A
zöldtrágyázás hatásai (zöldtrágyázási módtól, helytől és növénytől függően) a
következőkben foglalhatók össze:
Kedvező hatások:
- elősegíti a morzsalékos talajszerkezet kialakulását, kötött talajon javítja a
talaj rossz fizikai tulajdonságait, csökkenti a kötöttséget, mivel
gyökérzetével behálózza a talaj felső rétegét;
- a mélyebben gyökerező növények az altalajt fellazítják, elősegítik az utónövény gyökereinek a mélyebbre hatolását;
- a mélyre ható gyökérzet révén az altalajban egyébként nehezen hozzáférhető tápanyagokat felvehetik, ami a zöldtrágyanövény elbomlása után, a következő növény tápanyag-ellátottságát javíthatja;
- utóhatásként javítja a talaj vízgazdálkodását, az altalajt mélyen lehatoló gyökérzetükkel vízátjárhatóbbá teszik;
- a szerves maradványok lebomlásakor CO2 és szerves savak keletkeznek, amelyek feltárólag hatnak a talaj nyers tápanyagaira, a talaj tápelemeit mozgósítják;
- a két fő növény között válaszfalat húznak, a talajt mintegy biológiailag áthangolják, ezért előveteményeknek is tekinthetők, amelyekre érvényesek az elővetemény-hatásokra vonatkozó törvényszerűségek
- csökken a művelt rétegből a könnyen oldódó tápanyagok kimosódása (pl. nitrátok), mivel a tápelemek szerves kötésbe kerülnek;
- pillangós zöldtrágya növények termesztésekor javul a talaj N ellátottsága;
- gyarapszik a talaj szervesanyag tartalma;
- védi a talajt az erózióval, deflációval és beiszapolódással szemben;
- egyes zöldtrágya növényeknek (olajretek, mustár) nematicid hatásuk van;
- megfelelő állománysűrűség és fejlettség mellett gyomirtó hatású (pillangósok, repce, mustár), mivel jó árnyékolók, elősegítik a talaj beárnyékolási érettségét.
A zöldtrágyázás sikerét alapvetően meghatározza a gazdálkodás körülményeinek megfelelő zöldtrágyázási mód és a megfelelő zöldtrágyanövény kiválasztása, az időjárási viszonyok, valamint a zöldtrágyázandó terület kultúrállapota, elsősorban gyomossági viszonyai.
A virágzás előtti, bimbós állapotban alászántott növények hatása kedvezőbb, mint a virágzás utániaké. A zöldtrágya szerves anyaga sokkal könnyebben bomlik el, ezért hatása a talajban rövidebb ideig tart (1-2 év) mint az istállótrágyáé (3-4 év).
- a mélyebben gyökerező növények az altalajt fellazítják, elősegítik az utónövény gyökereinek a mélyebbre hatolását;
- a mélyre ható gyökérzet révén az altalajban egyébként nehezen hozzáférhető tápanyagokat felvehetik, ami a zöldtrágyanövény elbomlása után, a következő növény tápanyag-ellátottságát javíthatja;
- utóhatásként javítja a talaj vízgazdálkodását, az altalajt mélyen lehatoló gyökérzetükkel vízátjárhatóbbá teszik;
- a szerves maradványok lebomlásakor CO2 és szerves savak keletkeznek, amelyek feltárólag hatnak a talaj nyers tápanyagaira, a talaj tápelemeit mozgósítják;
- a két fő növény között válaszfalat húznak, a talajt mintegy biológiailag áthangolják, ezért előveteményeknek is tekinthetők, amelyekre érvényesek az elővetemény-hatásokra vonatkozó törvényszerűségek
- csökken a művelt rétegből a könnyen oldódó tápanyagok kimosódása (pl. nitrátok), mivel a tápelemek szerves kötésbe kerülnek;
- pillangós zöldtrágya növények termesztésekor javul a talaj N ellátottsága;
- gyarapszik a talaj szervesanyag tartalma;
- védi a talajt az erózióval, deflációval és beiszapolódással szemben;
- egyes zöldtrágya növényeknek (olajretek, mustár) nematicid hatásuk van;
- megfelelő állománysűrűség és fejlettség mellett gyomirtó hatású (pillangósok, repce, mustár), mivel jó árnyékolók, elősegítik a talaj beárnyékolási érettségét.
A zöldtrágyázás sikerét alapvetően meghatározza a gazdálkodás körülményeinek megfelelő zöldtrágyázási mód és a megfelelő zöldtrágyanövény kiválasztása, az időjárási viszonyok, valamint a zöldtrágyázandó terület kultúrállapota, elsősorban gyomossági viszonyai.
A virágzás előtti, bimbós állapotban alászántott növények hatása kedvezőbb, mint a virágzás utániaké. A zöldtrágya szerves anyaga sokkal könnyebben bomlik el, ezért hatása a talajban rövidebb ideig tart (1-2 év) mint az istállótrágyáé (3-4 év).
A helyes gazdálkodási gyakorlat sok új alkalmazást követel meg a
termelőktől a szántóföldi növénytermesztésben. A talajok termőképességének
fenntartása, a vetésváltásra vonatkozó szabályok betartása, a talajok
szervesanyag-tartalmának szinten tartása vagy növelése, a jó talajszerkezetről
való gondoskodás mind megoldható a zöldtrágyanövényekkel. Számolni kell velük a
művelés minimális szintjének megtartása terén és a gazdaság területeinek
rendben tartása érdekében is. A zöldtrágyázásnak valamennyi
talajtípuson nagy jelentősége van a talajtermékenység fenntartásában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése