Információt vár a pályázó
Versenyképesség, hatékonyság, foglalkoztatottság, hozzáadott érték. A pályázati tanácsadó cégek ezeket a célkitűzéseket tartanák a legfontosabbnak az európai uniós források felhasználásánál. A Start Tőkegarancia Zrt. kezdeményezésére tartott szakmai kerekasztal-beszélgetésen hét, a piacon jelentős szerepet betöltő cég szakemberei mondták el tegnap a véleményüket a pályázati rendszerről, a pályázati kiírásokról és a pályázatkezelésről.
„Először a vállalkozások kapjanak európai uniós támogatást, és ha majd annyi az adóbevétel, akkor aszfaltozzák le a járdát és épüljenek új játszóterek” – mondta Zoltán Csaba, a házigazda cég vezérigazgatója. A kis- és középvállalkozások támogatásánál a „hazaira” helyezné a hangsúlyt a Magyar Pályázatkészítő Iroda (MAPI) üzletágvezetője, Szűcs András. Elmondta, hogy összesen 1500 milliárd forint forráshoz juthatnak a kkv-k a 2007–13 között Magyarország rendelkezésére álló mintegy 7 ezer milliárd forintos uniós keretből, ez szerinte nem kevés. Még nem lehet tudni, hol tartanak a felhasználásánál, azt azonban a MAPI-nál már kiszámolták, hogy ebből 150-200 milliárd csoportosítható át simán. A nagyobb öszszegű változtatás valamennyi operatív programot érintené, és ekkora módosításhoz aligha járulnának hozzá az EU illetékesei.
A 25-30 százalékos támogatási intenzitás nem beruházásösztönző – ez a tapasztalata Fejes Katalinnak, az EU Pályázati Központ vezető tanácsadójának a kkv-k számára kiírt pályázatokkal kapcsolatban.
Többen bólogattak. A kkv-k nem idegenkednek a vállalásoktól, ha látják, megéri pályázniuk, ha kiszámíthatónak és hitelesnek tartják az intézményrendszert, de most ott tartanak, hogy már több hónapja nem tudnak ügyfeleik kérdéseire válaszolni. Ezt támasztotta alá Körmendy Zsófia, a 4 Tender Hungary ügyvezető igazgatója is. Szerinte a lassúság veszteséget okoz a vállalkozásoknak. Máig több hónapos csúszás gyülemlett fel a benyújtott pályázatok értékelésénél, alig van új pályázat, sőt az is előfordult, ami még sohasem: felbontatlanul visszaküldtek pályázatokat, mert az illetékesek úgy döntöttek, hogy mégsem érvényes a kiírás, amelyre a gyanútlan pályázók beküldték azokat. Jacsó Ferenc, az Opten Informatikai Kft. üzletágvezetője az automatikus pályázatoknál tapasztalta, hogy miközben örültek az előírt 15 napos határidőnek, felfigyeltek egy közleményre, amelynek értelmében 60 nappal meghosszabbították azt, amire a jogszabály szerint a rendszer szereplőinek joga van. Szigorúak és kérlelhetetlenek az elvárások a pályázókkal szemben, ugyanakkor az intézményi szereplőkkel sokkal elnézőbb a rendszer – állapították meg többen is.
A pályázati tanácsadó cégekre a munkájuk során egyfajta érdekvédelmi szerep is vár. Sokszor két tűz között próbálják elérni az intézményrendszer és a pályázók számára egyaránt elfogadható feltételek kialakítását. Várdai Enikő, az Árindex Forrásközvetítő szakmai igazgatója szerint gyakran nekik kell láttatni a rendszert, megmagyarázni, hogy miért olyan a pályázati kiírás, amilyen, ráadásul adódnak helyzetek, amikor határozottan fel kell lépniük ügyfeleik sérelmeinek orvosolása érdekében.
A céglovagoktól óvakodni kell – erre Böröcz András, a Prospera Europe ügyvezető igazgatója hívta fel a figyelmet. Szorgalmazta: a pályázatok elbírálásánál helyezzenek nagyobb hangsúlyt a megvalósíthatóság, a költségvetés és a finanszírozás megalapozottságának vizsgálatára. Rögtön 30 százalékkal kevesebb lenne a pályázó, és a visszaélések száma is látványosan csökkenne. Arról a tapasztalatáról is beszámolt, hogy a már futó projekteknél az utóbbi időben flottabbul működik a rendszer, az ügyintézés javult és rendben zajlanak a kifizetések.
(f:vg.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése