Vizes élőhelyek helyreállítása

Az elmúlt több mint 10 évben az Agrárminisztérium (AM) soha nem látott mértékben valósított meg a vizes élőhelyek helyreállítására irányuló természetvédelmi beruházásokat - közölte a szaktárca szerdán az MTI-vel.

    A közleményben felidézték, hogy Vizes élőhelyek világnapját tavaly az ENSZ is hivatalos világnappá nyilvánította. 1971-ben, 51 évvel ezelőtt február 2-án írták alá az iráni Ramsar városában a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt.
    Az elmúlt több mint 10 évben soha nem látott mértékben valósultak meg természetvédelmi beruházások, amelyek jelentős része a vizes élőhelyek helyreállítására irányult. A 80 milliárd forintot is meghaladó 323 egyedi fejlesztés révén összességében több mint 300 000 hektárnyi területen javult az élőhelyek állapota, illetve a természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételei - írták a közleményben.
    Kitértek arra, hogy a rendelkezésre álló források mintegy harmadát a vizes élőhelyek helyreállítását tartalmazó fejlesztések megvalósítására használták fel a nemzeti park igazgatóságok. Ennek köszönhetően 28 milliárd forintból 59 projekt valósult meg összesen 78 500 hektárnyi területen. Ezek között a Fertőt és a Hanság vizes élőhelyeit, a Velencei-tavat és a Dinnyési-fertőt, a Nagykunság és a Hortobágy vizes élőhelyeit, a Tihanyi belső tavat, a dél-balatoni Nagyberek térségét, a Duna több szakaszát (például a Táti-sziget térsége, a Bezerédi Duna-ág, a Dunaszekcsői "Telelő" Duna), valamint a Szegedi Fehér-tavat lehet említeni.
    A Ramsari Egyezmény a természetvédelmi államközi megállapodások legrégebbike, 171 ország részvételével összesen 2414 területet jelöltek ki a vizes élőhelyek védelmére. Ezek összesített kiterjedése meghaladja a 2,5 millió négyzetkilométert, ami több mint 27 magyarországnyi területet jelent - ismertették a közleményben.
    Az idei világnap jelmondata: "Aki a vizes élőhelyekért cselekszik, az emberekért és a természetért is cselekszik!" Magyarország 1979-es csatlakozását követően napjainkig 29 területet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékébe, mintegy 260 667 hektár kiterjedéssel, ami az ország területének 2,8 százaléka - olvasható a közleményben.
    Rámutattak arra, hogy hazánk javaslatára vált lehetővé, hogy felszín alatti vizes élőhelyek is szerepelhessenek a listán, így lehetett 2001-ben Ramsari-terület Magyarországról a Baradla-barlangrendszer is, amely egyben a négy, hazánkat is érintő határon átnyúló Ramsari-terület egyike. 2018-ban a vizes élőhelyeit példaszerűen, a fenntarthatóságot szem előtt tartó települések úgynevezett "Ramsari város" címét Tata is elnyerte. Ebben a rangos elismerésben a világon összesen 7 ország 18 városa részesült eddig. A tavaly ötoldalú bioszféra-rezervátumként kihirdetett Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátum egy részterülete, a Szaporcai Ó-Dráva-meder szintén Ramsari-terület - tájékoztatott a szaktárca.
    A közleményben hangsúlyozták, az Agrárminisztérium célja, hogy 2030-ig további legalább 100 000 hektáron javítsa a természeti értékek állapotát, illetve gondoskodjon az aktív természetvédelmi kezelés feltételeiről.

Bioszféra-rezervátumok

Ingyenes tudománynépszerűsítő programokon mutatkoznak be a magyarországi bioszféra-rezervátumok az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) tudományos élményközpontja, az Agroverzum, az UNESCO MAB és az Agrárminisztérium közös rendezvényén szeptember 17-én Martonvásáron.

A rendezvény célja, hogy felhívja a figyelmet a biodiverzitás megőrzésének és természeti értékeink megóvásának a jelentőségére - közölte az ELKH hétfőn az MTI-vel.

    Az UNESCO 1971-ben indította útjára az Ember és Bioszféra Programot, amely a természeti környezet megóvását, valamint az ember és környezete kapcsolatának javítását tűzte ki céljául. Az Agroverzum eseményén a hazai bioszféra-rezervátumok bemutatkozása révén az érdeklődők megismerhetik ezt a kezdeményezést.
    A közlemény szerint a bioszféra-rezervátumok fő funkciója, hogy a biológiai sokféleség és a természeti értékek megőrzése mellett egyben a fenntartható gazdasági fejlődés mintaterületei is legyenek. A Magyarországon kijelölt bioszféra-rezervátumok az országra jellemző különféle élőhelytípusokat, tájtípusokat őriznek és mutatnak be. A hat hazai bioszféra-rezervátum részét alkotja az UNESCO MAB programja által kijelölt Bioszféra-rezervátumok Világhálózatának (WNBR).
    Az eseményen az Aggteleki Bioszféra-rezervátum, a Hortobágyi Bioszféra-rezervátum, a Kiskunsági Bioszféra-rezervátum, a Pilisi Bioszféra-rezervátum és a határon átnyúló Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum képviselői vesznek részt, akik bemutatják, hogy a rezervátum területén milyen természeti értékeket őriznek, hogyan végzik ezt a munkát, illetve miért fontos ez a védelem.
    A rendezvény részletes programja az Agroverzum honlapján érhető el.(F:mti)