ÉLIP-VP pályázatok kifizetési kérelmei

A Mezőgazdasági termékek értéknövelése (ÉLIP-VP) pályázatban nyertes, nem egyszeri elszámolást választó pályázóknak legkésőbb 12 hónappal a támogatói okirat kézhezvételét követően kifizetési kérelmet kell benyújtaniuk. Az elszámolások benyújtására a megszokott módon ügyfélkapun keresztül a Kincstár honlapján az elektronikus ügyintézés menüpontot választva van lehetőségük a megjelölt határidőben.

Karintia fajtabemutató

Növényvédelmi felhívás

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2018. évi 10. felhívás
► A korábbi hetek kánikulai szárazsága főleg a kártevők (rovarok, atkák) terjedését segítette. A záporok, esők hatására kialakult párás melegben a levéltetvek kifejezetten jól érzik magukat. Több faj gazdacserés, elhagyja a gyümölcsfák hajtásait és a lágyszárú növényekre pl. zöldségekre költözik. Tehát ott is megjelenhetnek, ahol eddig nem volt fertőzés! A készítmények körében sincs változás, lásd a 9. felhívást. (Nem illesztek be fényképeket, gyakorlatilag minden növényen megtalálhatóak.)
►A gombák is beindultak! A lisztharmat terjedéséhez a hajnali pára, harmat is elegendő nedvességet biztosított már a korábbi aszályos hetekben is. A szőlőn, az érzékeny gyümölcsfajtákon és a dísznövényeken védekezni kell ellene. A molyok elleni soron következő permetezéssel egy menetben felszívódó illetve kontakt kéntartalmú gombaölőket is használjanak. A nagy meleg miatt a késő délutáni órákban permetezzenek a kénnel! A peronoszpóra, a varasodás, a körterozsda még nem lépett fel járványszerűen. A szórványosan lehulló csapadék ezidáig gyorsan felszáradt a levelekről a meleg és a szél hatására. Azonban az érzékeny fajtáknál, a , sűrűbb vagy mély fekvésű kertekben már megjelentek a tüneteik. A gazdaboltokban bőséges a választék a felszívódó és a kontakt (réz, mankoceb) készítményekből. A diónyi nagyságú almatermésűeknél, a szőlőnél már a kontakt készítményekre is alapozhatják a védekezést.
► Az atkák és a lisztharmatok hasonló időjárási körülményeket kedvelnek. A megszokott szinten károsítanak a gubacsatkák, a takácsatkák és a levélatkák is. A szabadon mozgó fajokat illetve a gubacsaikat elhagyó, vándorló egyedeket a kén is gyéríti. Ahol nagy gondot okoznak, ott a be kell vetni a speciális atkaölőket. Felváltva használják a szereket, többségükkel csak egy-két alkalommal kezelhetnek évente. A Nissorun 10 WP és a Flumite 200 a levéllemezen is áthatolnak, bizonyos mértékig a gubacsokba is bejuthatnak.
► A növényvédelmi előrejelzés jelentőségéről már többször írtam. A Szent István Egyetem Budai Arborétumának tanösvényén az idén is megtekinthetik a legfontosabb előrejelző eszközöket. Címük: 1118 Budapest, Villányi út 29-43., nyitvatartás naponta 08-18 óráig. Radácsiné dr. Hári Katalin webkamerás távcsapdáiban továbbra is naponta számolja a berepült molyokat és hőösszegszámítással pontosítja a lárvakelési időpontokat. Önök is követhetik a munkáját: rcsapda.kertk.szie.hu felhasználó: 15, jelszó: lepke. A képek alatti számsorban találják meg a fotók dátumát.
Kamaránk hálózatának fogási eredményeit pedig évekre visszamenően is tanulmányozhatják a weboldalakon.
A mérési eredmények alapján úgy látom, hogy a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly és az almamoly esetében is kiegyenlítődött, folyamatos lett a rajzás menete. Nincsenek egyértelmű rajzáscsúcsok, egybemosódnak a nemzedékek. Nem lehet nemzedékenként egyetlen permetezéssel megoldani a védekezést. (Kérem lapozzanak vissza a 3. levélhez és nézzék meg az almamoly grafikonját.)
Az almatermésűeket, a szilvát, a kajszit, az őszibarackot is érdemes permetezni a molyok kártétele ellen. A rovarölő szer kiválasztásánál a levéltetűölő hatást és már az élelmezés-egészségügyi várakozási időket is vegyék figyelembe. (Lásd előző felhívást.) Ahol gondot okoz a lisztharmat vagy más gombafaj megjelenésétől tartanak, ott a megfelelő gombaölővel is ki kell egészíteni a keveréket. A szőlőnél a 3.-4. kezelésnél tartanak a „profik”, ők is a lisztharmatra koncentrálnak.
► Megkezdődött a vadgesztenyelevél-aknázómoly második nemzedékének a rajzása. A tojásrakás előtt kijuttatott Dimilin 25 WP-vel, vagy a Runner 2 F-fel megakadályozhatják az újabb aknák kialakulását.
További növényvédelmi előrejelzésekért, fotókért és a teljes hazai növényvédő szer adatbázishoz látogassa meg az Agroinform.hu/novenyvedelem mezőgazdasági portált.
Budapest, 2018. június 4. Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, NMNK

VP beruházási intézkedések útmutatója

A Magyar Államkincstár 31/2018. (V.30.) számú közleménye részletes tájékoztatást ad a Vidékfejlesztési Program (VP) keretében nyújtandó támogatások igénybevételéhez fűződő kifizetési igényléssel kapcsolatos általános tudnivalókról.

A közleményt ide kattintva találja meg.

Parlagfű szezon!

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szerint a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.  Július elsejével idén is megkezdődik majd a parlagfűvel fertőzött területek hatósági ellenőrzése, melynek során a védekezési kötelezettség elmulasztása esetén a hatóság növényvédelmi bírságot szab ki. A kiszabható növényvédelmi bírság mértéke 15 000 Ft-tól 5 000 000 Ft-ig terjedhet! A területalapon igényelt támogatások esetében a 10/2015 (III.13) FM rendelet értelmében a gyommentesítés – beleértve a veszélyes gyomnövényeket, melyekbe a parlagfű is beletartozik – jogosultsági feltétel.

VP-ÖKO pályázati változások

A Szechenyi2020 honlapon megjelent közlemény szerint módosult az „Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása” elnevezésű (VP4-11.1-11.2-15. azonosító jelű) felhívás.

A módosított felhívás 2018. május 30-án jelent meg és számos ponton változtatja meg a pályázat keretei között támogatást nyert gazdálkodók kötelezettségeit. A pályázati felhívás itt elérhető!

Az élelmiszertermelés környezeti hatásai

Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók, adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb mód a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének.
Az Oxfordi Egyetem és az Agroscope svájci mezőgazdaságici kutatóintézet 119 ország mintegy 38 ezer farmjának és 1600 élelmiszer-feldolgozójának és kereskedőjének adatait megvizsgálva mérte fel, hogy a különböző termelési módszerek és a földrajzi elhelyezkedés milyen környezeti hatással van az elfogyasztott élelmiszerek mintegy 90 százalékát kitevő 40 élelmiszer előállításához. A szakemberek elemezték, hogyan hat ezen élelmiszerek előállítási folyamata a földhasználatra, az ivóvíz-felhasználásra, a vízszennyezésre, a légszennyezésre, és nagy különbségeket mutattak ki az ugyanazon terméket előállítók környezeti hatásai között.
 A Science című folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint a környezetre legnagyobb hatással lévő marhahústermelők 100 gramm fehérje előállításakor 105 kilogramm üvegházhatású gázt bocsátanak ki és 370 négyzetméternyi földterületet használnak, ami 12-50-szer nagyobb, mint a környezetre kis hatású marhahústermelők. Utóbbiak viszont 36-szor több földterületet használnak és hatszor több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a zöldborsótermelők. Az akvakultúra, amelyről azt feltételezték, hogy viszonylag alacsony szénlábnyoma van, több metánt és üvegházhatású gázt bocsáthat ki, mint egy kilogrammnyi élő marha.
 "Az élelmiszertermelésnek óriásiak a környezeti terhei, ám azok nem szükségszerű következményeik az ember szükségleteit tekintve. Jelentős mértékben csökkenthetők a termelés módozatainak megváltoztatásával és azzal, mit fogyasztunk" - magyarázta Joseph Poore, a tanulmány egyik szerzője. A legnagyobb hatást az étrend megváltoztatásával lehetne elérni, nagyobb hatást, mint a hús és tejtermékek fenntartható gazdálkodással való előállításával. A növényi alapú étrend esetén a globális földhasználatot 76 százalékkal (3,1 milliárd hektárral) lehetne csökkenteni, a globális üvegházhatású gázkibocsátást pedig mintegy 73 százalékkal a földrajzi elhelyezkedéstől függően. Előbbi a trópusi erdőkre nehezedő nyomást csökkentené, és nagy földterületeket lehetne visszaadni a természetnek - tette hozzá a kutató. (F: mti)