Minden évjárat más és
más. És minden évben szerzünk újabb tapasztalatokat, melyeket beépíthetünk
jövőbeli munkánkba- de váratlan eseményekkel szinte mindig számolhatunk. Gyakran
már csak utólag találunk magyarázatot a történtekre, bár egyre több eszköz,
program és tudás áll rendelkezésünkre. Most mindent megelőzve van lehetőségünk
arra, hogy hiteles, aktuális, pontos adatokra, megfigyelésekre támaszkodva;
időben tudjunk döntést hozni a sikeres védelem érdekében. Fejlesztő kollégáim,
Dr. Füzi István és Dr. Hoffmann Péter vezetésével május 14-én ültetvényszemlén
jártunk, ahol kifejezetten a lisztharmat primer tüneteit kutattuk- hiszen ezek
felmérésével próbálhatjuk meg előre jelezni az idén várható fertőzési nyomást.
Szó esett a peronoszpóra fellépési lehetőségeiről is. Az alábbiakban az itt
látottakat/hallottakat jegyzem le, és küldöm el az érdeklődő szőlész kollégák
számára.
Helyszín: Szekszárd, Bodri Pincészet
Téma: primer infekciók szemléje, elemzések, következtetések, idei
aktuális javaslatok
A BASF kísérleti területén,
Szekszárdon, a Bodri Pincészet Kékfrankos fajtájú szőlőteraszán találkoztunk. A
teraszon az idén még védekezés nem volt, tavaly pedig soronként különböző
hatékonyságú kezelésekben részesült ez a 0,1 ha-os felület. Két sort a
lisztharmat ellen egyáltalán nem permeteztek. Fenológia: 30-40 cm-es hajtások;
virágzás várhatóan 10-14 nap múlva esedékes. Amit itt láttunk, az – előrebocsájtom
– nem tipikus és semmiképp sem jellemzi az országos helyzetet. Nem üzemi, hanem
afféle INDIKÁTOR-terület.
A lisztharmat első tüneteit itt
2015. május 5-én találták meg, „zászlós hajtások” formájában. A 0,1 ha-on (mintegy
300 tőkén) 22 db (!!) ilyen beteg hajtást talált István kollégám (a szemle után
még újabb hármat, így összesen 25-öt). Az aszkospórás fertőzésből eredő tünetek
május 7-én még elenyésző mértékben, majd május 11-én már tömegesen voltak jelen
a területen.
A tünetek értelmezéséhez néhány előző évi tapasztalat szükséges:
1.
Ivartalan
(micéliumos) alak okozta fertőzés tünetei megjelenésének előzményei, jelenlegi
tapasztalatok
2014-ben már korán, április 30-án (aztán május 2-án tömegesen)
megtaláltuk a lisztharmat primer tüneteit- ebből tudni lehetett, hogy járványos
évre számíthatunk; hiszen a primer tünetek koraisága és gyakorisága szabja meg
az adott évi járványhelyzetet. Azokban az években, mikor korai és erős a
fertőzés, a gomba micéliumai a rügyekbe is behatolnak- ezekből a rügyekből
pedig „zászlós hajtások” fejlődnek a következő évben. Innentől már csak a téli
-13 C° alatti hőmérséklet vethet véget a következő évi megjelenésnek.
Szilveszter éjszakáján ez néhol (az ország kisebb felületén) bekövetkezett.
Vannak országok, ahol ez az ivartalan áttelelési forma a gyakoribb (pl.
Németországban); Magyarországon ritkább és szórványos a megjelenése, egyes
esztendőkben egyáltalán nem észlelhető, máskor csak egyes termőtájakon fordul
elő. A zászlós hajtásokból kialakuló fertőzés jellege teljesen eltér az ivaros
alakétól. Az aszkospórás eredetű fertőzés általában (különösen, ha nagy
gyakoriságú) szinte teljesen homogén egy adott ültetvényben; míg a zászlós
hajtások elszórtan jelennek meg, és gócszerű (centrikus) fertőzést okoznak a környezetükben.
Az indikátor-területen tehát május 5-én jelentek meg ezek a beteg, „zászlós
hajtások”; a rügyfakadástól számított 22. napon, 350 C° hőösszegnél (a
fakadástól a tünetmegjelenésig eltelt napok középhőmérsékletének összege).
Gyakoriságuk megközelítette a 10%-ot! A hajtások közelében már másodlagos
tüneteket is találtunk. A „zászlós hajtások” virágzata és a vitorla is
lisztharmattal borított volt. A beteg hajtások fejlődése egyre inkább elmarad
egészséges társaikétól. A „zászlós hajtások” megjelenését mindig HELYI SZINTEN
kell értékelni. Akár két parcella között is lehet eltérés attól függően, hogy
az előző évben vagy az azt megelőző esztendő őszén milyen hatékonyan védtük meg
őket a lisztharmattól.
2.
Aszkospórás
(ivaros) alak okozta fertőzés tünetei megjelenésének előzményei, jelenlegi
tapasztalatok
2014-ben, a minden
addiginál korábbi tünetmegjelenést követően virágzásig már 4-5 nemzedéke is
kialakult a lisztharmatgombának. Július elejére már 100%-os fertőzöttségi
szintet tapasztaltunk. Az ivaros áttelelő termőtestek, a kazmotéciumok
képződése azonban – a hűvös-csapadékos időjárás és az őszig folyamatosan zajló
permetezések miatt – messze nem volt olyan tömeges, mint például az előző
esztendőben (2013-ban). Az Ampelomyces-gombafajok is csak kis mértékben
parazitálták a termőtesteket 2013 őszén, de jelentősen nem gyérítették őket,
noha a csapadékos időjárás igencsak kedvezett számukra. Összességében nagyságrendekkel
kevesebb (tized-, századannyi) kazmotécium képződött csak, mint 2013 őszén. Igaz,
a termőtestek lemosódásának körülményei a rengeteg őszi csapadék (szeptember
elejétől november végéig kb. 300 mm) miatt rendkívül kedvezőek voltak, így
mégis viszonylag sok fölhalmozódhatott belőlük a tőkék fás kérgén annak
ellenére, hogy csak kevés képződött. A téli időjárás, ahogy általában, most sem
gyérítette számukat nem csökkentette a vastag védőburokkal körülvett aszkospórák
életképességét. Bizonytalan volt ugyanakkor a tavaszi szárazság hatása, de mint
utóbb kiderült, most nem hátráltatta az aszkospóraszóródást (mint egyes korábbi
esztendőkben).
Idén a fakadás az
átlagosnak megfelelően, április 13-án következett be, majd pár nappal ezután,
(április 18–19-én) aszkospórás fertőzést jeleztek készülékeink. Mivel az
ültetvények többségében ekkor még nem volt fogékony lombfelület, tényleges
fertőzés csak elvétve történt. A tömeges aszkospórás fertőzés május 2-án következett
be, amelynek tünetei május 10-e és 13-a között jöttek elő. A tőkék fás kérgéhez
legközelebb eső (gyakran csökevényes) levelek fonákján találjuk meg legnagyobb
valószínűséggel az apró lisztharmattelepeket. A kazmotéciumok ugyanis a tőkék
fás kérgén telelnek át, és az onnan rövid távolságokra (centiméterekre)
kiszóródó aszkospóráik a hozzájuk legközelebb eső levelek fonákjának ütköznek,
majd kicsíráznak, s egy bizonyos lappangási idő (7-17 nap) eltelte után telepet
fejlesztenek. A telepek számát, előfordulási gyakoriságát a megfelelő helyzetű
leveleken fölmérhetjük, s ebből következtethetünk a várható fertőzési nyomásra.
A pontos diagnózishoz általában – különösen, ha a tünetek ritkák – nem elég
néhány tucat levelet átforgatni (ez tévesen adhat megnyugvást számunkra), 500, gyakran
1000 levelet is meg kell vizsgálni ahhoz, hogy megleljük az első tünetet. Ha
ennek időpontját és a tünetek előfordulási gyakoriságát tudjuk, határozott
stratégiát állíthatunk fel a lisztharmat elli védekezést illetően. Ott, ahol „zászlós
hajtások” és az aszkospórás fertőzés tünetei is megjelentek, már a másodlagos fertőzésekkel
tarkítva 1-1 levélen akár 8-10 lisztharmattelepet is találtunk!
A gyakorlatban tapasztalom, hogy
könnyen összekeverjük a lisztharmat primer tüneteit akár a peronoszpóratünetekkel,
akár egyéb korai foltosodással (pl. gyomirtószer-elsodródás okozta tünetekkel).
Mégis, mi segít megkülönböztetni őket? Ha sárgás- áttetsző apró foltokat látunk
ilyenkor a levélen, forgassuk meg. Ha a fonákján nem találunk semmit, biztosan
nem a lisztharmat okozza a tünetet. Ugyanis a lisztharmat esetében először zömmel
a levelek fonákja fertőződik (itt jelenik meg a lisztharmatszövedék a
konídiumokkal), és csak később (egy két hónap múlva) kezd a levelek színén is
szétterjedni a kórokozó. A gomba a klorofillból táplálkozik és fejlődéséhez
használja azt fel.
A fertőzési gyakoriság az
indikátor-területen 30–60%-os volt; innen kétszáz méterre, üzemi ültetvényben ugyanez
az érték 6-10% körüli. Ezt a területet 2014-ben, a BASF permetezési programjának
zárólépéseként Cantusszal kezelték augusztus első felében. A Cantus-kezelés jelentősen
mérsékelte az őszi levélfertőzést, aminek következtében számottevően csökkent a
lisztharmat termőtesteinek száma és végeredményben az idei primer fertőzés. A Cantus-kezeléssel
egy időben történt egyszeri kén-permetezés nem csökkentette a tünetek számát!
Tapasztalataink alapján változó a lisztharmat aszkospórás primer
fertőzésből eredő tüneteinek előfordulási gyakorisága. A legtöbb helyen csak
1-2%-os, de akad 30% fölötti gyakoriság is. Mindezt tarkítja még a „zászlós
hajtások” változékony előfordulása is. Nagy átlagban mindebből jó közepes
fertőzési nyomásra lehet következtetni, de szép számmal lesznek majd olyan
szőlők, ahol a tavalyihoz hasonló nagy küzdelem ígérkezik a lisztharmattal,
mint ahogy olyanok is, ahol a tavalyi küzdelem után az idén lisztharmat-ügyben
lazítani lehet. Csak valaki kellő biztonsággal állapítsa meg,
hogy a saját ültetvényei melyik kategóriába tartoznak.
Peronoszpóra
A peronoszpóra a lisztharmattal
szemben egészen más, nehezebben tervezhető. Ennek oka, hogy míg a lisztharmat
fellépésében az időjárásnak csak minimális befolyásoló hatása van, úgy a
peronoszpóra előrejelzésében az ivaros alakon túl az időjárás is nagyobb
súllyal szerepel. Hiába jeleznek a készülékek 100%-os valószínűségű infekciót –
mi tünetet még nem találtunk. Ennek oka, hogy az oospórák érzékenyek a
szárazságra, és mintegy két hónapig szenvedtek csapadékhiányban. Ahhoz, hogy
ismét aktivizálódjanak, sok csapadékra van szükségük. Kérdés, hogy mennyire.
Lehet, hogy már a mostani csapadékos időszak elegendő lesz számukra, de az is
előfordulhat, hogy még több hétig (hónapig) tartó esőzésre lesz szükségük.
Sajnos, ennek pontos megállapítására egyelőre semmiféle módszer, számítás nem
áll rendelkezésünkre. Csak az ültetvényekben végzett megfigyelések szolgálnak
biztos információval. Mivel ez a tavaszi szárazság egyre gyakoribb, mondhatni
már szinte megszokott jelenség kezd lenni, az ültetvényekben végzett
megfigyelések szerepe egyre inkább fölértékelődik. Csak egy példa: tavaly,
amikor szintén volt egy, a mostaninál azért jóval rövidebb száraz időszak
tavasszal, egyes ültetvényekben a peronoszpóra első tünetei csak 10-14 egymás
utáni primer infekciós helyzet után jelentek meg. Az idén vajon hányadik után
fognak? Jelenleg egyes helyeken már a hatodik ciklusnál tartunk, de a
lappangási idő még csak az első 2-3 után járt le…
Mit jelent
mindez az ismeret a gyakorlati növényvédelemben?
Lisztharmat
Többször hallom, hogy nincs
jelentősége lisztharmat kapcsán az előrejelzésnek és mindezen tapasztalatnak,
hiszen ellene legyen bármilyen is az évjárat, úgyis 7-8 alkalommal kezelni
fognak; főként nagy felületen nem kockáztathatnak. Ezzel teljes mértékben
egyetértünk. Azonban egy gyenge fertőzést hozó évjárat esetén növelhetjük a
permetezési időközök hosszát akár 14-15 napra, és a felhasznált hatóanyagokat
igazíthatjuk ehhez, az esetleges felesleges kombinációkat elkerülve. Míg egy
járványos évjáratban (mint pl. tavaly, 2014-ben) a permetezési időközöket 9-10
napra szükséges lerövidíteni, hatóanyag-kombinációkat alkalmazva.
2015-ben jó közepes fertőzési
nyomásra számítunk. Ez esetben a 10-12 napos permetezési időközöket ajánljuk,
szóló hatóanyagok esetében kiegészítéssel. Eddig egy kontakt Kumulus S-kezelést
és egy Kumulus + Vivando vagy azol + Vivando kombinációt ajánlottunk. Virágzás
előtt még szükség lehet egy felszívódó hatású készítményre, majd virágzáskor a két
hatóanyagot tartalmazó Collist javaslunk (lisztharmat és botritisz ellen). Amennyiben
sikerül virágzás végéig tünetmentesen tartani az ültetvényt, 12 napos permetezési
intervallumot tartva, további Vivando – Collis váltást javaslunk úgy, hogy a
második Collis-kezelés a fürtzáródásra essen. Vivandót és Collist összesen két
alkalommal ajánlunk egy vegetációban, előbbit kénnel vagy azollal kiegészítve
(a kén 1% koncentrációban minden kezeléshez javasolt). Amennyiben a
hatóanyag-rotáció és a kezelésszám igényli, egészítsük ki más
felszívódó/gázosodó hatású készítménnyel javaslatunkat. A lisztharmat-technológia
záróeleme a Cantus, mellyel következő évi védekezési stratégiánkat tesszük
egyszerűbbé, a védelmet biztosabbá.
Peronoszpóra
Míg a lisztharmat esetében
nehezebb „spórolni”, úgy a peronoszpóra kapcsán óvatosan ugyan, de erre több lehetőségünk
van. Általában a 8 kezelésből peronoszpóra ellen 3-4-et „mellépermetezünk”.
Gyakran védekezünk programszerűen, figyelmen kívül hagyva a külső tényezőket.
És téves az a szemlélet, hogy ha tünetet látunk, felszívódó hatású
készítményeket használunk, addig pedig kontakt hatóanyagokat alkalmazunk. A
felszívódó hatású készítmények maximum 72 órás kuratív hatással bírnak; ilyen
kiváló gyógyító hatású készítmény az Acrobat. Ha szükséges és rendkívül erős a
fertőzési nyomás, alkalmazzuk. Alacsony veszélyhelyzet esetében elegendő
kontakt szerek bevetése, mint a Delan vagy Polyram (idén két alkalommal mi is
ajánlottuk). Akár többször is kijuttathatjuk, ellenük reziszencia nem alakul
ki, mivel rengeteg ponton hatnak. Az Enervin képes arra, hogy amíg nem következett
be a fertőzés még erős nyomás esetén is védelmet nyújt vaxdinamikus hatása
révén (bőrszövet alá épült hatóanyag-depók), gyógyító hatással viszont nem bír.
Éréskor felesleges felszívódó hatású készítményeket bevetni, hiszen a növekedés
itt minimális-sokkal több eredményt érünk el és jóval olcsóbban egy kontakt és
jó minőségű réz készítménnyel, mint a Copac flow. A fölszívódó készítmények
helye a fürtmegnyúlás és a zöldborsónyi bogyóállapot között van. Ezt követően
(a fürtzáródás–zsendülés időszakában fölszívódó szert használni már
értelmetlen, sőt egyenesen felelőtlenség, mert a rezisztencia kialakulását
segítjük elő vele.
Botritisz
Nem lehet előrejelezni, kizárólag
csapadékfüggő a megjelenése. Ott azonban, ahol a fajta vagy a termőhely
indokolja, érdemes számolni fellépésével és megelőzni a betegség bekövetkeztét.
Erre a Cantus vagy a Scala is alkalmas.
Lejegyezte:
Dr. Mikóczy Nárcisz
2015.05.22.
A 2013 őszén indult projekt az alcsútdobozi Habsburg-kert
kerttörténetileg hiteles helyreállítását, a kert részbeni felújítását
célozta meg. A helyreállítás több mint 246 millió forint támogatásból
valósult meg „Az Alcsúti Arborétum fejlesztése” című projekt keretében.
A felújítás a kert épített elemeinek helyreállítására (pl. hidak,
dísztó, szökőkút), egyes kertrészek hiteles rekonstrukciójára (pl.
Gyermekkert), illetve az egykori sétányrendszer egy részének
megújítására (nyomvonal rekonstrukció, burkolatjavítások stb.) irányult.
Ezenkívül elvégezték a kapcsolódó kertrészek fakivágási, növénykezelési
feladatait is.
Az idei évben első alkalommal június 27-én rendezik meg hagyományteremtő
céllal országszerte a Magyar bor és pezsgő napját, a rendezvénysorozat
Magyarország 22 borvidékén, egy időben zajlik majd.
A Magyar bor és pezsgő napján egyebek mellett bemutatják majd, hogy
miért érdemes egy borvidéki települést meglátogatni, szeretnék
fellendíteni a helyi értékesítést is, valamint hangsúlyt fektetnek a
helyi gasztronómiára.www.koccintas.hu oldalon található, ahol pincészetek, települések csatlakozását is várják.
A skót felföldön egy gazda border collie fajtájú terelőkutyái
neveltek fel egy kisbárányt, amely most a kutyákkal együtt ugrabugrál,
sőt, időnként még a farkát is csóválja.
A Földművelésügyi Minisztérium a Pálinka Nemzeti Tanáccsal közösen idén
is megrendezi a Pálinka Országkóstolót, amelyen a pálinkakiválóságok
mellett kiválasztják Magyarország legjobb pálinkáját is.
Elkészült az új vadgazdálkodási törvény koncepciója, amelyet széleskörű társadalmi vitára bocsátanak - mondta a
Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára
sajtótájékoztatón, a szakmai szervezetek és az agrár-köztestület
képviselőinek jelenlétében. Az új vadgazdálkodási törvény szükségességét azzal
indokolta, hogy a régi jogszabály már elavult. 
A borverseny szervezője: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
A földművelésügyi
miniszter benyújtotta a parlamentnek a 2009-2014. közötti időszakra
szóló, nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló beszámolót
- a beszámoló az Országgyűlés honlapján jelent meg.
