Oldalak

2018. január 5., péntek

Anyatehén tartók figyelmébe...

Megjelent a 66/2017. (XII. 22.) FM rendelet, amellyel kapcsolatban felhívjuk a termelők és a szakmai szervezetek, érdekképviseleti szervek figyelmét, hogy a termeléshez kötött uniós forrású anyatehén támogatás (9/2015. (III. 13.) FM rendelet 9. §), valamint a termeléshez kötött átmeneti nemzeti anyatehén támogatás (5/2015. (II. 19.) FM rendelet 7. §) jogcímeknél a birtokon tartási idő alatt történő szaporítási esemény tekintetében a tárgyévet követő év január 31-ig bejelentett és nyilvántartott adatok fogadhatóak el.
A 2018. január 31-i határnap a 2017-ben beadott kérelmekre vonatkozik. A dátum előbbre hozásának az volt a célja, hogy a termelők e jogcímek vonatkozásában is mielőbb támogatáshoz jussanak.
További könnyítés, hogy a húshasznú anyatehén átmenti nemzeti támogatása jogcím vonatkozásában a tejértékesítési jelentés benyújtására a támogatási kérelemmel együtt, illetve a kérelem benyújtására nyitva álló időszakban, elektronikus úton kerülhet sor.
(FM Sajtóiroda)

Dr. Birkás Márta előadása

Lótenyésztés

A ló (Equus caballus) közel hatezer éve társa az embernek.
A ló evolúciója 70 millió év alatt ment végbe. A vadló az amerikai kontinensen kihalt, csak az eurázsiai kontinensen maradt fenn.
Az ember és a vadló első találkozása ugyanúgy a vadász és a zsákmány találkozása volt, mint a többi állat esetében. A ló háziasítására az i. e. 4. évezredben került sor. Kezdetben békés célra használták a lovakat, teherszállításra, igásállatként, illetve hátaslóként. Az újabb történelemformáló korszakot a lovasnomád népek jelentették, a lovas harcászat elterjesztésével. A lovassportok ugrásszerű fejlődésével a fejlett országokban mára döntően a sportló lett a lótenyésztés célja, noha a fejlődő világban a lovak legtöbbje ma is gazdasági munkát végez. Egyes lovasnomád múltú népeknél napjainkban is fejik a lovat, a ló húsa pedig egyik-másik nyugati országban a gazdagok asztalára is kerül. A magyar ló történetét négy korszakra szokták osztani: a honfoglalás korabeli magyar ló kora, az arab ló hatásának korszaka, a spanyol ló divatja és az angol telivér korszaka.
Lófajták: A lófajtákat többféle szempont alapján csoportosíthatjuk. A melegvérű lófajták közül nemzetközileg elterjedtek az arab ló és az angol telivér, magyar fajták a kisbéri félvér, gidrán, nóniusz. Hidegvérű lófajták például a belga-ardenni ló, a magyar hidegvérű ló, a muraközi ló, a percheron. Az ember környezetének védelme, az erdők egészségének megőrzése, megújulásának biztosítása a hidegvérű lófajták reneszánszát hozta. További csoportot képeznek a pónifajták: shetland póni, welsh póni stb.

Állattenyésztés szerepe és jelentősége

Az állatok mindig fontos szerepet játszottak az emberiség életében, azokat különböző módon, pl. hús, tej, bőr, szőrme, igavonás tudta hasznosítani.
Az állattenyésztés a mezőgazdaság olyan ágazata, amely a népesség élelmezési és ipari igényeit elégíti ki.
Az állattenyésztés alapvető élelmiszereket, és ipari nyersanyagokat termel.
A legnagyobb számban tenyésztett és tartott állatok: szarvasmarha, sertés, juh, ló, baromfi, Ázsiában a bivaly, Kínában a jak, Andok országaiban a láma, mediterrán területeken a szamár és az öszvér.
A szarvasmarha az állattenyésztés legfontosabb tenyésztett állata a Földön. A fejlett országokban intenzív körülmények között tenyésztik, fejlődő országokban általában csak tartják. Jelentős tenyésztők: Oroszország, USA, Kína, Brazília, Argentína. A Földön India rendelkezik a legnagyobb szarvasmarha-állománnyal.
A sertés az egyik legsokoldalúbban hasznosítható tenyésztett állat, napjainkban tenyésztése elsősorban a takarmánytermesztő térségekhez kapcsolódik. Jelentő tenyésztő: Kína, Oroszország, USA, Brazília.
A juh a félsivatagi, sivatagi és hegyvidéki területek tenyésztett állata. Legnagyobb számban a mérsékelt és a szubtrópusi övezet száraz sztyeppéin, félsivatagjaiban és a hegyvidékeken tenyésztik. A legnagyobb juhállománnyal a Földön Ausztrália, Kína, Új-Zéland, India és Oroszország rendelkezik.

2018. január 3., szerda

Az Európai Bizottság állásfoglalása a csávázott vetőmagok használatáról a zöldítésben

Az Európai Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendeletének módosításáról szóló 2017/1155 rendelete értelmében 2018-tól a termelő ökológiai jelentőségű területeken tilos a növényvédő szerek használata. Egy most napvilágot látott új bizottsági állásfoglalás szerint ez a tilalom a csávázott vetőmagok használatára is kiterjed.
A csávázott vetőmagok használatára részleteiben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a növényvédő szer használati tilalomra. A növényvédő szer használati tilalommal érintett időszakok ökológiai jelentőségű terület típusonként:
  • parlagon hagyott terület esetében: a pihentetés időtartama alatt (tárgyév jan. 1- aug. 31.);
  • ökológiai jelentőségű másodvetés esetében: a kötelező fenntartás alatt (vetéstől számított 60 nap);
  • nitrogénmegkötő növény esetében: egynyári: vetéstől betakarításig; évelő: termesztési időszak alatt;

    termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársáv: a sávon termelt növénykultúra vetésétől betakarításáig.
Ebből következően az ökológiai jelentőségű másodvetés, az egynyári nitrogénmegkötő növények (beleértve a támasztónövénnyel vetett nitrogénmegkötő növényeket is) és a termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok esetében az ökológiai jelentőségű területként megjelölt területen nem megengedett a csávázott vetőmag vetése.
Az évelő nitrogénmegkötő növényeknél a növényvédő szer mentességet a termesztési időszak alatt (május 1-jétől szeptember 30-ig) kell biztosítani, amely időszak teljes tartamában - a telepítés évében is - az adott évelő növénykultúrának a területen kell lennie. Így a szabályoknak való megfeleléshez a telepítés évében a növénykultúra telepítése tárgyév május 1. előtt kell, hogy történjen. Ez nem esik bele a növényvédő szer használati tilalommal érintett időszakba, így ebben az egy esetben csávázott vetőmag is vethető.
Az ökológiai jelentőségű másodvetés és az apró magvak esetében nem jellemző a csávázott vetőmag használata, így ez az új szabály a nagymagvú hüvelyeseknél (pl. lóbab, lencse, szója) jelenthet nagyobb változást. Mindemellett a nitrogénmegkötő növények esetében továbbra is előírás marad a minősített szaporítóanyag használata.
A gazdálkodónak az egységes kérelmében kell majd nyilatkoznia, hogy az ökológiai jelentőségű terület céljára kijelölt területén csávázott vetőmagot vet-e, továbbá helyszíni ellenőrzésre kijelölt gazdálkodók esetében a Magyar Államkincstár ellenőrzi a gazdálkodási napló rendeletben előírt betétlapjait.
A 10/2015/FM (III. 13.) rendelet 2018-tól hatályos módosításait tartalmazó változatának megjelenése 2018 elején várható.
(F: FM Sajtóiroda)

BLOGSZEMLE - 2009

 

Női titkok

Női titkok: 2 napig se bírják pletyka nélkül!
Átlagosan még két napig sem bírnak a nők titkot tartani - számították ki, természetesen, Nagy-Britanniában. De ettől ne féljünk!
A Daily Telegraph című brit lap ismertette a tanulmányt, amely 3 ezer nő, 18 és 65 év közöttiek vallomásain alapul. A végeredmény: 47 perc óra 15 perc után legalább egyvalakinek elárulja egy nő a rá bízott titkot. Ez az első ember a pletyka fajtájától, tematikájától függőn lehet férj, barát, a legjobb barátnő, az anya - többnyire ők az első kör.
A nők 40 százaléka bevallotta, hogy képtelen titkot tartani, legyen az bármennyire személyes vagy bizalmas. Nem meglepő, hogy az ital megoldja a nyelvet, egy-két pohár bor sokat lendít az információterjedés sebességén.
Ami a témákat illeti, a toplistán az intim ügyek és a vásárlások tényleges költségei állnak az élen.

A nagyik szeretete

Leleplezték a nagymamák álnokságát!
A genetika áll ennek a hátterében is?
A nagymamák nem minden unokájukat szeretik ugyanúgy: fiaik lánygyermekeit előnyben részesítik más unokáikkal szemben, s ennek a jelenségnek genetikai magyarázata van.A nagymamák álnokságát a genetika segítségével sikerült leleplezni. Genetikai és szociológiai elemzések alapján a Cambridge-i Egyetem munkatársai kimutatták, hogy a nagymamák legjobban a fiaik lánygyermekeit szeretik minden unokájuk közül, és legkevésbé a fiaik fiúgyermekeit kedvelik.
Hogy miért? Mert öntudatlanul működik a nagyikban a genetikai öröklődés törvénye, vagyis az, hogy azt az unokájukat szeretik a legjobban, aki a legtöbb génjüket viszi tovább. A nagymamák fiainak lánygyermekei a nagymamák génjeinek 31 százalékát öröklik, míg fiaik fiúgyermekei csak 23 százalékát. A nagymamák lányainak fiú- és lánygyermekei egyaránt a nagymamák génjeinek 25 százalékát öröklik. Tehát a nagymamák álnoksága abban áll, hogy azt az unokájukat szeretik legjobban, aki genetikailag a legközelebb áll hozzájuk, és ez sokszor külső jegyekben is megmutatkozik, de akár a testszag is jelezheti.

Mák a csontritkulás ellen?

Szlovákiában több évvel ezelőtt egy egész temetőnyi sírt kellett exhumálni,mert áthelyezték azt a falu túlsó oldalára. Mindenki legnagyobb meglepetésére a csontok teljesen ép állapotban voltak, olyannyira, hogy tudományos vizsgálatot indítottak az okok felderítésére. Az eredmény egyszerre volt banális és megdöbbentő. Kiderült, hogy a helyi lakosság rendszeresen, heti 3-5 alkalommal fogyasztott étkezési mákot különbözőételek formájában, mivel épp a máktermesztés volt a falu egyik fő bevételi forrása.
A további tudományos kutatások kiderítették, hogy a mák olajának rendkívül magas foszfor tartalma volt a "felelős" a kalcium hatékony felszívódásáért, és a csontokba beépüléséért. A kutatások során létrehoztak két, egyenként 20-20 fős csoportot, melynek tagjai előrehaladott csontritkulásban szenvedő nők voltak. Az egyik csoporthagyományos kezelést kapott, míg a másik napi 1-1 = mokkáskanálnyi mák olajat szedett. Az eredmény mindenkit meggyőzött! A mákolajjal "kezelt" csoport valamennyi tagjának csontozata normális értéket mutatott már 12-16 hónapos kezelést követően. Tanácsom tehát: hetente 3-szor fogyasszon mákos ételeket, vagy rendszeresen alkalmazza a gyógynövény szaküzletekben is kapható mák olajat. Vigyázat! Levegővel érintkezve gyorsan avasodik, ezért mihamarabb zárja vissza a kupakot, és tegye hűtőbe! A csontritkulás megelőzésére vagy az állapot javítására ugyancsak kedvező hatású a gyógynövényboltokban kapható medvehagyma alkoholos kivonatának tartós szedése.(Bálint János)

Nagykutya

A világ legnagyobb kutyája
Inkább póniló-, mint ebméretű a világ legnagyobb kutyája: George marmagassága 110 cm.
Az Arizonában élő dán dog egy Gibson nevű fajtársától vette át a rekorderi címet, miután az tavaly rákban elhunyt. Gazdájának van mire költeni, havonta fél mázsa húst pusztít el, és lassan a kocsijukat is le kell cserélni egy teherautóra, mert nem fér el a hátsó ülésen.
– Azt mondják, hogy egy betörő még bejuthat a házba, ahol dán dog is él, de kijutni már nem fog – mondta a brit Daily Mailnek a 4 éves óriás tulajdonosa, David Nasser.
– George 7 hetes korában került hozzájuk, de nem gondolták volna, hogy ekkorára megnő. Amióta elterjedt, hogy velük él, a betörők nagy ívben elkerülik a portájukat.

A szerződéskötés fontossága

A szerződésírás taktikai fegyver
A cégek egy része nem veszi komolyan azt a kezükben lévő taktikai fegyvert, amit a szerződés megírása jelent.
Sok esetben a szükséges rosszként kezelik, sőt, ha lehet, áttolják a másik félre, mondván, egy gonddal kevesebb. Pedig az üzletben nagyon komoly fegyvertény lehet, ha valaki a saját szemszögéből fogalmazhat meg egy szerződést.
Egy kedves ügyvéd ismerősöm egyszer találóan úgy fogalmazott, a felek a szerződést mindig a legrosszabb esetre kötik. És valóban: általában akkor kerül elő, amikor már nem közös megelégedésről van szó, hanem arról, ki hogyan menekülhet az adott helyzetből – akár a másik kárára is.
Az pedig – általánosságban legalábbis - nem igaz, hogy a szerződés mindkét fél érdekeit védi! Az egyik fél érdekeit mindig egy kicsit jobban védi: azét, akit ügyesebben használta ezt a taktikai fegyvert. Ezért lep meg, mikor olyan – egyébként komolynak látszó - szerződéstervet kapok, ami több ponton is jól érzékelhetően az én érdekeimet védi és nem a szerződés írójáét. Vagy olyan komolytalan – az elvileg aláírásra szánt - tervezet, hogy gyakorlatilag azzal egészítem ki, amivel akarom.
Egy szerződéskötés jó esetben olyan alkudozási folyamat, mint az arab piacon a vásárlás. És ne féljünk változtatási igénnyel visszadobni akár egy nagy cég méregdrága nemzetközi jogászai által fogalmazott tervezetet sem!

Leltározás

A leltározás fontossága
A könyvek év végi zárásához olyan leltárt kell összeállítani, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A leltárkészítés a könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához szükséges.
A leltározás a zárlati munkák egyik legfontosabb eleme, mert a leltárak alapján ellenőrizhető az elszámolások helyessége, továbbá a leltárból azt is megállapíthatjuk, hogy a nyilvántartásokban szereplő eszközök a valóságban is fellelhetők. A leltározás emellett biztosítja a valódiság számviteli elvének érvényesülését. A gazdálkodó tulajdonában lévő eszközök, valamint a vagyon védelmét a leltár is biztosítja. A leltározás során a csökkent értékű, az elfekvő készleteket is számba veszi a vállalkozás, emellett a leltározás a mérlegérték (értékvesztés, visszaírás) helyes megállapításához is szükséges.
Az átalakulásokkal ellentétben, az éves beszámolóval együtt a leltárt a társaságnak nem kell közzétenni, azt „csak” el kell készíteni. Ettől ez a feladat még kicsit sem jelentéktelenebb. Sajnos a kapkodó világban sokszor tapasztaljuk (általában egy könyvelőváltás kapcsán) hogy a beszámolóhoz nem készül leltár.
Az évzáró leltár fordulónapja megegyezik a mérleg fordulónapjával. A leltárfelvétel napja ettől eltérhet, de készletmozgások esetében a fordulónap előtti, avagy utáni mozgások számbavételével a fordulónapi állományt kell kimutatni.

Szüret

A szüret a parasztgazdaságokban kölcsönös segítséggel végzett társas-munka, a városi szőlő-monokultúrás gazdaságban általában bérmunka, a 19. század közepe előtt a földesúrii szőlőkben főként robotmunka.
A kisebb szőlőkben a család ma is meghívott segítőkkel szüretel. A házigazda, a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, a szőlőből, mustból kóstolót vihetnek haza. Bortermő vidékeken nagyobb szabású mulatságokat, szüreti felvonulásokat rendeztek. A 16-17. században a szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. A 19-20. század fordulóján a szüreti felvonulásokat, akárcsak az aratásiakat, miniszteri rendelettel egységesítették és szabályozták, mintául véve a 18-19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait.
A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához, a végzéshez kapcsolódtak: az uraság megkötözése; szüreti koszorú elkészítése; a koszorúvivők leöntése vízzel; az uraság köszöntése verses rigmusokkal; a legjobb szedők megajándékozása pl. kendőkkel; végzéstánc; mulatság.
A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött. Szent Mihálytól (szeptember 29.) Simon-Júdás (október 28.) napjáig. Az Alföld több vidékén Szent Mihály napkor kezdték a szüretet. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (október 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (október 21.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás (október 28) napján.

2018. január 2., kedd

Aktuális a Gazdálkodási Napló beküldése

Figyeljünk nagyon a határidők betartására az 2017-es évről szóló GN nyomtatványt 2018.január 01-január 31-ig lehet beküldeni, hiánypótlásra nincs lehetőség, a beküldés jogvesztő határideje 2018.január 31.  A tavalyi (2017 január 01-március 01.) időszaktól eltérően az idei évi gazdálkodási napló beküldésének határidejét csökkentették, ami okozhat némi nehézséget főleg azoknál, ahol Excel táblázatban vezetik naprakészen a naplót és az ottani adatokat ANYK rendszerébe egyesével át kell írni. Azokban az esetekben könnyebb a helyzet, ahol xml állományt kell beküldenünk, mert ott egyszerűen átemeli a rendszer az adatokat, de természetesen át kell nézni azt is.
A nyomtatványt és a beküldéshez szükséges információkat a http://anyk.nebih.gov.hu oldalon találja meg a beadási időszakban.