TEÁOR

[Tájékoztató TEÁOR és szakmakód konverzióval kapcsolatban]

Mint az Önök előtt is ismert 2008. január 1-jétől megváltozott a szakma- és TEÁOR-kód jegyzék. Annak ellenére azonban, hogy a változás-bejelentési kötelezettség teljesítésére – a törvényben – megadott határidő 2009. június 2-án lejárt, az állami adóhatóság nyilvántartása szerint az adózók egy része még 2010-ben is rendelkezik olyan tevékenységkóddal (tevékenységkódokkal), amely(ek) nem felel(nek) meg a 2008. évi szabályoknak. A 2007. január 19-től hatályba lépett, és 2008. január 1-jétől alkalmazandó ún. TEÁOR’08, illetve Szakmakód’08 tevékenységi besorolások konvertálására (átfordítására) mintegy 1.200.000 adózó volt kötelezett. 2010. április közepéig az adózók jelentős része törvényi kötelezettségének eleget tett, azonban még mintegy 21 ezer adózó főtevékenységét tekintve nem felel meg a hatályos rendelkezéseknek. Tájékoztatjuk Önöket , hogy az adóhatóság azon adózókat, akik/amelyek főtevékenységi kódja még 2003-as vagy annál régebbi, értesítőlevélben – a konkrét főszakma- és fő TEÁOR-kód feltüntetésével – szólítja fel a változás-bejelentési kötelezettségük teljesítésére . A tevékenység konvertálásához segítséget nyújt az állami adóhatóság honlapján, a tevékenységek lekérdezésére szolgáló adatbázisban elérhető „kalkulátor”, amelybe beírhatja a még nem konvertált tevékenységének a számát, és megtekintheti, hogy az adott tevékenység mely új tevékenység(ek)nek feleltethető meg. Felhívjuk figyelmüket , hogy a bejelentési ( változás-bejelentési ) kötelezettségüket nem teljesítő magánszemély adózók 200 ezer forintig, a társas vállalkozások pedig 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatóak az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény 172. § (1) bekezdés c) pontja értelmében . Egyben tájékoztatjuk az adózókat arról, hogy amennyiben van még olyan nyitott – állami adóhatóság által nyilvántartott – egyéb tevékenységük, amely nem felel meg a 2008. évi szabályoknak, az állami adóhatóság a korábbi tájékoztatásainak megfelelően hivatalból lezárja azt (azokat) 2010. április 30. napjáig, 2007. december 31-i hatállyal, függetlenül attól, hogy a főtevékenységi kódjuk megfelel a 2008. évi szabályoknak. A tevékenység hivatalbóli lezárásával érintett adózóknak lehetőségük van arra, hogy az általuk ténylegesen folytatott tevékenysége(ke)t – legkorábban 2008. január 1-jéig visszamenőleges hatállyal – az állami adóhatóság által rendszeresített adat- és változásbejelentő adatlapon bejelentsék.

Egyszerűsített munkaszerződés

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény kimondja, hogy a munkaviszonyt a törvény 1. számú melléklete szerinti munkaszerződés megkötésével kell létesíteni, amelyet legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. Nem kell munkaszerződést kötni az 5 napnál rövidebb időre történő alkalmazásnál, vagy növénytermesztési idénymunka esetében a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja.

Egyszerűsített munkaszerződés
Munkáltató neve, megnevezése:
székhelye,
lakóhelye:
Adószáma:
Munkavállaló neve, születési családi és utóneve(i):
születési helye,
ideje:
anyja születési családi és utóneve(i):
lakóhelye:
TAJ-száma:*
adóazonosító jele:*
Egyszerűsített munka jellege: Természetes személy háztartásában végzett
munka: Alkalmi munka: Idénymunka:
Munkakör: ........................................................................................................
Munkaviszony kezdete: .......... év ........... hó ....... nap Munkaviszony
megszűnésének napja:** ..... év ........... hó .... nap
Alkalmi munka esetén a ledolgozott munkaórák
száma/nap (naponként):*** ......; .......; .......; .......; .......; Rendes munkaidő: .... óra/nap
Személyi alapbér (bruttó): .................. Ft/hó vagy
......... Ft/nap, összesen:
................. Ft
a munkaviszony teljes idejére
Munkavégzési hely:
Kelt: ....................., .............. év .............. hó .......... nap
.............................
munkáltató .............................
munkavállaló


* Legkésőbb a bejelentési kötelezettség teljesítésekor kell kitölteni.
** Határozatlan időre kötött munkaszerződés alapján folytatott háztartási munka kivételével.
*** Legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kitölteni.

Fák - cserjék

Legszebb tavasszal virágzó fák és cserjék

Összegyűjtöttük a tavasz legmutatósabb fáit és cserjéit: a lista kerttervezéskor és növényválasztáskor segítségünkre lehet. Virágok fehérben, sárgában és pirosban, egyesével vagy tömött csokorban, képgalériában.

1. Pirosló díszbirsek (Chenomeles sp.)

A díszbirs alacsony, 1-2 méter magas cserje, amely kora tavasszal elkápráztatja az embert halvány lazacszíntől a tűzpiros árnyalatokig terjedő virágaival. Illatos bokrétái már lombfakadás előtt nyílnak, március-áprilisban. Napos vagy félárnyékos helyre, mészmentes (kissé savanyú) talajba ültessük. Érdemes más, korán virágzó cserjékkel (aranyfával, gyöngyvesszővel) egy csoportba ültetni, hiszen együtt még jobban érvényesülnek.

2. Dúsvirágú díszalmák (Malus sp.)

A Japánból származó korai virágözönével díszítő nemesített almák alacsony vagy közepes méretűek, ezért nem csak utcai sorfának tökéletesek, hanem kisebb kertekbe is ideálisak. Kora tavasszal beborítják a fát a fehéres-rózsaszín, vagy pirosas virágszirmok, míg ősszel apró almácskáival díszít. Az újabb fajták egész télen át magukon hordják az üveggyöngyszerű terméseket.

3. Japán díszcseresznyék (Prunus serrulata)

Az almák mellett nem maradnak el szépségben a díszcseresznyék sem, amelyek termetesebb méretükkel inkább parkokba vagy sétáló utak szegélyére illenek. Japánban egyhetes szabadsággal ünneplik a cseresznyevirágzást.

4. Mesés magnóliák (Magnolia sp.)

Harang alakú, méretes, húsos virágaival az egyik legimpozánsabb dísze lehet kertünknek. Ahhoz, hogy jól érezze magát, széltől védett, napos fekvést és savanyú talajt kell teremtenünk számára.
5. Aranysárga vesszők (Forsythia sp.)
Talán a legkedveltebb tavaszi cserjénk a köznyelvben aranyesőnek ismert aranyfa, amely nemcsak sárga virágaival hódít, hanem egyszerűségével is: alig-alig kell gondoznunk. Legszebben napon vagy félárnyékban és nem túl száraz talajon díszít.

6. Rózsás szilvarózsa (Prunus triloba)

Az aranyfa után az egyik legkedveltebb díszcserje a rózsaszín virágú babarózsa. Tömve telt virágai a vesszők teljes hosszát beborítják, s mivel ugyancsak lombfakadás előtt nyílnak, rendkívül látványosak. Cserjeként vagy - koronába oltva - kis faként találkozhatunk vele. Virágzás után, ha vesszőit visszavágjuk, a rákövetkező évben még gazdagabb virágzást remélhetünk.

7. Légies boglárka (Kerria japonica "Pleniflora")

Télen zöld vesszőivel, kora tavasszal telt sárga virágaival alkot mutatós foltot a kertben a boglárkacserje. Napon gazdagabban virágzik, félárnyékban viszont gyorsabban nő. Elvirágzás után ugyancsak érdemes visszametszenünk.

8. Kerti gyöngyvessző (Spirea x vanhouttei)

Sövények vagy cserjefoltok elmaradhatatlan eleme a gyöngyvessző, amely az egyik legedzettebb díszcserjénk. Ívesen elhajló vesszőit májusban teljesen beborítja a fehér színű, félgömbös virágzata. Alacsonyabb és még gazdagabban virágzó testvére a nipponi gyöngyvessző (S. nipponica), amelyet akár sziklakertbe vagy nagyobb edénybe is ültethetünk.

Ney Katalin

Csincse

Kis magyar Verespatak - Csincse

---

Környezetszennyező lignitbánya miatt költöztetnek ki egy egész borsodi falut?

Az erdélyi Érchegységben fekvő Verespatak története az elmúlt években nemcsak a magyar, de a világsajtót is bejárta. A már a rómaiak korában is létezett apró bányásztelepülés akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor egy kanadai–román cég, a Rosia Montana Gold Corporation bejelentette, koncessziót kér a román államtól arra, hogy külszíni aranybányát nyisson a hegyekben rejlő mintegy 300 tonna arany és ezüst kitermelésére. Ahhoz, hogy a bánya kimerüléséig, vagyis mindössze 15 évig folyhasson a termelés, 800 hektáros cianid tározó épülne Verespatak és két másik település helyén. Az óriás ciántó miatt a környékről összesen mintegy 2000 embert telepítenének ki – a haszon nagy része a 80%-ban kanadai tulajdonú vállalaté lenne, a majdani bányával járó felbecsülhetetlen környezeti károkért egyelőre nincsenek felelősök. A civil szervezetek által szervezett nemzetközi tiltakozókampányra reagálva 2005-ben Persányi Miklós, akkori magyar környezetvédelmi miniszter is a magyar kormány rosszallását fejezte ki a román terv miatt. A bírósági eljárás jelenleg is folyik. De talán nem is kell a romániai Érchegységbe utaznunk, ha olyan környezetromboló bányászati óriás-beruházást keresünk, amely rövid távú anyagi haszon érdekében egész közösségek sorsát változtatja meg, és emberek ezreinek egészségét sodorja veszélybe. Elég Polgár felé indulni az M3-as autópályán, majd letérni a Miskolctól 35 kilométerre fekvő Csincse irányába.
A kőkortól a lignitbányáig
Habár Csincse csak 1994-ben kapta meg a falusi rangot, története már a kőkorszakba visszanyúlik. Itt találták meg a vaskorszaki híres szkíta leletet, az üldözött, vagy megtámadott és leroskadó aranyszarvast. Itt vívták 1596-ban a mohácsi csata után a második legnagyobb mezei ütközetet, ami mezőkeresztesi csata néven írta be magát a történelembe. Az évszázadok során létrejött tanyavilág csak a huszadik század közepén alakul át tanyaközponttá, majd faluvá, ebben fontos szerepet játszott a Budapest-Miskolc vasútvonal kiépítése, ami jelenleg átszeli a falut, és az egyetlen közlekedési eszközt biztosítja a kocsival nem rendelkezők számára. Csincsén jelenleg közel 700-an laknak, az itt élők jórészét a mezőgazdaság tartja el. A közeli bükkábrányi bányában csupán két tucat ember dolgozik, így a falu megélhetése szempontjából nincs kiszolgáltatva sem az erőműnek, sem a bányának.
A bükkábrányi bánya a Mátrai Erőmű Részvénytársaság tulajdona, 1985 óta látja el lignittel az ország legnagyobb lignittüzelésű erőművét. A Magyar Villamos Művek vezérigazgatója, Mártha Imre már az erőmű új 440 MW-os blokkjának megépítését tervezi, ehhez az MVM elképzelése szerint ki kell bővíteni a bükkábrányi bányát is, ami valójában már 1996-ban napirendre került, ahogy Csincse falu problémája is.
Útban vannak
Csincse ugyanis pontosan a bővítés útjában helyezkedik el. Ahhoz, hogy az értékes lignitlelőhelyekhez hozzáférjenek, a falut egy az egyben át kell telepíteni, vagy szerencsétlenebb esetben az ingatlanok egy részét kisajátítva körbe kell azt bányászni. A kilencvenes évek közepén a polgármestert még Németországba is elvitték, az ottani hasonló esettel demonstrálva, hogy egy ilyen áttelepítés akár még egy falu hasznára is válhat. A német példa persze mesébe illő, nem úgy, mint a verespataki. Mivel az MVM 80%-ban hitelből kívánja fedezni az erőmű új blokkjának építését, így megkérdőjeleződik az is, vajon a bányabővítésre lesz-e elegendő pénz. Marad tehát a falu körbebányászása, ami a Budapest-Miskolc járat áthelyezésével is együtt járna. A vasút jelenleg a közepén szeli át a falut, napi összeköttetést biztosítva a Miskolcon vagy annak környékén dolgozóknak. A bányabővítés esetén ez a vasútvonal 4-5 kilométerrel arrébb kerülne, ami jócskán megnehezítené az amúgy is nehéz körülmények között lévő falusiak életét.
A polgármester ugyanakkor tisztességes kompenzáció mellett nem tartja elképzelhetetlennek az átköltöztetést és körbebányászást sem. Bízik a bányában és hiszi, a német példa nálunk is hasonlóan működőképes lehet.
Bánya, kár
A helyiek azonban már koránt sem ilyen optimisták. A házak fala már most is mindenhol repedezik az elszívott talajvíz miatt megsüllyedt alapoktól. A bánya meg hol fizet, hol nem. A szerencsésebbek szemét kiszúrták ugyan 15000 forinttal, ami a folyamatos repedések betömködésére inkább csak elfedés szinten elég. Találni azonban olyan falusit is, akinek hiába repedezik a házfala kívül-belül, eddig egy fillér kártérítést sem kapott. És a pénz itt is nagyon jól jön. Vannak, akik havi 12 ezerből élnek négyen. Ők azért költöztek Csincsére, mert itt olcsó volt a telek, könnyű volt építkezni. Csakhogy arra nem figyelmeztette őket senki, hogy a ház két éven belül csaknem lakhatatlanná válik a bánya okozta repedések miatt.
Az itteniek életét megkeserítő másik súlyos probléma a szénpor, amit nagy sötét felhőként fúj át a szél a külszíni fejtés következtében. A fekete por befed mindent, a redőnyöket, függönyöket, a teraszt és magát a házat is. Van, hogy egész lapáttal söpörnek össze belőle egy szelesebb nap után. Nyáron a fehér ruhát nem lehet kiteregetni a szabadban, hiszen koromfekete lesz minden. Egy falusi elkeseredve panaszolta, hogy a fehér kerti bútort most cserélték le pár hónap után zöldre; azon nem annyira látszik meg a feketeség.
De nem csak Csincsét sújtja a bánya átka, a közeli Bükkábrányban és Mezőnyárádon, a bánya közvetlen közelében már évtizedek óta tapasztalják ezeket a jelenségeket. Bükkábrányban az itt élő emberek azt mondják, hogy az asztmás gyerekek száma igencsak megnőtt az elmúlt 15-20 évben. Persze küldtek a bánya megbízásából ide szakértőket, az egészségügyi állapotot felmérni. A kutatók ugyan nem találtak semmit, de a falusiak hisznek is a hivatalos eredményeknek, meg nem is. Ők csak azt tudják, feltűnően magas a megbetegedések száma egy ideje.
Lignitláz
A szénpor lepte falvak sorsát sem a közvélemény, sem a magyar kormányzat nem viseli egyelőre a szívén. Csincse csak egy aprócska falu a térképen, körbebányászható, áthelyezhető, talán akár fel is számolható, ha Magyarország energiaéhségének csillapításához rajta keresztül vezet az út. Ha megépül a Mátrai Erőmű új lignitblokkja, amelynek a kapacitása önmagában nagyobb lenne, mint a teljes magyar szélerőműparké, nem kétséges, hogy Csincse nyugodt napjai meg vannak számlálva. A tavalyi gázválság egyik tanulsága, hogy Magyarország ki van szolgáltatva a külföldről importált energiának, értsd, az orosz földgáznak - a szakértők egybehangzó véleménye, hogy ezen változtatni kell. Kérdés azonban, hogy újabb függőséget teremtő, környezetszennyező és drága energiafajtákba fektetünk-e soha vissza nem térülő összegeket, vagy hosszú távra gondolkodunk előre, és az energiahatékonyságot, illetve a rendelkezésünkre álló számos megújuló energiaforrás kiaknázását szolgáló fejlesztést választjuk-e.
Verespatak haladékot kapott, bár az új hírek szerint ez sem szól örökre. Az ideiglenesen megmenekült település lakói talán még megköszönhetik a sorsnak, hogy a környékbeli hegyek csak aranyat, és nem gyenge fűtőértékű lignitet rejtenek.
-- Dóci Gabriella

Jáde

A jáde Kína iparművészetében fontos szerepet játszó, régóta megbecsült féldrágakő. Két különböző követ jelöl: az egyik a nefrit, a másik a jadeit. Mindkét ásvány több színben fordul elő, s nehéz megkülönböztetni őket. Összetétele: kalcium-magnézium-szilikát.
Századokon keresztül azt hitték, hogy egyféle jáde létezik, míg 1863-ban két típusát azonosították, a jadeitot és a nefritet. A nefrit gyakoribb, de mindkettő finomszemcsés, faragásra alkalmas kő. A jadeit a piroxén csoporthoz tartozik. Sokféle színnel fordul elő, zöld, lila, fehér, rózsaszín, barna, vörös, kék, fekete, narancs és sárga. A fényezett jadeit felülete általában gödröcskés.
A nefrit színe általában zöld, de van szürkés, vastartalma esetén barnás vagy vöröses színű változata is. A nefrit nagy tömegekben fordul elő, pl. 1763-ban Chien-lung császár 39 táblát hozatott 2650 kg súlyban. A legtöbb Kelet-Türkmenisztánból került Kínába. Faragására legszívesebben a folyók medrében talált köveket használtak.
A legkeresettebb jadeit a fehér árnyalatú, zöld foltos volt. A jadeitot Burmából importálták a kínaiak.
Konfúciusz a jádét az erény szimbólumának tartotta. A legősibb áldozati edényeket és kultikus tárgyakat is ebből készítették, a szertartások bemutatásánál a császár ékszerei is megfelelő színű jádeból voltak. A Chou-dinasztia alatt készült Szertartások Könyve a követ a világ legértékesebb tárgyának tartja, ebben a korban kezdték el használni a dísztárgyak és ékszerek díszítéséhez. Külön hivatal volt a császári udvarban a jáde tárgyak őrzésére. 1176-ban, a Sung-dinasztia korában, 100 kötetben 700 ábrával elkészítették a császári kincstár jádeból készült drágaságainak katalógusát.
A 8. századtól főként ékszerek és dísztárgyak készültek belőle. A jáde faragás technikája megőrizte az ősi módszereit, ma a pekingi művészek ugyanazokkal a technikákkal készítik a dísztárgyakat, mint a 3000 évvel ezelőtt élő mesterek.
A jáde az erő, a szilárdság, a hatalom képviselője. Viselőjének bátorságot, higgadtságot, jó kifejezőképességet ad. Jó hatással van az anyagcserére, az izületi fájdalmakra, a termékenységre, a szívre és a vérkeringésre.

A kínai jáde

A tiszta jáde fehér, vagy színtelen. Ami a magyaroknak az alabástrom, az a kínaiaknak a jáde. És még sokkal-sokkal több. Természetesen nem csak azért, mert az alabástrom csak fehéren szép, míg a jáde a belekerült más elemektől, vastól, mangántól, krómtól színesen is az, mély zölden, pedig egyenesen a legszebb. Azért is több a jáde, mint az alabástrom, mert amellett, hogy a legszebb külső tulajdonságokat a jáde szépségéhez hasonlítják a kínaiak, a kínai kultúrában a legnemesebb elvont tulajdonságoknak is a jáde a szimbóluma. Konfuciusznál a jáde tisztasága és keménysége az emberi természet erős hitét és megingathatatlan becsületességét jelentette. A Nyugati utazás című XVI. századi klasszikus kínai regényben a legfőbb hatalom birtokosának, az Ég Urának a neve Jáde Császár volt. A XVIII. században keletkezett A vörös szoba álma című szintén klasszikus regényben pedig egyenesen az egyik főszereplő volt egy darab értékes jáde az előző életében, azaz egy jáde reinkarnációjaként született újra, nem mellesleg egy jáde kővel a szájában.
Habár a továbbiakban a jáde szót használjuk, van egy kis zűrzavar az elnevezés körül. Csak 1863-ban fedezte fel a francia Alexis Damour, hogy a jáde szót valójában két különböző ásvány neveként használják. Az egyik ásvány a nefrit, ami kalcium- és magnézium-szilikát. A másikat Damour elnevezte jadeitnek. Ez az előbbinél keményebb ásvány, minthogy alumínium- és nátrium-szilikát. Kínában éppen ez utóbbi nincsen, a nefrit viszont bőségesen megtalálható. Az egyszerűség kedvéért ezt nevezzük "kínai jádénak". Míg jadeitet Kínába a történelem folyamán főképpen Burmából importáltak (innen a közkeletű burmai jáde elnevezése), addig nefritet, azaz kínai jádét több helyen is bányásztak és bányásznak most is Kínában, például Shaanxi tartományban Lantiannél, Gansu tartományban Jiuquannél, Liaoning tartományban Youyannél, Xinjiang Autonóm Területen Hetiannél. Nem is csoda, hogy a világ legnagyobb jáde-exportőre Kína.
A Kínai Mezőgazdasági Minisztérium 1995-ben a Henan tartományban levő Zhenping megyének a kitüntető "A jáde hazája" címet adományozta. Ha a jáde hazája Kínában van, a fővárosának is valahol itt kell lennie. Így is van. Henantól északkeletre, Liaoning tartomány mandzsu autonóm megyéjében található Xiuyan a jáde fővárosának nevezi magát. Enyhén szólva nem jogtalanul. Az adatok magukért beszélnek. Több mint 3 millió tonna jádét lehet még az itteni, egyébként már évezredek óta használatos lelőhelyekből kinyerni. Számítások szerint ez a világ becsült készletének 60%-át jelenti. 1000 feldolgozó műhelyt látnak innen el jádéval és a világ legrégebbi megmunkált jádéjét is itteni mesterek, készítették valamikor 10 ezer évvel ezelőtt. Ha már a jáde fővárosáról van szó, a legrégebbi jáde xiuyani, akkor vajon a valaha fellelt legnagyobb jáde is itteni? Mondhatnánk, természetesen. 1960-ban találták, az 5,5 méter hosszú, 4,5 méter széles és 2,5 méter magas jáde több mint 260 tonnát nyomott, nyolcszor annyit, mint az a Burmából származó kő, amelyik a "Jáde király" nevet viselte.
A bányászat azonban csak az első lépés, a megmunkálás ugyan olyan fontos a jáde értékében, mint maga a kő. Az 1960-ban megtalált xiuyani hatalmas kőből például a világ legnagyobb jáde-Buddháját faragták ki. Most Anshanban található, és bekerült a Guinness Rekordok könyvébe is. De miért éppen Buddha-szobornak faragták ki a 260 tonnás jádét? Az egyik, ha nem a legközkedveltebb témája a jáde faragóknak a Buddha-ábrázolás. Ugyanis önmagában a nagypocakos Buddha, valamint maga a jáde is a szerencsét, a boldog életet jelképezi, és segít az embereknek a nyugodt, hosszú élet elérésében. Egy jáde-Buddha tehát még inkább ugyanezeknek a jelképe.
A jáde vésés, és még inkább a jáde feldolgozása a buddhizmus megjelenésénél sokkal régebb időkre nyúlik vissza Kína történetében. Több centruma is van a jáde vésésnek. Nem csoda, hogy ezek közül az egyik Liaoning tartományban található.

Már 7000 évvel ezelőttről is találtak olyan jáde követ, amiről biztosan állítható, hogy nem használati tárgyként, hanem szimbolikus jelentősége miatt használták. Ezeknek a megmunkált jáde köveknek ceremóniáknál, vallási rituáléknál volt fontos szerepük. Aztán még sokáig a jáde volt a legértékesebb kő, amit Kínában az emberek ékszerként használtak, de néha még az aranynál is értékesebb volt.

A Jáde-Buddha templom Sanghaj Putuo kerületében épült, és a buddhizmus kínai Chan ágához tartozik. A templom a dél-kínai templomok egyik leghíresebbike. A Qing-dinasztia végén megépített templom azért kapta ezt a nevét, mert ott egy jádéből készült Buddha-szobor áll. A templom nagy méretű, három, hátul elhelyezkedő pavilonja van. Ez az Égi Isten pavilonja, a Daxiongbaodian pavilon és az apát szobája. Az apát szobája fölött magasodik az úgynevezett Jáde-Buddha épület, amelyben az ülő Buddha-szobor található, amelynek faragása meglehetősen finom. Az épülettől nyugatra fekszik az úgynevezett Fekvő-Buddha pavilon, amelyben egy nagyobb és egy kisebb, jádéből készült fekvő Buddha-szobor található.
A kínai faragóművészet hosszú múltra tekint vissza. A népművészek különböző anyagokból gyönyörű dísz- és használati tárgyakat készítettek, így ennek a művészeti ágnak többféle műfaja alakult ki. Többek közt a jáde-, a csont-, a fa-, a bambusz- és a márványfaragás, amelyek a kínai művészet tárházának jelentős részét alkotják.

Ősi Kínai faragások

Az időszámítás előtti 6000-2000 közötti kőkorszakban, Kínában már kerámiaszobrokat, bronztárgyakat, jáde faragványokat, lakkfaragványokat és más faragásokat készítettek. A faragások fő jellegzetessége a dekorativitás volt. Minden műfajban megtalálható a kínai nemzet sajátos díszítőeleme.
Például a kínai faragási műfajok egyike, a jáde faragás több mint 4000 éves múltra tekint vissza. A felhasznált anyagoktól függően megkülönböztetjük a zöld jáde faragást, a zöld jáspis-, az achát-, a kristály- és a korallfaragást. Az anyagok természetes színével és alakjával összhangban lenyűgöző dísztárgyakat alkotnak a különböző drágakövekből. A technikai eljárások között a vésés, a csiszolás, a köszörülés és a fúrás szerepel. A jáde faragás két műfajra oszlik attól függően, hogy dísztárgyként vagy használati tárgyként használjuk őket. A dísztárgyak között szerepelnek olyanok, amelyek emberi és állati alakokat, mindennapi tárgyakat, eszközöket, virágokat, növényeket jelenítenek meg. A használati tárgyak között gyűrűk, pecsétek, ékszerek szerepelnek. A pekingi Tiltott Városban, azaz a Császári Palotában egy óriási jáde követ őriznek, amely a világ legnagyobb jáde darabja. Hosszúsága több mint 2 méter. Súlya meghaladja az 5000 kilót. A 18. században több faragóművész 6 évi munkájába tellett, mire elkészítették. A kő azt ábrázolja, hogy az emberek hogyan győzték le az árvizek pusztításait Da Yu, az időszámítás előtti 22-17. század között uralkodott Xia-dinasztia első vezérének vezetésével. A jádén egy mozaikkép látható, amelyen a hegycsúcsok egymást fedik, fák borítják a hegyeket, a vízesések magasról zúdulnak le. A barlangok mélyek és titokzatosak. Da Yu vezetésével az emberek a meredek hegyoldalon fejszével, fúróval, lapáttal és kalapáccsal egy árvízelvezető-csatornát építettek. A kép szemléletesen ábrázolja a megfeszített munkát, mely jól tükrözi a kínai jáde faragás magas színvonalát.

"A jáde épségben visszatér"

A Hadakozó Államok korában a jáde valamilyen oknál fogva a Csao királyságba, a mostani észak-kínai Henan tartományba került. A Csao királyság, mivel az akkori Kína közepén feküdt, kulturálisan és gazdaságilag egyaránt fejlettebb volt a többi államnál. Katonai szempontból azonban a gyengébbek közé tartozott, az erős katonai hatalom, a szomszédos Csin királyság állandó fenyegetést jelentett számára.

A csin király tudomást szerzett róla, hogy He mester világhírű jádéja a Csao király kincstárában van és l5 várat ajánlott fel cserébe érte. A csao király nem merte erős szomszédja ajánlatát visszautasítani, azonban tartott tőle, hogy ez az un. csere valójában csapda, vagy valamilyen csel. A szorult helyzetbe került uralkodónak Lin Hszian-zsu, az egyik főnemes felajánlotta, hogy a jádéval Csin királyhoz utazik és csak abban az esetben, hagyja ott a jádét, ha a csin király valóban átengedi a felajánlott 15 várat a Csao királyságnak. Ha nem jön létre a csere, épségben visszahozza a jádét. Miután megérkezett Csen király urdvarába, Lin megmutatta a jádét a királynak, aki mintha megfeledkezett volna mindenről, csak gyönyörködött a jádéban és egy szóval sem említette az általa felajánlott 15 várat. Ekkor Lin Hszian-zsu a királyhoz lépett és azt mondta: "Van azonban egy kis hiba a jádén, megmutatom felségednek!" A király hitt neki és odaadta a jádét. Ekkor Lin néhány lépéssel egy kőoszlophoz ugrott és harsányan azt mondta a királynak " l5 várat igért Felséguralkodómnak. Most megtarthatja a szavát. Sziveskedjék kiadni a parancsot, s miután a csao katonák megszállták a 15 várat, felségedé a jáde. Ha erőszakkal próbálja kivenni kezemből, akkor jádéstul nekirohanok az oszlopnak, igy megsemmisül a jádé és jómagam is. Várak nélkül nincs csere." A csin király mégiscsak sajnálta a 15 várat, igy aztán nem volt más választása, hazaengedte Lin-t. Aki még aznap elutazott a jádéval a Csen királyságból.

Ez is valós történelmi esemény, és így lett belőle közmondás: Ha valaki Kínában, épségben visszaadja a kölcsönkért értékes tárgyat a tulajdonosának, rendszerint ezt mondja hozzá: 'Köszönöm szépen, a drága jáde épségben visszatért. "

ELŐFORDULÁSA
A jadeit metamorf kőzetekben és hordalékban található. A legfontosabb jáde lelőhely Burmában és Kínában van. A jáde történelmileg fontos forrása Guatemala, a közép-amerikai indiánoknak szolgáltatott alapanyagot a faragáshoz. Japánban és Kaliforniában is előfordul.

Kínai agyaghadsereg

Az agyaghadsereg az első kínai császár, Qin Shi Huangdi (Csin Si Huang-ti) sírhelyét védő agyagkatonák, lovak, kocsik és zenészek elnevezése.
Az ókori Xian (Hszien) város közelében, Shaanxi (Sanhszi) tartományban található szobrokat helyi földművesek fedezték fel víz után kutatva a Lintong (Lintung) megyében található Lishan (Lisan) hegységben, 1974 márciusában. Ebben a hegységben található a szobrok alapanyagaként használt agyag is. A harcosokon kívül kiásták a császár teljes nekropoliszát is.A figurák magassága 184-197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben, a legmagasabbak a tábornokok. Az alakok között vannak katonák, parasztok, lovak, hivatalnokok, akrobaták, lány-szobrok, erőművészek és zenészek.
A jelenlegi becslések szerint a 3 árokban kb. 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas található – többségük még mindig a föld alatt van betemetve. A hadsereget Qin Shi Huangdivel (Csinn Sie Huang-tivel) temették el i. e. 209-210-ben. Az építmény és a szobrok célja az volt, hogy biztosítsák a császár uralmát a túlvilágon is. Egyesek úgy vélik, hogy védelmi okokból készítették őket.


Az agyaghadsereg, bár nyilván nem teljes létszámban, de látványos sokaságban, valósághű másolatokban látható volt pl. Budapesten is - mi most szeptemberben tekintettük meg a Felvonulási téren.
Érdekesség volt még, hogy a szobrok megvásárolhatóak voltak. Bármelyik! Nem egy szobron láttuk is az "Eladva" táblát...
Mi is gazdagodtunk nemcsak e nagyszerű élménnyel, az agyba-főbe fotózás lehetőségével, de kis ajándékdobozokban, emberi áron megvásárolható mini agyaghadsereg-készlettel is.:)

Bejegyezte: Dragoncat

Szakkönyvek...

MEGÚJULÓ ENERGIA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁGI SZAKKÖNYVEK
(Zöldtech webáruházban: http://zoldtech.hu/webaruhaz/konyvek)
A biomassza felhasználása (Szaktudás Kiadó Ház, 2002) 3675 Ft
A geotermikus energia (Grafon Kiadó, 2006) 5800 Ft
A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok (Szaktudás Kiadó Ház, 2007) 3010 Ft
A növényolaj mint hajtóanyag (Cser Kiadó, 2005) 2398 Ft
A hőszivattyú (Cser Kiadó, 2009) 3198 Ft
Alternatív energia - Szélmotorok, szélgenerátorok (Szaktudás Kiadó Ház, 2003) 4230 Ft
A szalma mint energiaforrás (Cser Kiadó, 2006) 2398 Ft
A szélenergia hasznosítása (Cser Kiadó, 2009) 3195 Ft
A szélenergia hasznosítása (Szaktudás Kiadó Ház, 2003) 2515 Ft
A tűzipellet (Cser Kiadó, 2008) 3196 Ft
Az energiatakarékos építkezés kézikönyve (Z-Press Kiadó, 2006) 2380 Ft
Az esővíz hasznosítása (Cser Kiadó, 2008) 3195 Ft
Áramtermelés nap- és szélenergiából (Cser Kiadó, 2007) 3198 Ft
Biogázgyártás (Cser Kiadó, 2005) 2398 Ft
Energiatakarékos fűtés (Cser Kiadó, 2007) 3198 Ft
Energetikai faültetvények (Cser Kiadó, 2009) 3195 Ft
Építsünk passzívházat (Cser Kiadó, 2010) 3195 Ft
Fatüzelés (Cser Kiadó, 2007) 3198 Ft
Föld- és szalmaépítészet (Terc Kiadó, 2006) 3120 Ft
Fűtési módok házban, lakásban (Cser Kiadó, 2006) 2398 Ft
Hagyományos és megújuló energiák (Szaktudás Kiadó Ház, 2004) 5015 Ft
Hőszigetelés (Cser Kiadó, 2009) 3195 Ft
Hőszigetelés házban, lakásban (Cser Kiadó, 1999) 1194 Ft
Hőszivattyús rendszerek (Magánkiadás, 2009) 8400 Ft
Kisenergiájú házak (1. kötet) (Cser Kiadó, 2009) 4795 Ft
Kisenergiájú házak (2. kötet) (Cser Kiadó, 2009) 3996 Ft
Megújuló energiák (Sprinter Kiadói Csopoort, 2009) 2974 Ft
Megújuló energia és vidékfejlesztés (Szaktudás Kiadó Ház, 2009) 2966 Ft
Napkollektoros berendezések (Cser Kiadó, 2007) 3198 Ft
Passzívházak (Terc Kiadó, 2008) 3840 Ft
Zöldenergia és vidékfejlesztés (Szaktudás Kiadó Ház, 2008) 3265 Ft