Korábban egy GINOP pályázathoz 600 adatmezőt kellett kitölteni, ma már csak mintegy háromszázat, mert a nyilvános adatokat az állami adatbázisok nyerik ki. 2015 végére száz tételre csökkentik egy klasszikus pályázat adatmennyiségét, azok is leginkább a projekt céljára vonatkoznak.
A kormány minden évben elfogad egy tervet, mely hónapra pontosan megadja, hogy milyen fejlesztési programok jelennek meg, így a vállalkozások kiszámítható módon készülhetnek a pályázatokra.
Megszüntetik a papír alapú ügyintézést és a pályázókat is elektronikus úton értesítik az ügyükben született döntésekről, valamint a nullás NAV igazolással rendelkező és köztartozásmentes, lezárt üzleti évvel rendelkező vállalkozások biztosítéknyújtási kötelezettségét eltörlik.
A pályázatok elbírálásában 300 millió forintos beruházási értékig bevezetik az egyszerűsített eljárásrendet, aki a feltételeknek megfelel annak a források rendelkezésre állásáig automatikusan osztják ki a támogatást. Ha a vállalt feltételek bármelyikét nem teljesíti, azonnal vissza is követelik a kifizetett összeget.
Változik a pályázatok elszámolási logikája. Amíg egy felhasználónak a támogatás 90 százalékát nem fizették ki, addig nem kell önerőt befizetnie. A felhasznált összegből megvalósult beruházás fedezetet jelenthet egy olyan hitelhez, mely az önrészt finanszírozza.
A tervek szerint az előző hét évhez képest el kell választani egymástól a technológiai fejlesztést, a vállalkozások versenyképességének növelését és a foglalkoztatási célokat.
Ha egy vállalkozás technológiai fejlesztésre kap támogatást, akkor a létszám megtartását várják el a pályázótól.
A kormány 2020-ra ötmillióra szeretné növelni a foglalkoztatottak számát, ezt elősegítheti a kisbirtok rendszer támogatása és a helyi turizmus fejlesztése. (f: mti)