Amit a szabadságolásról tudni kell
Hatályos munkajogi kódexünk - összhangban az ILO 132-es számú egyezményével - kimondja, hogy a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg.
Az ILO 132. számú egyezménnyel összhangban a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény 134.§ (2) bekezdése kimondja, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkaügyi hatóság ellenőrzési hatásköre teljes körű a szabadságok tekintetében, így a munkaügyi felügyelők jogosultak a szabadságra vonatkozó valamennyi rendelkezés ellenőrzésére.
Mégis a szabályok közül elsősorban a szabadság esedékességének évében történő kiadása okozza a legtöbb fejtörést a gyakorlatban.
Mi minősül az esedékesség évének?
A jogszabály kimondja, hogy az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot.
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig, a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki, ha az esedékesség éve eltelt.
Mi minősül kellő indoknak?
A működési kört közvetlenül és súlyosan érintő ok, különösen a baleset, elemi csapás, vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetve minden, ami ezek elhárítása érdekében szükséges.
Lényegében a kivételesen fontos gazdasági érdeken a munkaszervezéstől független olyan körülményt kell érteni, melynek felmerülése esetén a rendes szabadságnak az esedékesség évében teljes mértékben történő kiadása a munkáltató gazdálkodását meghatározó módon hátrányosan befolyásolná.
A munkaügyi ellenőrzések gyakorlatában kellő indok gyakorlatilag csak vis maior szerű indok lehet, ebből következően semmi olyasmi, ami a normál üzletmenetben előfordulhat, így például normál szezonalitásra, hirtelen rendelésállomány növekedésre, általában a munkáltató hatáskörébe eső indokra nem hivatkozhat.
A rendes szabadság esedékesség évében nem teljes mértékben történő kiadása esetén a munkáltató nem hivatkozhat a kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok fennállására, ha az esedékesség évéből még fennmaradó időtartamban a rendes szabadságot - az említett fontos gazdasági érdeke sérelme nélkül, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok következményei orvoslása mellett - kiadhatta volna.
A bizonyítási szükséghelyzet és a szabadságolási ütemterv
A Legfelsőbb Bíróság döntéseiben már többször rámutatott arra, hogy olyan esetben, ha a munkáltató a tárgyévet követő szabadság kiadásánál kivételesen fontos gazdasági érdekre hivatkozik, azt neki kell bizonyítania [LB Mfv. II. 10.341/2005/4.]Bár a munkáltató által készített szabadságolási terv dokumentum megléte általában nem képezi munkaügyi ellenőrzések tárgyát, azonban ez nem jelenti azt, hogy a szóban forgó dokumentumnak ne lenne gyakorlati jelentősége egy adott vizsgálat során.
Ilyen bizonyítási "szükséghelyzetben" a munkáltató a szabadságolási tervvel, mint a munkaügyi ellenőrzésben általa becsatolt irati bizonyítékkal részben igazolni tudja, azon ügyféli nyilatkozatában kifejtetteket, hogy munkáltatóként tervezte a szabadságok tárgyévben történő kiadását, de kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt ez nem valósult meg.
Természetesen a szabadságolási terv önmagában nem elég a kimentésre, a munkáltatónak hiteles és objektív módon kell igazolnia azt a munkaszervezéstől független, kivételesen fontos gazdasági érdeket, vagy a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő okot, mely a szabadságok átvitelét indokolta.
De a szabadságolási ütemterven kívül, akár egy testületi jegyzőkönyvben rögzített helyzetértékelő kronológiai összegzésnek is lehet relevanciája, mely azokat a gazdasági eseményeket, illetve ezek adott időszakra vonatkozó munkaszervezéssel kapcsolatos következményeit taglalja, mely a munkáltató álláspontja szerint megalapozza az átvitelt. Ilyenkor érdemes egyúttal ütemezni az áthozat lehető legrövidebb időn belül történő kifuttatását.
A munkaügyi ellenőrzések gyakorlatában, ha rendszeresen és a munkavállalók szignifikáns részénél megtörténik a szabadságok átvitele a következő évre, úgy kellő indok hiányában azt a hatóság úgy tekinti, hogy a munkáltató rendes üzletmenete részévé tette a szabadságok ki nem adását és ezzel valójában a munkaerő hiányát próbálja kezelni, ahelyett hogy a foglalkoztatottak létszámát bővítené.
A szabadság tárgyévben történő ki nem adása kapcsán a munkáltató által előadott oknak meg kell felelnie a tényállás rendkívüliség követelményének. Tipikusan nem felel meg a tényállás rendkívüliség követelményének a szezonálisan visszatérő indok, az előre kalkulálható körülmények, események, illetve semmilyen a munkáltató érdekkörén belüli ok.
HR Portal
f:cegblog.hu
2010. október 1., péntek
web-GN...
Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet (továbbiakban támogatási rendelet) 18. § (7) bekezdése kimondja a „web-GN” elektronikus adatszolgáltatási kötelezettséget, azaz a gazdálkodási napló bizonyos adatainak elektronikus feltöltését.
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 10. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget a 2009/2010. gazdálkodási évtől kezdődően elektronikusan is lehet teljesíteni, az adatlap adattartalmával megegyező elektronikus adatszolgáltatás keretében.(f:mgszh)
VM. rendeletek...
19/2010. (IX. 30.) VM rendelet
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet módosításáról
18/2010. (IX. 30.) VM rendelet
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági utak fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 125/2009. (IX. 29.) FVM rendelet módosításáról
17/2010. (IX. 30.) VM rendelet
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet módosításáról
Vásárhelyi-terv...
Gyorsítja a VM a Vásárhelyi-terv végrehajtását
A vidékfejlesztési tárca felgyorsítja a még az első Orbán-kormány által elindított Vásárhelyi-terv végrehajtását – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy hódmezővásárhelyi belvízvédelmi beruházás átadásán. A miniszter szerint a milliárdokat felemésztő védekezés és kárelhárítás helyett gondos megelőző munkára van szükség a vízgazdálkodásban.
A Vásárhelyi-terv megvalósítása nemcsak az árvízvédelem miatt fontos, hanem azért is, mert a beruházás munkahelyeket teremt – mondta a miniszter. Az állami és önkormányzati beruházásoknál olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, melyek lehetővé teszik, hogy miután az árhullámok levonulnak, a hátramaradt vizet fel lehessen használni a termőterületek öntözésére. Víz- és záportározókat kell építeni a rendkívüli vízhozamok befogadására, az árhullámok csúcsainak csökkentésére. Megfelelő vízgazdálkodási tervvel és beruházásokkal az aszály okozta károk is mérsékelhetők, megelőzhetők – fogalmazott a miniszter. Az idei esztendő szélsőséges időjárása arra is figyelmeztetett, hogy az árvízvédelmi rendszerek megerősítése mellett a belterületi csapadék és belvízelvezető rendszerek problémáinak megoldása sem tűr halasztást – tette hozzá.
Hódmezővásárhelyen a következő négy év egyik legnagyobb kihívása lesz a város belterületén és 50 ezer hektáros külterületén a belvízelvezetés feltételeinek megteremtése – jelentette ki a rendezvényen Lázár János, a város polgármestere, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. Az alföldi város legmélyebben fekvő területén 87 millió forintból – melyből 78,5 millió forintot uniós támogatás fedezett – megépült egy másodpercenként 240 liter kapacitású kettős átemelő szivattyú, valamint a település határában elkészült egy a megemelkedett vízmennyiséget irányítani és ezáltal hatékonyan elvezetni képes komplex vízkormányzó műtárgy – tudósított az MTI.
(f:mak.hu)
A vidékfejlesztési tárca felgyorsítja a még az első Orbán-kormány által elindított Vásárhelyi-terv végrehajtását – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy hódmezővásárhelyi belvízvédelmi beruházás átadásán. A miniszter szerint a milliárdokat felemésztő védekezés és kárelhárítás helyett gondos megelőző munkára van szükség a vízgazdálkodásban.
A Vásárhelyi-terv megvalósítása nemcsak az árvízvédelem miatt fontos, hanem azért is, mert a beruházás munkahelyeket teremt – mondta a miniszter. Az állami és önkormányzati beruházásoknál olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, melyek lehetővé teszik, hogy miután az árhullámok levonulnak, a hátramaradt vizet fel lehessen használni a termőterületek öntözésére. Víz- és záportározókat kell építeni a rendkívüli vízhozamok befogadására, az árhullámok csúcsainak csökkentésére. Megfelelő vízgazdálkodási tervvel és beruházásokkal az aszály okozta károk is mérsékelhetők, megelőzhetők – fogalmazott a miniszter. Az idei esztendő szélsőséges időjárása arra is figyelmeztetett, hogy az árvízvédelmi rendszerek megerősítése mellett a belterületi csapadék és belvízelvezető rendszerek problémáinak megoldása sem tűr halasztást – tette hozzá.
Hódmezővásárhelyen a következő négy év egyik legnagyobb kihívása lesz a város belterületén és 50 ezer hektáros külterületén a belvízelvezetés feltételeinek megteremtése – jelentette ki a rendezvényen Lázár János, a város polgármestere, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. Az alföldi város legmélyebben fekvő területén 87 millió forintból – melyből 78,5 millió forintot uniós támogatás fedezett – megépült egy másodpercenként 240 liter kapacitású kettős átemelő szivattyú, valamint a település határában elkészült egy a megemelkedett vízmennyiséget irányítani és ezáltal hatékonyan elvezetni képes komplex vízkormányzó műtárgy – tudósított az MTI.
(f:mak.hu)
Magyar Közlöny 152. sz.
Megjelent a MK 152.számában
2010.10.01 08:45 | Jogszabály
- a 17/2010. (IX. 30.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet módosításáról
- a 18/2010. (IX. 30.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági utak fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 125/2009. (IX. 29.) FVM rendelet módosításáról
- • a 19/2010. (IX. 30.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet módosításáról
| Magyar Közlöny 152. szám |  |
Agrár Szimulátor...
Októberben érkezik az Agrar Simulator 2011
A UIG Entertainment hivatalosan is bejelentette, hogy az Agrar Simulator 2011 című mezőgazdasági szimulátor program idén október 8-án fog megjelenni PC-re. A kiadó közzétette a felhasználók számára a produktum debütáló videóját, amely a játékmenetet mutatja be.
A programban a felhasználók belevethetik magukat a földművelés rejtelmeibe, valamint különböző nyersanyagokat termelhetnek. A játékosok traktoraik és egyéb gépeik segítségével megművelhetik a földjeiket, betakaríthatják a termést és az állataikat is el kell közben látniuk. A szoftver különféle traktorokat, kombájnokat, illetve pótkocsikat tartalmaz.
A játék elején gyengébb gépek állnak a felhasználók rendelkezésére, de idő közben egyre jobb masinákra tehetnek szert és fejleszthetik a birtokukat is. A termények eladásával lehet vásárolni új gépeket és minél fejlettebb egy földművelési eszköz, annál több területet lehet vele megművelni. A gazdák olyan növényeket vethetnek el mint például búza, kukorica, árpa, rozs és a többi. Állattartással is lehet foglalkozni, ez esetben különböző háziállatokat kell gondozni, például teheneket, lovakat, juhokat, csirkéket, libákat és különböző vadon élő állatokat.
Ezen kívül a készítők időjárást és karrier módot is integráltak a játékba.
A UIG Entertainment hivatalosan is bejelentette, hogy az Agrar Simulator 2011 című mezőgazdasági szimulátor program idén október 8-án fog megjelenni PC-re. A kiadó közzétette a felhasználók számára a produktum debütáló videóját, amely a játékmenetet mutatja be.
A programban a felhasználók belevethetik magukat a földművelés rejtelmeibe, valamint különböző nyersanyagokat termelhetnek. A játékosok traktoraik és egyéb gépeik segítségével megművelhetik a földjeiket, betakaríthatják a termést és az állataikat is el kell közben látniuk. A szoftver különféle traktorokat, kombájnokat, illetve pótkocsikat tartalmaz.
A játék elején gyengébb gépek állnak a felhasználók rendelkezésére, de idő közben egyre jobb masinákra tehetnek szert és fejleszthetik a birtokukat is. A termények eladásával lehet vásárolni új gépeket és minél fejlettebb egy földművelési eszköz, annál több területet lehet vele megművelni. A gazdák olyan növényeket vethetnek el mint például búza, kukorica, árpa, rozs és a többi. Állattartással is lehet foglalkozni, ez esetben különböző háziállatokat kell gondozni, például teheneket, lovakat, juhokat, csirkéket, libákat és különböző vadon élő állatokat.
Ezen kívül a készítők időjárást és karrier módot is integráltak a játékba.
Szőlőkivágási engedély novemberben...
Több mint ötezer hektár szőlő-termőterület kivágásának támogatását engedélyezheti a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), de az erre szánt összeget még nem határozta meg az Európai Unió Bizottsága. Korábbi adatok szerint az unió hektáronként egymillió forinttal és szőlőtelepítési joggal honorálja a kivágást.
Az idén utoljára igényelhető segítségre még augusztusban lehetett kérelmet benyújtani az MVH-hoz, ahová mintegy 4400 igény érkezett. A gazdálkodók közel 2500 hektárt számolnának föl. Az elmúlt évekről a támogatási keret kimerülése miatt áthozott kérelmekkel együtt így a kivágásra szánt ültetvényterület nagysága meghaladja az 5500 hektárt.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal folyamatosan végzi a kérelmek feldolgozását, de a helyszíni ellenőrzések döntő része még hátravan, mivel az EU Bizottsága később hoz döntést arról, hogy pontosan mekkora összeget biztosít e célra a tagállamoknak. Az MVH is csak november 15-ét követően kezdheti meg a kivágási engedélyek postázását. Az igénylők számára költségmegtakarítást eredményezett, hogy idén nem kellett tulajdoni lapot mellékelniük a kérelemhez, mivel a jogviszonyok ellenőrzéseit az MVH más úton végzi el.(f:sikeres.hu)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)