Női titkok
Női titkok: 2 napig se bírják pletyka nélkül!
Átlagosan még két napig sem bírnak a nők titkot tartani - számították ki, természetesen, Nagy-Britanniában. De ettől ne féljünk!
A Daily Telegraph című brit lap ismertette a tanulmányt, amely 3 ezer
nő, 18 és 65 év közöttiek vallomásain alapul. A végeredmény: 47 perc óra
15 perc után legalább egyvalakinek elárulja egy nő a rá bízott titkot.
Ez az első ember a pletyka fajtájától, tematikájától függőn lehet férj,
barát, a legjobb barátnő, az anya - többnyire ők az első kör.
A nők 40 százaléka bevallotta, hogy képtelen titkot tartani, legyen az
bármennyire személyes vagy bizalmas. Nem meglepő, hogy az ital megoldja a
nyelvet, egy-két pohár bor sokat lendít az információterjedés
sebességén.
Ami a témákat illeti, a toplistán az intim ügyek és a vásárlások tényleges költségei állnak az élen.
A nagyik szeretete
Leleplezték a nagymamák álnokságát!
A genetika áll ennek a hátterében is?
A nagymamák nem minden unokájukat szeretik ugyanúgy: fiaik
lánygyermekeit előnyben részesítik más unokáikkal szemben, s ennek a
jelenségnek genetikai magyarázata van.A nagymamák álnokságát a genetika
segítségével sikerült leleplezni. Genetikai és szociológiai elemzések
alapján a Cambridge-i Egyetem munkatársai kimutatták, hogy a nagymamák
legjobban a fiaik lánygyermekeit szeretik minden unokájuk közül, és
legkevésbé a fiaik fiúgyermekeit kedvelik.
Hogy miért? Mert öntudatlanul működik a nagyikban a genetikai öröklődés
törvénye, vagyis az, hogy azt az unokájukat szeretik a legjobban, aki a
legtöbb génjüket viszi tovább. A nagymamák fiainak lánygyermekei a
nagymamák génjeinek 31 százalékát öröklik, míg fiaik fiúgyermekei csak
23 százalékát. A nagymamák lányainak fiú- és lánygyermekei egyaránt a
nagymamák génjeinek 25 százalékát öröklik. Tehát a nagymamák álnoksága
abban áll, hogy azt az unokájukat szeretik legjobban, aki genetikailag a
legközelebb áll hozzájuk, és ez sokszor külső jegyekben is
megmutatkozik, de akár a testszag is jelezheti.
Mák a csontritkulás ellen?
Szlovákiában több évvel ezelőtt egy egész temetőnyi sírt kellett
exhumálni,mert áthelyezték azt a falu túlsó oldalára. Mindenki
legnagyobb meglepetésére a csontok teljesen ép állapotban voltak,
olyannyira, hogy tudományos vizsgálatot indítottak az okok
felderítésére. Az eredmény egyszerre volt banális és megdöbbentő.
Kiderült, hogy a helyi lakosság rendszeresen, heti 3-5 alkalommal
fogyasztott étkezési mákot különbözőételek formájában, mivel épp a
máktermesztés volt a falu egyik fő bevételi forrása.
A további tudományos kutatások kiderítették, hogy a mák olajának
rendkívül magas foszfor tartalma volt a "felelős" a kalcium hatékony
felszívódásáért, és a csontokba beépüléséért. A kutatások során
létrehoztak két, egyenként 20-20 fős csoportot, melynek tagjai
előrehaladott csontritkulásban szenvedő nők voltak. Az egyik
csoporthagyományos kezelést kapott, míg a másik napi 1-1 =
mokkáskanálnyi mák olajat szedett. Az eredmény mindenkit meggyőzött! A
mákolajjal "kezelt" csoport valamennyi tagjának csontozata normális
értéket mutatott már 12-16 hónapos kezelést követően. Tanácsom tehát:
hetente 3-szor fogyasszon mákos ételeket, vagy rendszeresen alkalmazza a
gyógynövény szaküzletekben is kapható mák olajat. Vigyázat! Levegővel
érintkezve gyorsan avasodik, ezért mihamarabb zárja vissza a kupakot, és
tegye hűtőbe! A csontritkulás megelőzésére vagy az állapot javítására
ugyancsak kedvező hatású a gyógynövényboltokban kapható medvehagyma
alkoholos kivonatának tartós szedése.(Bálint János)
Nagykutya
A világ legnagyobb kutyája
Inkább póniló-, mint ebméretű a világ legnagyobb kutyája: George marmagassága 110 cm.
Az Arizonában élő dán dog egy Gibson nevű fajtársától vette át a
rekorderi címet, miután az tavaly rákban elhunyt. Gazdájának van mire
költeni, havonta fél mázsa húst pusztít el, és lassan a kocsijukat is le
kell cserélni egy teherautóra, mert nem fér el a hátsó ülésen.
– Azt mondják, hogy egy betörő még bejuthat a házba, ahol dán dog is él,
de kijutni már nem fog – mondta a brit Daily Mailnek a 4 éves óriás
tulajdonosa, David Nasser.
– George 7 hetes korában került hozzájuk, de nem gondolták volna, hogy
ekkorára megnő. Amióta elterjedt, hogy velük él, a betörők nagy ívben
elkerülik a portájukat.
A szerződéskötés fontossága
A szerződésírás taktikai fegyver
A cégek egy része nem veszi komolyan azt a kezükben lévő taktikai fegyvert, amit a szerződés megírása jelent.
Sok esetben a szükséges rosszként kezelik, sőt, ha lehet, áttolják a
másik félre, mondván, egy gonddal kevesebb. Pedig az üzletben nagyon
komoly fegyvertény lehet, ha valaki a saját szemszögéből fogalmazhat meg
egy szerződést.
Egy kedves ügyvéd ismerősöm egyszer találóan úgy fogalmazott, a felek a
szerződést mindig a legrosszabb esetre kötik. És valóban: általában
akkor kerül elő, amikor már nem közös megelégedésről van szó, hanem
arról, ki hogyan menekülhet az adott helyzetből – akár a másik kárára
is.
Az pedig – általánosságban legalábbis - nem igaz, hogy a szerződés
mindkét fél érdekeit védi! Az egyik fél érdekeit mindig egy kicsit
jobban védi: azét, akit ügyesebben használta ezt a taktikai fegyvert.
Ezért lep meg, mikor olyan – egyébként komolynak látszó -
szerződéstervet kapok, ami több ponton is jól érzékelhetően az én
érdekeimet védi és nem a szerződés írójáét. Vagy olyan komolytalan – az
elvileg aláírásra szánt - tervezet, hogy gyakorlatilag azzal egészítem
ki, amivel akarom.
Egy szerződéskötés jó esetben olyan alkudozási folyamat, mint az arab
piacon a vásárlás. És ne féljünk változtatási igénnyel visszadobni akár
egy nagy cég méregdrága nemzetközi jogászai által fogalmazott tervezetet
sem!
Leltározás
A leltározás fontossága
A
könyvek év végi zárásához olyan leltárt kell összeállítani, amely
tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg
fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben. A
leltárkészítés a könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez,
a mérleg tételeinek alátámasztásához szükséges.
A leltározás a
zárlati munkák egyik legfontosabb eleme, mert a leltárak alapján
ellenőrizhető az elszámolások helyessége, továbbá a leltárból azt is
megállapíthatjuk, hogy a nyilvántartásokban szereplő eszközök a
valóságban is fellelhetők. A leltározás emellett biztosítja a valódiság
számviteli elvének érvényesülését. A gazdálkodó tulajdonában lévő
eszközök, valamint a vagyon védelmét a leltár is biztosítja. A
leltározás során a csökkent értékű, az elfekvő készleteket is számba
veszi a vállalkozás, emellett a leltározás a mérlegérték (értékvesztés,
visszaírás) helyes megállapításához is szükséges.
Az átalakulásokkal
ellentétben, az éves beszámolóval együtt a leltárt a társaságnak nem
kell közzétenni, azt „csak” el kell készíteni. Ettől ez a feladat még
kicsit sem jelentéktelenebb. Sajnos a kapkodó világban sokszor
tapasztaljuk (általában egy könyvelőváltás kapcsán) hogy a beszámolóhoz
nem készül leltár.
Az évzáró leltár fordulónapja megegyezik a mérleg
fordulónapjával. A leltárfelvétel napja ettől eltérhet, de
készletmozgások esetében a fordulónap előtti, avagy utáni mozgások
számbavételével a fordulónapi állományt kell kimutatni.
Szüret
A szüret a parasztgazdaságokban kölcsönös segítséggel végzett
társas-munka, a városi szőlő-monokultúrás gazdaságban általában
bérmunka, a 19. század közepe előtt a földesúrii szőlőkben főként
robotmunka.
A kisebb szőlőkben a család ma is meghívott segítőkkel szüretel. A
házigazda, a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, a
szőlőből, mustból kóstolót vihetnek haza. Bortermő vidékeken nagyobb
szabású mulatságokat, szüreti felvonulásokat rendeztek. A 16-17.
században a szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. A 19-20.
század fordulóján a szüreti felvonulásokat, akárcsak az aratásiakat,
miniszteri rendelettel egységesítették és szabályozták, mintául véve a
18-19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait.
A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához, a végzéshez
kapcsolódtak: az uraság megkötözése; szüreti koszorú elkészítése; a
koszorúvivők leöntése vízzel; az uraság köszöntése verses rigmusokkal; a
legjobb szedők megajándékozása pl. kendőkkel; végzéstánc; mulatság.
A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött.
Szent Mihálytól (szeptember 29.) Simon-Júdás (október 28.) napjáig. Az
Alföld több vidékén Szent Mihály napkor kezdték a szüretet. A Dunántúl
nagy részén és Erdélyben Terézia (október 15.), a Balaton és Kőszeg
vidékén Orsolya (október 21.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás (október 28)
napján.