IX. Budapesti Mangalica Fesztivál

2016-ben kilencedik alkalommal rendezik meg Budapesten a Mangalica Fesztivált, a belváros szívében az V. kerületi Szabadság téren, 2016. Február 12-14-én.
A belépés ingyenes

A rendezvény igazi értéke egyfajta fair trade mozgalom beindítása, amely eddig nem volt jellemző a hazai fesztiválok körében. A kilátogató érdeklődő közvetlenül találkozhat az ország minden pontjáról érkező tenyésztővel és őstermelővel, sok esetben attól veszi meg a terméket, aki maga állította elő, így a kereskedelmi láncok kiiktatásával mindenki jobban jár. A vásárló nem kap hamisítványt, csak a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete által ellenőrzött állományból kikerült végtermék lehet jelen a rendezvényen, mely szakmai felügyeletét az egyesület garantálja.

A rendezvényeken a kiállítók egységes megjelenéssel, faházakban árusítanak. A fesztivál szervezői felvállalták a hazai kistermelők (sajtkészítők, házi lekvár-szörp, méz, olaj, fűszer…stb.) támogatását, így szokássá vált minden rendezvényen, hogy kiemelt helyen termelői piacteret biztosítanak számukra, mely óriási sikert aratott a vásárlók, és az így lehetőséget kapott hazai kisgazdálkodók, családi vállalkozások között is.

A fesztiválok egyik legnépszerűbb pontja általában az élőállat kiállítás, ideiglenesen felépített karámokba költözik a három fajtából (szőke-vörös- fecskehasú) 3-3 példány és egy anyakoca malacokkal. 2015. év különleges év a mangalica-tenyésztésben, ezen esztendő újdonsága a 100 éve kihaltnak nyilvánított fekete mangalica újjászületése, mely a 15 éve tartó szelekciós állattenyésztési munka sikerének köszönhetően, már újra élő példányokban is megtekinthető a fesztiválokon, 2016-tól Budapesten is.

A tenyésztők, kistermelők mellett minden alkalommal lehetőséget kapnak magyar kézműves termékek készítői, iparművészei a bemutatkozásra, a rendezvényen belüli kézműves utcában.

Zöld Forrás pályázatok

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) a korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is kiírja a Zöld Forrás pályázatot, melyre a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításában részt vállaló civil szervezetek pályázhatnak. A pályázati keretet a minisztérium - a 2016-ra vonatkozó költségvetési törvény alapján - várhatóan a múlt évhez hasonlóan az idén is 70 millió forintban határozza meg. Tavaly a pályázati forrásból 52 társadalmi szervezet kérelmét támogatta a tárca 300 ezer és 3 millió forint közötti összegekkel. A civil szervezetek delegáltjai az idén is részt vesznek mind a pályázati kiírás elkészítésében, mind a pályázatok bírálatában.

 

Pályázat élelmiszeripari támogatásokra

Február 15-től lehet benyújtani a pályázatokat az élelmiszeripari fejlesztéseket segítő, 151 milliárd forint keretösszegű kiírásra. Az élelmiszeripar fejlesztésére a kormányzat összesen mintegy 300 milliárd forintot biztosít, ennek jelentős részét, 206 milliárd forintot a 2014-2020 közötti uniós programozási időszak Vidékfejlesztési Programjának keretében. A tavaly év végén meghirdetett 151 milliárd forintos kiírásra nemcsak mezőgazdasági termelők jelentkezhetnek, de a pályázat legfőbb nyertesei a gazdák lehetnek, mert olyan fejlesztéseket valósíthatnak meg, amelyekre korábban nem volt lehetőségük.

A nem mezőgazdasági termeléssel foglalkozók közül csak a mikro- és a kisvállalkozások juthatnak hozzá ehhez a támogatáshoz. Az élelmiszeripari közepes és nagyvállalatok a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) keretéből, illetve a hazai költségvetésből juthatnak forrásokhoz.

Egyéni pályázat esetében maximum 500 millió forint nyerhető el, konzorciumok akár 1,5 milliárd forintos támogatáshoz is juthatnak. A jelentkezők a mezőgazdasági termékek értéknöveléséhez és a piacra jutást segítő technológiai fejlesztések megvalósításához, valamint a hatékonyságot segítő fejlesztésekhez kaphatnak forrásokat. Az igényelhető támogatás mértéke 50 százalékos, a közép-magyarországi régióban 40 százalékos lehet. 

Az új vadászati törvényről...

Az új vadászati törvény több rendelkezése már január 1-jén hatályba lép, a törvény összes passzusa pedig 2017. március 1-jén.

Fontos újdonság a törvényben a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet előtérbe helyezése. A trófeagazdálkodásban a korábbi elveket állítják vissza, arra ösztönözve a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat. A vadkár rendezése is új alapokra kerül, és megszüntettek több bürokratikus szabályt. Az új törvény célja, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsen a vad és a vadász, a természet és a gazdák számára.
A törvény legfőbb jellemzője, hogy a biológiai sokféleség megőrzéséről, a vadról és a vadgazdálkodásról szól, mindamellett megteremti a természetvédelemmel, az erdő- és mezőgazdálkodással kapcsolatos összhangot is.
A vadászati jog továbbra is a földtulajdonhoz kötődik, a tulajdonosi közösség dönthet a hasznosítás formájáról. A vadászati jog azonban az átlátható működés érdekében csak haszonbérbe adás útján hasznosítható. Fontos kikötés, hogy a közösen megválasztott képviselő elszámoltatható, ellenőrizhető.
A vadkár viselése a törvénymódosítás egyik leglényegibb pontja. Az egységes vadkárfelmérési eljárásrend kidolgozása, a kötelezettségek pontos meghatározása a kármegelőzésben a hatékonyság növelését és az érintettek védelmét egyaránt szolgálja. Vadkárnak az okozott kár 10 százalékot meghaladó része minősül. Amennyiben azonban a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben előírt elejtési számokat nem teljesíti, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.
A speciális szakmai, elsődlegesen gazdálkodási kérdéseken túlmenően a törvény a hagyományos magyar vadászati kultúra, valamint a hagyományos vadászati módok megtartására és támogatására törekszik, valamint könnyít az adminisztrációs terheken is.

Melyik a kedvenc hala?

Meggyőző fölénnyel a compó (Tinca tinca) nyerte a Magyar Haltani Társaság által hagyományosan meghirdetett és szilveszter éjjel lezárult év hala közönségszavazást.A compó túlnyomórészt lassan folyó vizekben, valamint sűrű növényállományokkal benőtt, iszapos fenékű, sekély, melegebb vizű tavakban él. Óvatos, a fényt kerülő halfaj, napközben rendszerint a fenékre húzódik, és csak szürkületkor élénkül meg.

A Magyar Élelmiszerkönyv változásai

Változnak a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai

A földművelésügyi miniszter véleményezésre bocsátotta rendelettervezetét, amely a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet módosításáról, valamint a Magyar Élelmiszerkönyv nemzeti termékleírásokat tartalmazó kötelező előírásairól szóló 57/2004. (IV. 24.) FVM rendelet hatályon kívül helyezéséről szól.

Új pályázati felhívások a Vidékfejlesztési Programban

Az állattenyésztési ágazatban érintett gazdák, illetve tenyésztők elsőként 2016. február 1. és 2016. február 28. között, a növénytermesztési és kertészeti ágazatra vonatkozó felhívásra elsőként 2016. április 1. és 2016. május 2. között kizárólag elektronikus úton nyújthatják be pályázatukat és kifizetési kérelmüket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján, a www.mvh.gov.hu weboldalon