Üvegházhatás...

Nagyításhoz kattintson a képre

Nemzeti Parkok Hete programok

2016-ban tizedik alkalommal rendezik meg a Magyar Nemzeti Parkok Hete programsorozatot. A Magyar Nemzeti Parkok Hete 2016 programsorozat nyitóhétvégéjének május 28-29-én Debrecen és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság ad otthont.

Hazánk kiemelt természeti adottságokkal bír, hisz a természetközeli állapotban megmaradt területei az ország egyharmadát képezik. Ennek eredménye, hogy 170 természetvédelmi területtel, 39 tájvédelmi körzettel és 10 nemzeti parkkal büszkélkedhetünk. Cél, hogy a nagyközönség megismerje a hazai ökoturisztikai programokat, nemzeti parkjainkat, és magát az ott folyó elkötelezett munkát is.

A Magyar Nemzeti Parkok Hete rendezvénysorozatról részletes információt IDE KATTINTVA, valamint a www.facebook.com/MagyarNemzetiParkok felületen talál.

Elvárosiasodó világunk...

Nagyításhoz kattintson a képre

Természetfilm fesztivál...

Emlékherbárium

Doleschall Gábor (Losonc, 1813. február 13. – Miskolc, 1891. április 24.) orvos, botanikus.

Élete

1840-ben a pesti egyetemen orvosi oklevelet szerzett, és az egyetem gyógyászati intézetében segéd és helyettes tanár lett. 1843-tól haláláig Miskolcon folytatott orvosi gyakorlatot. 1844-ben megalapította a Miskolci Orvosegyesületet. 1849-ben a 22. honvédzászlóalj főorvosa volt.

Munkái

• A növények élettana. Pest, 1840. (Orvosdoktori értekezés.)
• Életem, eszményeim és negyvenhét éves orvosi gyakorlatom. Miskolcz, 1882.

Budai Campus...

SZombaton Itt Együtt! címmel kerül megrendezésre a Budai Campus Nap május 21-én a Szent István Egyetem budai karainak szervezésében. Délután 14.00 és 18.00 óra között arborétumi séta, izgalmas előadások, laboratóriumi látogatások és kóstolók várják az érdeklődőket, 18.00 óra után pedig színes zenei programokat kínál a Budai Campus.

Á F A ?!

Nagyításhoz kattintson a képre

Növényvédelmi teendők...

Nagyításhoz kattintson a képre

Üvegházhatás-prognózis

Nagyításhoz kattintson a képre

Időszerű növényvédelmi teendők

Nagyításhoz kattintson a képre

Megjelent az öntözésfejlesztést támogató pályázati felhívás

A kiírt felhívás keretösszege 49,5 milliárd forint. A kormány a mezőgazdasági termelés biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében többek között a vízvisszatartást, a fenntartható gazdálkodást, a takarékos öntözési technológiák elterjesztését támogatja a pályázatban. Egyéni beruházás esetén 500 millió forint, kollektív esetén 1 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás felső határa.
A pályázatok kizárólag elektronikus úton nyújthatók be a www.mvh.gov.hu weboldalon 2016. július 6. és 2018. július 6. között. A pályázati felhívás részleteiről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak az érintettek.

Aktuális növényvédelmi feladatok

- Felhívás a parlagfű elleni védekezésre:
http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/elelmiszerlanc-felugyeletert-felelos-allamtitkarsag/hirek/felhivas-a-parlagfu-elleni-vedekezesre
- Felhívás a mezei pocok fertőzöttség felmérésére és a védekezés végrehajtására:
http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/-/felhivas-a-mezei-pocok-fertozottseg-felmeresere-es-a-vedekezes-vegrehajtasara
- Május 1-től benyújtható a kérelem az amerikai szőlőkabóca elleni növényvédőszeres védekezés támogatásához:
http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/agrargazdasagert-felelos-allamtitkarsag/hirek/majus-1-tol-benyujthato-a-kerelem-az-amerikai-szolokaboca-elleni-novenyvedoszeresvedekezes-tamogatasahoz
- Figyelem: Bővült a növényútlevél köteles növények listája!
http://portal.nebih.gov.hu/-/figyelem-bovult-a-novenyutlevel-koteles-novenyek-listaja-

Jeszenszky Árpád emlékülés

A zöldtrágyázás szerepéről...

Zöldtrágyázás alatt a szervestrágyázásnak azt a módját értjük, amikor az erre a célra vetett növény teljes zöld (bimbós vagy virágzó) tömegét talajba dolgozzuk annak érdekében, hogy a talaj termékenységét megőrizzük, illetve fokozzuk.

A zöldtrágyázás hatásai (zöldtrágyázási módtól, helytől és növénytől függően) a következőkben foglalhatók össze:

Kedvező hatások: 

- elősegíti a morzsalékos talajszerkezet kialakulását, kötött talajon javítja a talaj rossz fizikai tulajdonságait, csökkenti a kötöttséget, mivel gyökérzetével behálózza a talaj felső rétegét;
- a mélyebben gyökerező növények az altalajt fellazítják, elősegítik az utónövény gyökereinek a mélyebbre hatolását;
- a mélyre ható gyökérzet révén az altalajban egyébként nehezen hozzáférhető tápanyagokat felvehetik, ami a zöldtrágyanövény elbomlása után, a következő növény tápanyag-ellátottságát javíthatja;
- utóhatásként javítja a talaj vízgazdálkodását, az altalajt mélyen lehatoló gyökérzetükkel vízátjárhatóbbá teszik;
- a szerves maradványok lebomlásakor CO² és szerves savak keletkeznek, amelyek feltárólag hatnak a talaj nyers tápanyagaira, a talaj tápelemeit mozgósítják;
- a két fő növény között válaszfalat húznak, a talajt mintegy biológiailag áthangolják, ezért előveteményeknek is tekinthetők, amelyekre érvényesek az elővetemény-hatásokra vonatkozó törvényszerűségek
- csökken a művelt rétegből a könnyen oldódó tápanyagok kimosódása (pl. nitrátok), mivel a tápelemek szerves kötésbe kerülnek;
- pillangós zöldtrágya növények termesztésekor javul a talaj N ellátottsága;
- gyarapszik a talaj szervesanyag tartalma;
- védi a talajt az erózióval, deflációval és beiszapolódással szemben;
- egyes zöldtrágya növényeknek (olajretek, mustár) nematicid hatásuk van;
- megfelelő állománysűrűség és fejlettség mellett gyomirtó hatású (pillangósok, repce, mustár), mivel jó árnyékolók, elősegítik a talaj beárnyékolási érettségét.
A zöldtrágyázás sikerét alapvetően meghatározza a gazdálkodás körülményeinek megfelelő zöldtrágyázási mód és a megfelelő zöldtrágyanövény kiválasztása, az időjárási viszonyok, valamint a zöldtrágyázandó terület kultúrállapota, elsősorban gyomossági viszonyai.
A virágzás előtti, bimbós állapotban alászántott növények hatása kedvezőbb, mint a virágzás utániaké. A zöldtrágya szerves anyaga sokkal könnyebben bomlik el, ezért hatása a talajban rövidebb ideig tart (1-2 év) mint az istállótrágyáé (3-4 év).

A helyes gazdálkodási gyakorlat sok új alkalmazást követel meg a termelőktől a szántóföldi növénytermesztésben. A talajok termőképességének fenntartása, a vetésváltásra vonatkozó szabályok betartása, a talajok szervesanyag-tartalmának szinten tartása vagy növelése, a jó talajszerkezetről való gondoskodás mind megoldható a zöldtrágyanövényekkel. Számolni kell velük a művelés minimális szintjének megtartása terén és a gazdaság területeinek rendben tartása érdekében is. A zöldtrágyázásnak valamennyi talajtípuson nagy jelentősége van a talajtermékenység fenntartásában. 

Módosultak az állattartó telepek korszerűsítését támogató felhívások

A gazdálkodók érdekeit figyelembe véve módosultak az állattartó telepek korszerűsítését támogató felhívások, a korábban ismertetett határidő módosítás mellett változtak egyebek között a termelői csoportokra és a termelői szervezetekre vonatkozó jogosultsági feltételek is.
A Miniszterelnökség mind az öt felhívás esetében fontosnak tartja, hogy az állattartók pályázatukat termelői csoport, illetve szervezet formájában nyújthassák be. Az öt felhívás esetében további fontos változás, hogy az üzemen belüli anyagmozgatásra, illetve a vagyonvédelem gépeire maximálisan igényelhető támogatási összeget 10 millió forintra, a termény-, illetve takarmánytárolók kialakítására igényelhető forrást pedig 50 millió forintra növelte a Miniszterelnökség. Könnyebbséget jelent az a módosítás is, amelynek nyomán a támogatási kérelmek mellékleteként nem szükséges elvi vízjogi engedélyt benyújtani. A részletekről a www.szechenyi2020.hu weboldalon tájékozódhatnak az érintettek.

T A L L Ó Z Ó...

Kárbejelentés

Az agrárkár-enyhítési rendszerben tavaszi fagykárnak a mínusz 2 Celsius-fok vagy annál alacsonyabb, várhatóan legalább 30 százalékos hozamkiesést eredményező fagy miatti károsodás minősül. A termelőknek az agrárkár-enyhítési rendszerben kezelt mezőgazdasági károkat – beleértve a tavaszi fagykárt is – be kell jelenteniük A termelőknek az agrárkár-enyhítési rendszerben kezelt mezőgazdasági károkat – beleértve a tavaszi fagykárt is – be kell jelenteniük az MVH honlapján elérhető Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer elektronikus alkalmazáson keresztül. A kárbejelentéseket az egységes kérelem-felületen az aktuális, károsodott terület megjelölésével, főszabály szerint, a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül kell megtenni. 

Esedékes az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallása

Május végéig adhatják be az idei felügyeleti díj bevallást az élelmiszerlánc szereplői.
A tájékoztatás szerint a bevallást a Nébih honlapjának elektronikus ügyintézés felületén kell feltölteni. A díj a múlt évi nettó árbevétel egy ezreléke. Az első részlet befizetési határideje július 31. A felügyeleti díj bevallásának és befizetésének kötelezettsége továbbra sem érinti azokat az őstermelőket, akiknek - a támogatásokkal csökkentett - árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot.  

Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása

A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása” című (VEKOP-8.3.1-16 kódszámú) felhívás.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 1,04 milliárd forint.

Jelen felhívás keretében a „Vállalkozz Itthon Fiatal” programban résztvevő, a programba bevonás pillanatában 18-25 év közötti, Ifjúsági Garancia Rendszerben regisztrált fiatal, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkező 25-30 év közötti pályakezdő álláskereső fiatal által létrehozott egyéni vagy társas vállalkozás nyújthat be pályázatot, amely megfelel a felhívás 4.1. pontjában szereplő feltételeknek.

A pályázat benyújtásáról bővebben az alábbi linken olvashat:

https://www.palyazat.gov.hu/megjelent-a-fiatalok-vllalkozv-vlsnak-tmogatsa-cm-felhvs

A vegyi anyagok szabályozásáról...

A vegyi anyagok mára mindennapjaink részévé váltak. A veszélyes vegyi anyagok kockázatot jelentenek mind az emberi egészségre, mind a környezetre. Az emberi egészség és a környezet védelméről az egyes nemzetközi egyezmények és az általában ezeken túlmutató, szigorúbb uniós joganyag gondoskodik. A tudományos kutatómunkának köszönhetően azonban a vegyi anyagok korlátozása folyamatos munkának tekinthető. A magyar jogrendben a vegyi anyagok forgalomba hozatalának szabályozása alapvetően a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvénnyel valósul meg, amit az egyes ágazatokra vonatkozó szabályozás egészít ki.

Kárbejelentés

Az agrárkár-enyhítési rendszerben tavaszi fagykárnak a mínusz 2 Celsius-fok vagy annál alacsonyabb, várhatóan legalább 30 százalékos hozamkiesést eredményező fagy miatti károsodás minősül. A termelőknek az agrárkár-enyhítési rendszerben kezelt mezőgazdasági károkat – beleértve a tavaszi fagykárt is – be kell jelenteniük A termelőknek az agrárkár-enyhítési rendszerben kezelt mezőgazdasági károkat – beleértve a tavaszi fagykárt is – be kell jelenteniük az MVH honlapján elérhető Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer elektronikus alkalmazáson keresztül. A kárbejelentéseket az egységes kérelem-felületen az aktuális, károsodott terület megjelölésével, főszabály szerint, a káresemény bekövetkezését követő 15 napon belül kell megtenni.

Esedékes az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallása

Május végéig adhatják be az idei felügyeleti díj bevallást az élelmiszerlánc szereplői.
A tájékoztatás szerint a bevallást a Nébih honlapjának elektronikus ügyintézés felületén kell feltölteni. A díj a múlt évi nettó árbevétel egy ezreléke. Az első részlet befizetési határideje július 31. A felügyeleti díj bevallásának és befizetésének kötelezettsége továbbra sem érinti azokat az őstermelőket, akiknek - a támogatásokkal csökkentett - árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot.

  

Fenntartható Fejlődési Célok - Agenda 2030

Az ENSZ 193 tagállama egyhangú döntéssel fogadta el tavaly szeptemberben a New Yorkban megrendezett Fenntartható Fejlődési Csúcson az új globális fenntartható fejlődési keretrendszert, amely a szegénység felszámolását és a fenntartható jövő felépítését tűzi ki célul 2030-ig.

Az úgynevezett fenntartható fejlesztési célok (Sustainable Development Goals, SDG) közül a legfontosabb és legambiciózusabb vállalás arra irányul, hogy 15 éven belül szűnjön meg mindenütt a világon a mélyszegénység (mélyszegények a napi 1,5 dollárnál, azaz 420 forintnál kevesebb pénzből élők) és az éhség.
A 17 új fenntartható fejlesztési cél és a 169 kapcsolódó konkrét célkitűzés a fenntartható fejlődés három dimenziója, a környezeti, a társadalmi és a gazdasági dimenzió közötti egyensúly kialakítására törekszik, és olyan területekre terjed ki, mint például a szegénység, az egyenlőtlenség, az élelmezésbiztonság, az egészségügy, a fenntartható fogyasztás és termelés, a növekedés, a foglalkoztatás, az infrastruktúra, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az éghajlatváltozás, továbbá a nemek közötti egyenlőség, a békés és befogadó társadalmak, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az elszámoltatható intézmények.
A következő másfél évtizedben gátat akarnak vetni az egészségre leselkedő veszélyeknek, köztük a járványoknak, valamint hatékonyabban kívánják védeni a környezetet és annak fenntarthatóságát. A célok között szerepel, hogy minden ember hozzájuthasson tiszta vízhez, lehetősége legyen megbízható, környezetkímélő energiát használni, valamint szűnjön meg a nők és lányok hátrányos megkülönböztetése. A tervek szerint le kell építeni az államok közötti "egyenlőtlenségeket" és a világ egészének fejlődnie kell, viszont az iparosításnak "fenntartható módon" kell zajlania.
Magyarország elkötelezett az Agenda 2030 végrehajtása iránt. Az élelmezésbiztonság, a táplálkozás és a fenntartható mezőgazdaság olyan területek, melyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a teljes fenntartható fejlődési célrendszer 2030-ig történő megvalósításában.
A pazarlás a termelői piacok, a rövid ellátási lánc révén csökkenthető. Ez javítja a vidéki foglalkoztatást, a mezőgazdasági kistermelők részére pedig tisztességes jövedelmet biztosít. Olyan rendszerre van szükség, amelyben az egészséges, biztonságosan fogyasztható és jó minőségű élelmiszerek előállítói megfelelő jövedelemhez jutnak.
Hazánk a közelmúltban élelmiszerbiztonsági, halászati, ökológiai gazdálkodási, vízügyi, öntözési és vidékfejlesztési témában finanszírozott és szakmailag támogatott FAO fejlesztési projekteket.

Az együttműködési program a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, a világ minden országára vonatkozó cselekvési irányokat, célokat és az azok eléréshez szükségesnek tartott nemzetközi együttműködési feladatokat határozza meg.  A „Világunk átalakítása: a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja” alapján Magyarországon is meg kell határozni a fenntartható fejlődéssel és ezzel összefüggésben a nemzetközi együttműködésben való részvétellel kapcsolatos teendőket.

- Agenda 2030: Fenntartható Fejlődési Célok - Javaslatok a magyarországi sikeres megvalósításhoz

- A Fenntartható Fejlődési Célok - a tervektől a megvalósításig
- A Fenntartható Fejlődési Célok koherens, átfogó, a problémák hajtóerejére ható    megvalósításának lehetőségei

Tanyafejlesztési pályázatok - 2016

Az FM Sajtóiroda tájékoztatója  szerint rövidesen indul az idei tanyafejlesztési program.A tanyán élők három célterületre pályázhatnak. A települési és térségi fejlesztések támogatására biztosított keretösszeg 200 millió forint, a tanyagazdaságok indításának és fejlesztésének mezőgazdasági csekély összegű támogatására pedig 400 millió forint áll rendelkezésre. Emellett a tanyák lakóépületeinek felújítására, valamint lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre is lehet pályázni, 125 millió forintos keretösszeggel. A tanyafejlesztési program 2011-ben indult, öt év alatt 1440 pályázatot bíráltak el pozitívan, amely mintegy 7,4 milliárd forint támogatást jelentett.
Az eddigi tapasztalatok alapján 75 százalékra emelték a nyertes pályázatokhoz nyújtható előlegfizetési lehetőség mértékét. A korábbi években ez 25, illetve 50 százalék volt.
A tanyafejlesztési programot a vidékfejlesztési programhoz (VP) igazították, hogy elkerülhető legyen a párhuzamos finanszírozás, így például a tanyafejlesztési programban már nem lehet pályázni külterületi utak fejlesztésére, útkarbantartó gépek vásárlására, valamint villany-, víz- és szennyvízberuházások támogatására sem.

A települési és térségi fejlesztések támogatása körében pályázni lehet például a tanyasi termékek védjegy- és minőségrendszerének bevezetésére, fejlesztésére. Ebben a programban egy-egy pályázó - például helyi önkormányzatok - 5 millió forintot kaphat 90 százalékos támogatás mellett. A tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére - például kis értékű gépek beszerzésére, képzésre - szintén lehet pályázni, a pályázható összeg 10 millió forint 90 százalékos támogatás mellett.
A tanyagazdaságok indításának és fejlesztésének támogatására 3 millió forint pályázható általában 75 százalékos támogatottsággal. De a 40 év alatti fiatal gazdák számára a támogatottsági szint 90 százalékos. A tanyák lakóépületének felújítására, valamint lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre ugyancsak kapható támogatás, ami maximum 4 millió forint lehet 75 százalékos támogatottsági szinttel.
A pályázati felhívások várhatóan a jövő hét második felétől a kormany.hu weboldalról tölthetők le, illetve elérhetők a www.hoi.hu honlapon is. A pályázatok benyújtásához az internetes felület a Herman Ottó Intézet honlapján a pályázati felhívások megjelenését követő 30. naptól, várhatóan ez év június első felében nyílik majd meg, a pályázóknak így 30 napjuk lesz a felkészülésre.