő hónapokban - tette hozzá.
(F:MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése