3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-01-04
Tartalom
Változások a személyi jövedelemadózásban
Változások a helyi adókról szóló törvényben
500 millió forint adóalapig 10%-os a társasági adó
Negyven évnyi munkaviszony után nyugdíjba mehetnek a nők - és más változások
Minimálbér, garantált bérminimum 2011
Változások a személyi jövedelemadózásban
Az idei évtől így az összevont adóalapba tartozó (például munkaviszonyból származó), valamint a külön adózó jövedelmek (például osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem) után egységesen 16 százalékos szja-t kell fizetni.
Az adóalap-kiegészítés megmaradt, de mértéke már csak az idén 27 százalék, 2012-ben a felére csökken, 2013-tól pedig teljesen megszűnik. A tőkejövedelmek esetében nem kell adóalap-kiegészítéssel számolni.
Az adójóváírás - amely a bér és az adóalap-kiegészítés 16 százaléka - megmaradt, havi összege azonban az idei évtől maximum 12.100 forintra csökkent, amelyet teljes mértékben 2.750.000 forintos éves jövedelemig, csökkenő mértékben pedig 3.960.000 forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni. Teljes összegben az adójóváírást így a legfeljebb havi 180 ezer forintot keresők tudják igénybe venni, 330 ezer forintos havi jövedelem felett pedig az adójóváírás lehetősége teljesen megszűnt.
Az egy, illetve két gyermeket nevelő családok az idei évtől gyermekenként havonta 62.500 forint, a három vagy több gyermeket nevelők pedig gyermekenként havonta 206.250 forinttal csökkenthetik az adóalapjukat.
A korábbi személyi és őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel, de jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető, egyes áthúzódó kedvezmények - például a tandíj, a lakáscélú hiteltörlesztés - után legkésőbb a 2015. évi adóbevallásban lehet kedvezményt érvényesíteni.
Az adóról történő rendelkezés (önkéntes kölcsönös pénztárakba, nyugdíj-előtakarékossági számlára) szabályai nem változtak, de az igénybe vehető kedvezmény mértéke 30 százalékról 20 százalékra csökkent.
A nem pénzbeli juttatások adózása is jelentősen átalakult. Fő szabály szerint a nem pénzben biztosított juttatások az összevont adóalap részeként adókötelesek, és a juttatást terhelő szja a magánszemélyt, míg a járulék, illetve százalékos egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség a magánszemélyt és/vagy a kifizetőt terheli.
A sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás után már nem a munkáltatónak kell 54 százalékos vagy 25 százalékos adót fizetnie, hanem a munkavállalónak 16 százalékot, a munkáltatót a 27 százalék tb-járulék és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás terheli.
Ha a juttatás értéke egyénenként nem állapítható meg - az idei évtől ilyen juttatásnak minősül például a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás; a telefon magáncélú használata; a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú ajándék; a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó csekély értékű ajándék évente három alkalommal; a béren kívüli juttatás kedvezményes adózású értékhatárán felül adott juttatás - a kifizetőt terheli az adófizetési kötelezettség.
A béren kívüli juttatások rendszere (cafeteria) megmaradt, az adó mértéke itt is 16 százalék az 1,19-es szorzóval megállapított adóalap után (vagyis az adóteher 19,04 százalék), de egyéb járulék, illetve eho nem terheli. Ide tartozik az idei évtől - meghatározott korlátokhoz kötve - az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, az étkeztetési utalvány, a nyugdíj-előtakarékossági és önkéntes pénztári hozzájárulás, az internethasználat juttatás, a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás, az iskola rendszerű képzés és új elemként a Széchenyi Pihenő Kártya-juttatás is.
A munkáltatói adómegállapítás, az önadózás és az egyszerűsített adóbevallás mellett az idén új lehetőségként bevezették az adónyilatkozatot, amivel először a 2011. évi adókötelezettség teljesítésekor lehet élni. Erre akkor van mód, ha a magánszemély kizárólag egy munkáltatótól szerez összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után a levont adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az ezer forintot nem haladja meg. További feltétel, hogy a magánszemély ne számoljon el tételesen költséget, más bevallási kötelezettség alá eső jövedelmet ne szerezzen, adókedvezményeket ne, vagy csak az adóelőlegnél érvényesítettel azonosan vegyen igénybe, és adójáról önkéntes pénztári, nyesz nyilatkozatot ne adjon. Nem kizáró ok ugyanakkor, ha valaki a munkáltatóján kívül más kifizetőtől is kap alkalmanként 100 ezer forintot meg nem haladó bevételt, ha abból a kifizető az adót, adóelőleget hiánytalanul levonta.
Az adóterhet nem viselő járandóság fogalma az idei évtől megszűnt. Ami korábban adóterhet nem viselő járandóságnak számított, adómentes lett, de például a hallgatói munkadíj teljes összege, az EGT-állam belső joga alapján adómentes bevétel az összevont adóalap részeként vált adókötelessé.
Módosult az üzleti ajándék definíciója, és a minimálbér 25 százaléka felett juttatott üzleti ajándék összevont adóalapba tartozó jövedelemként adózik.
A kamatkedvezményből származó jövedelem után a kifizetőt az 1,19-es szorzóval megállapított adóalap után 16 százalék adó és az adóalap-kiegészítés nélküli adóalap után 27 százalék eho terheli (az összteher 46,04 százalék a korábbi 81 százalék helyett).
A tőkejövedelmek (kamat, osztalék, árfolyamnyereség, ingatlanátruházás) adókulcsa a korábbi 10-20-25 százalék helyett egységesen 16 százalék lett.
Az ingatlan-bérbeadás - amennyiben azt a magánszemély nem egyéni vállalkozóként végzi - nem "külön adózó" jövedelemként, hanem az összevont adóalap részeként adóköteles.
Változások a helyi adókról szóló törvényben
Januártól módosultak a helyi iparűzési adókra vonatkozó szabályok, új fogalmakkal kell megismerkedni, és az adóalap-megosztás terén is bekövetkeztek változások.
Építőipari tevékenységet folytató vállalkozónak akkor számít az adózó, ha az értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló befejezetlen termelés, félkész termék, késztermék értékeinek együttes összege legalább 75 százalékban e tevékenységéből származik.
Az építőipari tevékenység, illetve természeti erőforrás feltárása, kutatása esetén, amennyiben a tevékenység a 180 napot meghaladja, annak megkezdése napjától telephely keletkezik, és a vállalkozásnak a tevékenységvégzés helye szerint illetékes önkormányzatnál állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként be kell jelentkeznie, és adófizetési kötelezettségét az állandó jellegű iparűzési tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie.
A távközléssel foglalkozó társaságok esetén változott a telephely fogalma: telephelynek minősül annak az önkormányzatnak az illetékességi területe, ahol a távközlési tevékenységet végző vállalkozás ügyfeleinek, fogyasztóinak számlázási címe található. Ennek következtében a távközléssel foglalkozó társaságok helyi iparűzési adóalapját az idei évtől az általánostól eltérő módon kell megosztani, a megosztás alapját a fogyasztók számlázási címe szerinti településekhez tartózó nettó árbevétel képezi.
Ez a tanácsadók szerint adminisztratív többletterhet okoz az említett társaságoknál, mert 2011. január 15-ig be kell jelentkezniük minden egyes olyan önkormányzathoz, ahol eddig nem voltak bejelentkezve, és ezzel egyidejűleg az új szabályok szerinti várható adót is be kell vallaniuk.
Változott az építményadó maximálisan kivethető mértéke: hasznos alapterület alapján történő számítás esetén négyzetméterenként 900 forintról 1.100 forintra, míg a korrigált forgalmi érték alapján számított adó esetén 3-ról 3,6 százalékra.
500 millió forint adóalapig 10%-os a társasági adó
A félmilliárd forint adóalapig 10 százalékos társasági adó a legkedvezőbb adózási környezetet teremti meg a kelet-közép-európai térségben a versenyképesség növelése érdekében.
2011. január elsejétől már nem kell időarányosan megosztani az adóalapot, a 10 százalékos adókulcs - feltétel nélkül - az adóalap 500 millió forintos összegéig alkalmazható. Az adóalap 500 millió forintot meghaladó részére a társasági adó kulcsa az elkövetkezendő két évben 19 százalék lesz.
Ennek eredményeként a mikro, kis- és középvállalkozások többsége számára általánossá vált a 10 százalékos társasági adómérték. A módosítás közel 262 ezer nyereséges, azaz pozitív adóalappal rendelkező társas vállalkozás terheit mérsékli a tárca közleménye szerint.
A versenyképesség további növelése érdekében a kormány már most törvénybe foglalta, hogy 2013. január elsejétől az arányosság jegyében teljesen egykulcsossá alakítja a társasági adó rendszerét úgy, hogy általános jelleggel, az adóalap nagyságától függetlenül 10 százalékos lesz a fizetendő társasági adó mértéke.
Az NGM közleménye szerint az adócsökkentés eredményeképp Magyarország fogja nyújtani a legkedvezőbb adózási környezetet a kelet-közép-európai térségben, aminek kézzelfogható eredménye lesz a tőkevonzó képesség növekedése és az új munkahelyek teremtése.
Negyven évnyi munkaviszony után nyugdíjba mehetnek a nők - és más változások
Január 1-jével 16 százalékos, egykulcsos lett a személyi jövedelemadó (szja) rendszere. Hatályba lépett a családi adózás: a családi adóalap-kedvezmény összege egy vagy két eltartott esetén 62.500 forint, három és több eltartottnál pedig 206.250 forint. Egyszerűsödik az szja bevallása, a magánszemélyeknek elegendő lesz egy adónyilatkozatban számot adniuk jövedelmeikről.
Az egykulcsos szja-rendszer bevezetésével a kamatjövedelemre háruló adó kulcsa 20-ról szintén 16 százalékra csökken.
A minimálbér 78 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig havi 94 ezer forintra nő, míg a többi munkavállaló az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlása alapján 4-6 százalékos béremelésre számíthat. A közszférában az állami takarékosság jegyében nem lesz béremelés, de a kormány az alacsony és közepes keresetű, gyermekek utáni családi kedvezményre nem jogosult munkatársaknak havi kompenzációt biztosít, így itt az ígéretek szerint senkinek sem csökken a nettó jövedelme.
Január elejével két évről ismét három évre emelkedik a gyermekgondozási segély (gyes) időtartama, de a munkába visszaálló édesanyák csak a legfeljebb heti 30 órás munkaidő mellett kapják meg ezt a támogatást.
A nyugdíjrendszer átalakításával megszűnik a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság. A munkavállaló választhat: az állami nyugdíjrendszer tagja lesz vagy önkéntes alapon magánnyugdíjpénztárba teljesít nyugdíjcélú befizetéseket. Utóbbi esetben január 31-ig kell nyilatkozni, s arról a munkáltatót is értesíteni kell. Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők számára az állam garantálja az egyéni számlavezetést, az esetleges reálhozam adómentességét és a magánnyugdíjpénztárnál keletkezett veszteség kompenzálását.
Az idei évtől negyven év munkaviszony után minden nő nyugdíjba mehet. A jogosultsági időbe beleszámít a keresőtevékenységgel járó jogviszonnyal és a gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő.
A jelenlegi nyugdíjasok 3,8 százalékos nyugdíjemelésre számíthatnak.
2010. december 30-ától él az a szabály, amely szerint 98 százalékos adót vetnek ki az állami vezetők 2 millió forint és a közszféra munkavállalóinak 3,5 millió forint feletti végkielégítéseire.
2011 lesz az első teljes adóév, amikor a félmilliárd forintnál kisebb adóalappal rendelkező vállalkozások alkalmazhatják a tavaly nyáron 19 százalékról 10 százalékra csökkentett társasági adót.
Az új év első napjával összeolvadt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a vám- és pénzügyőrséggel, Nemzeti Adó- és Vámhivatal néven.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi tájékoztatása szerint a lakosság kétharmada számára nem emelkedik a gáz ára a januártól hatályos új gázárszabályozás miatt, a szociálisan rászorulóknak pedig csak április után kell kérniük a szeptemberben életbe lépő új energiaár-támogatási rendszerbe való felvételüket.
Az új évvel megszűnik a rendelkezésre állási támogatás (rát), és helyette bérpótló juttatást vezetnek be, amelynek mértéke megegyezik a korábbi összeggel, vagyis a mindenkori öregségi nyugdíj minimumával.
Minimálbér, garantált bérminimum 2011
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyoknál a járulékfizetési kötelezettség megállapításához a minimálbér összege: 2011.01.01-től - 78.000,-Ft.
30%-a: 23.400,-Ft
30-ad része:780,-Ft
A garantált bérminimum 2011. január 1-től: 94.000,-Ft
30-ad része: 3133,33,-Ft
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése