Oldalak

2010. június 1., kedd

Parlagfű...

Parlagfű-felmérés
Ez az áttekintő kimutatás a 2008. évi XLVI. Tv. végrehajtása keretében készült.
A parlagfű-veszélyeztetettségi térkép az ország településeit mutatja, aszerint osztályozva, hogy milyen mértékű a parlagfű-fertőzöttségük, A MePAR blokkok esetén pedig szöveges kereső áll rendelkezésre a kiválasztott blokk parlagfű veszélyeztetettségének a megtekintésére.  
A közérdekű védekezések térkép a megyéket és a településeket mutatja, aszerint, hogy mekkora területen rendelték el a közérdekű védekezést a hatósági eljárás során. A térképek pontos bemutatását, leírását a következőkben ismertetjük.
Parlagfű veszélyeztetettségi térkép
A kimutatás a 2009-es évben helyszíni ellenőrzés vagy távérzékeléses felmérés keretében parlagfüvesnek talált területeket mutatja be.
A távérzékeléses felderítés során űrfelvételeket és helyszíni felmérésből származó adatokat használunk fel. A helyszíni adatok részben a földhivatalok helyszíni ellenőrzéseinek eredményeiből származnak. A hagyományos felderítésből származó adatokat a Földmérési és Távérzékelési Intézetben egy korszerű technika, a távérzékelés alkalmazásával egészítjük ki. A mezőgazdasági területeket, – beleértve az erőforrások korlátai miatt hagyományos felderítéssel „be nem járható” területeket is – nagyfelbontású űrfelvételek kiértékelésével vizsgáljuk meg. A műholdas felderítés a mezőgazdasági területeken alkalmazható, így csak ezekről tartalmaz adatokat a térkép. Az oldalon tájékoztató jelleggel információt kaphatunk arról is, hogy a parlagfű-fertőzés a MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) mely fizikai blokkjait érinti.
A felderítés távérzékeléses eredményei egyrészt a tartósan elhanyagolt, jelenleg mezőgazdasági művelés alatt nem álló úgynevezett „parlag”-területek, másrészt a betakarítás után elgyomosodott, parlagfűvel elfertőződött kalászos-tarlók felmérésén alapulnak. A parlagterületeken a leggyakrabban előforduló parlagfű mellett más allergén gyomok is megjelennek nagy számban. A kimutatásban az elhanyagolt területek mellett az elgyomosodott kalászosgabona-területek is szerepelhetnek. A parlagfüves kalászos-tarlók nagy kiterjedésű foltjai igen jelentős pollen-terhelést eredményeznek.
Olyan térképet készítünk folyamatosan, amely megbízhatóan mutatja meg a fertőzött területeket. Ez a földhivatali szakemberek helyszíni ellenőrzését, a pontos földi bemérés munkáját segíti, és összességében a fertőzött területek országos felderítését jelentősen növelni fogja. A helyszíni ellenőrzés során a fertőzöttnek talált területek esetében a hatóság elrendeli közérdekű védekezés keretében a terület parlagfű-mentesítését, a földhasználó pedig köteles a költségek megtérítésére.
A távérzékeléses felméréssel – céljának és technikai feltételeinek megfelelően – a 0,8 ha-t meghaladó, 2009-ben parlagfűvel fertőzött foltokat kerestük meg a települések külterületein. Ez a kimutatás tehát nem a kis foltokra, az út menti parlagfüves sávokra fókuszál, hanem a nagy területű, jelentősebb pollenterhelést eredményező fertőzött területeket veszi számba.
A feldolgozás az elhanyagolt területek és a kalászos-tarlók vonatkozásában csaknem teljes az ország területére. A kimutatott parlagfüves terület összesen 23 000 ha. A feldolgozásban nem vettek részt a külterülettel nem rendelkező települések.
A 2009-es veszélyeztetettségi kategóriák a külterületi parlagfüves terület aránya szerint:
A veszélyeztetettségi kategória (2009)
Településnél
Blokknál
Alig
0-1 ezrelék
0-2 %
Enyhén
1-3 ezrelék
2-8 %
Közepesen
3-10 ezrelék
8-33 %
Erősen veszélyeztetett
10 ezrelék felett
33 % felett
Parlagfű elleni közérdekű védekezés elrendelése
A kimutatás a hatósági eljárást is követő Parlagfű Információs Rendszer (PIR) adatai alapján készült. A külterületen lefolytatott hatósági eljárások, kivétel nélkül a FÖMI által üzemeltetett PIR felületén keresztül folynak, így a közérdekű védekezés elrendelő határozatokat is ezen belül rögzítik és hozzák létre. Közérdekű védekezést azonban nem minden parlagfüves terület esetén lehet elrendelni. Amennyiben a terület nem kultúrnövénnyel fedett, a védekezésnek nincs akadálya, azonban ha van kultúrnövény, és annak állapota megfelel a törvényben leírtaknak (2008.évi XLVI. Tv. 50§ (7)), a kötelező védekezés elrendelése nem lehetséges, a hatóság csak bírságot szabhat ki a terület használójára. Térképünk csak azon területek adatai alapján készült, ahol a hatóság elrendelte a közérdekű védekezést. A térkép nem az ország parlagfű fertőzöttségét mutatja!
Annak érdekében, hogy a települések, illetve megyék adatai összehasonlíthatóak legyenek, nem csupán a településeken elrendelt közérdekű védekezés által érintett összterületet jelenítettük meg térképünkön, hanem ezeket a területeket a település azon területéhez viszonyítottuk, ahol a terület jellegét tekintve a parlagfű előfordulhat. Az ingatlan-nyilvántartás kategóriái, művelési ágai közül a következőket vettük figyelembe: szántó, kert, szőlő és gyümölcsös.
Térképeink bemutatják, hogy az egyes településeken a többi településhez viszonyítva milyen mértékű a közérdekű védekezés elrendelés, illetve térképeinkre kattintva megtekinthetik továbbá azt is, hogy az ország megyéiben, településein 2009-ben összesen mekkora területen rendeltek el közérdekű védekezést.
Kérjük, hogy ha a 2008. évi XLVI. Tv -ben megfogalmazott feladatoknak a Földmérési és Távérzékelési Intézetre eső részfeladatára, vagyis a távérzékeléses felderítésre vonatkozóan segítő észrevétele, javaslata van, azt a e-mail címre küldött levéllel tegye meg. Egyéb esetben a fórum áll rendelkezésére.

FÁP...

Felelős Állattartás Program
Mindenkinek, aki kisállatot vesz magához számolnia kell azzal, hogy egy élőlény nem játékszer. Nem lehet visszaadni, ha mégis más színű lenne az elképzelésünk, nem lehet leadni, ha nyaralni megyünk, nem lehet őt több napra egyedül hagyni, szóval egész életstílusunkat hozzá kell igazítani. Etetni, itatni, gondozni kell őt és évente többször állatorvosi kontrollra vinni. Mivel kedvenceink nem tudnak beszélni - ha bajba kerülnek, nem tudnak segítséget kérni -, így nekünk kell előre gondolni az ilyen helyzetekre is.

Egy kisállat tartása rengeteg örömmel ajándékozza meg az embert és kutatások szerint kedvenceink rendkívül kedvező hatással vannak egészségünkre is. A kisállattartók jobban tűrik a stresszt és általánosságban egészségesebbek, mint állatot nem tartó embertársaink. Ugyanakkor előre számolnunk kell azzal is, hogy kis társaink nem csak örömet, hanem átlagban 10 évig tartó folyamatos lekötöttséget és felelősséget is jelentenek. Egész életünket úgy kell szerveznünk, hogy abban kedvenceinknek részük legyen. Ezért egy állat befogadása nem történhet meggondolatlanul. Gyermekünknek csak akkor vegyünk kisállatot, ha biztosak vagyunk benne, hogy rábízhatjuk a gondozását, vagy amennyiben ő ezt nem tenné meg, mi vállalni tudjuk helyette a feladatot. Lakótelepi lakásba csak olyan kisállatot vigyünk, akinek az igényeihez az ilyen környezet megfelel és nem lesz folyamatos konfliktusforrás a szomszédokkal. Általában a lakásban tartott kutyák még jobban igénylik a gazdi társaságát, figyeljünk erre oda. Bár a kutya ugatása miatt senki nem jelenthető fel Magyarországon, törekedjünk a békés egymás mellett élésre szomszédainkkal.

Kisállataink – talán még jobban mint gyermekeink – ki vannak szolgáltatva nekünk. Ez óriási felelősséget ró ránk. Ezerféle betegség leselkedik rájuk, ami ellen a lehető legteljesebb védelmet kell nekik adnunk ahhoz, hogy sokáig mellettünk maradhassanak. Ma már a felelős állattartás alapja, hogy bármilyen kisállatunk is van, azt rendszeresen vakcináztassuk a fertőző betegségek ellen, rendszeresen (évente 4 alkalommal) féregtelenítsük, folyamatosan védjük a külső élősködők (bolha, kullancs, fülatka, szőrtüsző-atka) ellen és gondoljunk arra is, hogy esetleg elveszhet, ezért lehetőleg még az első oltási sor beadásakor chipeztessük be állatorvosunkkal.

Hasznos linkek

Agrárfelsőoktatási intézmények

Növénytermesztés, növényvédelem, kertészet
Erdészet 
 Állattenyésztés, állategészségügy 

Csemetekert

Új csemetekert az ősi fajtákból
A történelmi Magyarországon olyan sokféle gyümölcs termett, és olyan sok volt belőlük, hogy a Kárpát-medence valóságos Tündérkertnek számított. Szombathelyen, a Múzeumfaluban új csemetekertet hoztak létre a régi, teljesen elfeledett fajtákból.

A múlt egy darabját igyekszik átmenteni a mának a vasi Múzeumfalu legújabb kezdeményezése. Úgy határoztak, a régi parasztporták mellett csemetekertet hoznak létre azokból a gyümölcsfa-fajtákból, amelyek egykor a térségben, különösen az Őrségben jellemzőek voltak.
- Ezek olyan fajták, amik nemhogy üzletekben nem lelhetők fel, hanem a hivatalos törvények szerint még szaporítani is tilos. Nem is metszette őket a régi ember, ezek csak adtak, ezek csak teremtek – magyarázza a pórszombati Kovács Gyula, aki szakmáját tekintve erdész.
A mintegy 50 fa, Kovács Gyula több mint ezer fajtát őrző gyűjteményéből való alma, körte, cseresznye, berkenye, szilva, naspolya és meggy. Eleinte csak az Őrségben és a Göcsejben, néhány éve pedig már az egész Kárpát-medencében keresi a lassan feledésbe merülő fajtákat, amelyekből a 19. században még ezernél is többfélét ismertek.

Bereczky Máté 1800-as évek közepén írt,  négykötetes munkájában még több mint 500 körte-, 400 alma- és 100-nál is több szilvafajtáról emlékezik meg, köztük azokról, amelyekből most a Múzeumfalu kertjébe is került egy-egy.
- Ő a Kárpát-medencének a történelmi Magyarország területének a teljes gyümölcsállományát leírta, amennyire tudta – mondja Ambrus Lajos író. - Nyilván, tájváltozatokat nem tett bele a könyvébe, de ez a több mint ezer fajta gyümölcs jelzi, hogy Magyarország valóban egy gyümölcsöskert volt valaha.
A facsemetéket Vas megye, az ausztriai Őrvidék és a szlovéniai Mura-vidék különböző településeiről érkezett magyar, horvát, szlovén és osztrák általános iskolás gyermekek ültették el, és fogadták jelképesen örökbe.
A vadalanyokra oltott fák, Kovács Gyula szerint bárhol megélnek a Kárpát-medencében. Gyümölcsük régen fontos tápláléknak számított, és ma is vannak még olyan fajták, amelyek éréstől érésig eltarthatók, jól aszalhatók, vagy ecetnek is alkalmasak.
A csemetekertet Böcskör Sámuel felsőőri néptanító 1856-os leírása alapján alakították ki. Akkortájt minden községi iskola mellett faiskolát létesítettek, s az oltás és metszés fortélyait a tanítók adták tovább a gyerekeknek.
     - Akkor már több tízezer községi faiskola volt Magyarországon, és el lehet képzelni, ennek milyen tájformáló ereje volt, hiszen innen milliószámra hordták szét az oltványokat Magyarországon – eleveníti fel a múltat Illés Péter, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága osztályvezetője. -  Mi is abban bízunk, hogy a Múzeumfalu a jövőben tovább gazdagodik.
A Múzeumfaluban ugyanis a tervek szerint a faiskolához tartozó iskolát is megépítik majd Harasztifalu 18. századi, mára eltűnt iskolájának mintájára.
(f:gazdakor.hu)


Segédlet...

Környezetvédelmi adatszolgáltatási segédlet kosarba

Környezetvédelmi adatszolgáltatási segédlet Új
Megjelent: 2009
Bolti ár: 10000 Ft + 25% áfa (12500 Ft)
A kiadvány elsődleges célja, hogy - minden környezetvédelmi szakterületre kiterjedően - segítséget nyújtson a kötelező környezetvédelmi adatszolgáltatásokhoz, a jogszabályok értelmezéséhez, alkalmazásához, valamint eligazítást nyújtson a területet érintő hatósági eljárásokkal kapcsolatban.

A tematikusan összegyűjtött bejelentendő adatok, nyomtatványok, kitöltési útmutatók mellett minden, az adatszolgáltatással összefüggő információ és kapcsolódó joganyag is megtalálható a kiadványon, valamint népszerű, "Kiskönyvtár a biztonságról" című sorozatunk Környezetbiztonság című kötetének teljes tartalma is megtalálható a CD-n.

Iratkozzon fel ÚJ, INGYENES Környezetvédelem, munkavédelem hírlevelünkre:
- Új, módosított, hatályba lépő jogszabályok
- Hasznos, aktuális szakmai cikkek
- Szakirodalom és rendezvény ajánlatok, szakmai események

Feliratkozás itt.

Hitelek vizsgálata...

6+1 tipp forinthitelekhez
Minthogy a válság látványosan szemléltette a deviza alapon eladósodás kockázatait, és a magyar jegybanki alapkamat is szépen mérséklődött az utóbbi időkben, egyre népszerűbbé váltak a forinthitelek. Ám ezek sem éppen veszélytelenek.
Mire figyeljünk:
1. Ne higgyük, hogy pusztán azért, mert forinthitelt vettünk föl, tervezhetővé váltak a kiadásaink.

Általában a forinthitelek törlesztőrészlete is nőhet (vagy csökkenhet), hiszen gyakran változó kamatozásúak, és egyéb költségeik is változhatnak. A családi költségvetést tehát éppen úgy veszélyes „kifeszíteni” a forint-, mint a devizahiteleknél.

2. Kérdezzünk rá a kamatperiódusra - de nem ez a legfontosabb.

A kamatperiódus hossza határozza meg, milyen időszakonként nőhet (vagy csökkenhet), a hitel kamata. Ez lehet például 6 hónap, de lehet 3 év is. A hosszabb kamatperiódus vonzónak tűnhet, hiszen ezen időszak alatt fix a törlesztőrészlet, ami biztonságot sugall. A hosszú kamatperiódusnál is növekedhetnek azonban a hitellel kapcsolatos költségek, például a kezelési díj.

Arról sem érdemes megfeledkezni, hogy egy 20 éves lakáshitelnél az első 3 év után még marad 17 év – súlyos bűncselekményeknél is alacsonyabbak ennél a büntetési tételek. Indokolt tehát föltenni a kérdést az ügyintézőnek: mi lesz azután?

3. Kérdezzünk rá a kamatok számítására!

Ne elégedjünk meg annyival, hogy tudjuk, mekkora törlesztőrészletet fizetünk az első kamatperiódusban, legyen elképzelésünk arról is, vajon mennyi lesz a másodikban.

Elképzelhető, hogy válaszában az ügyintéző a lehetséges okok széles spektrumát vázolja föl, amelyekre elmozdulhat a kamat. (A magatartási kódexet aláírt bankok sem vállalták árazási elveik részletes nyilvánosságra hozatalát, csak a „szerződésekben alkalmazott kamat-, díj- vagy költségelemre kihatással bíró” „oklistát”)

Akadnak viszont már olyan lakossági forinthitelek, amelyek átlátható referenciakamathoz kötődnek, a BUBOR-hoz (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb). Ezen érték lényegében a bankok egymásnak nyújtott hitelkamatainak az átlaga. Nyilvános, követhető az alakulása az MNB honlapján. A hitel árazása így átláthatóvá válik: például ha azt látjuk a kondíciók között, hogy BUBOR + 20, akkor tudjuk, hogy a hitelkamat 2 százalékponttal a BUBOR fölött lesz (nyilván nem a BUBOR napi értéke, hanem egy átlagos érték fölött).

Az alkalmazása nyilvánvalóan mérsékli az ügyfél kiszolgáltatottságát a bankkal szemben (de nem csökkenti azon vak makrogazdasági erőkkel szemben, amelyek viszont a BUBOR-ra hatnak). Igaz, még mindig nem társítható referenciakamat a hitel egyéb költségeihez (például a kezelési költséghez).

4. Tudjuk meg, aláírta-e a hitelnyújtó a magatartási kódexet!

A kódex aláírásával a bankok magukra vállaltak bizonyos korlátokat, bár ezek a korlátok (mint az föntebb is olvasható) meglehetősen puhák. Jól fontoljuk meg, érdemes-e olyan pénzintézettel üzletelni, amely még ezeket a korlátozásokat sem volt hajlandó magára vállalni. Megtudni nagyon könnyű:: itt a kódexet aláíróknak, s itt (ez a rövidebb) a nem aláíróknak a listája.

5. Hasonlítsuk össze az ajánlatokat a weben!

Gyorsan összehasonlíthatók a hitel-, és lízingajánlatok itt (a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) honlapján). Június végéig sajnos csak a pénzügyi szolgáltatók adatai között böngészhetünk. Ha a bankok ajánlataira is kíváncsiak vagyunk, némileg nehézkesebben használhatjuk a PSZÁF összehasonlító tábláit is.

6. Számoljunk a kockázatokkal!

Bár a bankok és egyes jótékonysági szervezetek is hajlandók bizonyos esetekben pénzt adni a hozzájuk fordulóknak, a hasonlóság itt véget is ér közöttük. Aki nem eléggé óvatos, akár mindenét elveszítheti. A jegybank és a PSZÁF nemrégiben napvilágot látott kiadványa figyelmeztet a veszélyekre.

+1. Sapere aude!

Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő FED elnöke 2004 februárjában beszédet tartott, amelyben javasolta a jelzálogadósoknak: cseréljék le fix kamatozású hiteleket változó kamatozásúakra, amelyeknek a kamata az aktuális kamatszinthez igazodik. A FED által meghatározott kamatszint akkoriban 1 százalék körül volt. Néhány hónappal Greenspan javaslata után a FED kamatemelésekbe kezdett, a ráta nagyjából 2 év múlva már 5,25 százalék volt.

A történet több tanulsággal is szolgál. A legfőbb, hogy pénzügyekben (is) – ha tetszik, ha nem – a magunk értelmére kell támaszkodnunk. Senki nem fog gondolkodni, és az érdekeinket képviselni a pénzügyeinkben helyettünk: sem a jutalékokból élő hiteltanácsadó, sem a banki ügyintéző, sem a jegybank elnöke.

Nem szabad tehát másokra hagyatkozni döntéseinkben, venni kell a fáradságot a részletes informálódásra, ami szükséges a felelős döntéshez. Sapere aude – merj bölcsnek lenni – amint azt már Kant is ajánlotta Horatius nyomán.(f:fn.hu)

BÉT Áruszekció

Tőzsdei Információk:
A termények tőzsdei árairól, alakulásukról friss információkat talál:
a Budapesti Értéktőzsde és
az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Információs Osztályának a honlapján.

A Budapesti Értéktőzsde ZRt. Áruszekciójának határidős egységes euró búza piacán 2009. júliusi tőzsdenapokon augusztusi szállításra létrejött üzletek elszámoló árainak átlaga: 31.645 Ft/t  (Hivatalos tőzsdei ár)


BÉT - Áruszekció (2010.05.27.)
Termék/
Előző ár
(2010.04.07.)
Új elszámoló  ár
(2010.05.27.)
Változás
határidő
(Ft)
(Ft)
(Ft)
EURÓ BÚZA      
2010. május
26 500
0
---
2010. augusztus
27 000
29 200
2200
2010. szeptember
28 000
29 200
1200
2010. december
30 000
29 700
-300
2011. március
0
34 000
---
TAKARMÁNYBÚZA      
2010. május
26 500
0
---
2010. augusztus
26 000
28 300
2300
2010. szeptember
26 600
28 400
1800
2010. december
28 350
29 000
650
TAKARMÁYKUKORICA      
2010. május
30 800
0
---
2010. július
30 500
36 000
4500
2010. szeptember
31 500
36 000
4500
2010. november
29 400
32 600
3000
2010. december
29 300
32 800
3100
2011. március
0
34 000
---
TAKARMÁNYÁRPA      
2010. május
28 000
0
---
2010. augusztus
22 210
23 700
1490
2010. szeptember
23 000
23 710
710
OLAJNAPRAFORGÓ      
2010. május
83 000
0
---
2010. október
71 400
76 000
4600
2010. november
72 200
75 200
3000
2010. december
74 000
76 000
2000
REPCE      
2010. május
74 000
0
---
2010. augusztus
73 500
77 500
4000
2010. szeptember
73 500
78 000
4500
2010. november
74 000
78 500
4500
AMÓNIUMNITRÁT      
2010. március
0
0
---
SZÓJAPELLET      
2010. március
0
0