A fekete vagy homoki zab a mediterrániumról származó fűféle, amely Európában is régóta ismert. Magas zöldtömeg- és szervesanyag-hozama, valamint fehérjetartalma lehetővé teszi, hogy tejelő szarvasmarhák takarmányaként, energianövényként vagy zöldtrágyaként hasznosítsák, de kozmetikumokban az olaját is felhasználják.
A termesztés körülményeitől függően
40–160 cm magas is lehet. Levelei kb. 25 cm hosszúak, laposak, érdesek,
kékeszöld színűek. Nagyon erőteljes bokrosodó képesség és levelesség
jellemzi. Bugája laza, a kalászkák lelógóak, szálkásak, a külső toklász
hosszabb, mint a belső. Gyökérzet tömegének nagyobb hányada a talaj
felső rétegében fejlődik.
Talajra nem igényes, minden talajtípuson
termeszthető. Kiválóan fejlődik a könnyű homokos és a nehéz agyag
talajokon is. Szárazságtűrő, de fagyérzékeny növény. Az erőteljes
tápanyagellátást (különösen N) kerülni kell, mert az állomány megdőlését
okozhatja. A nagy zöldtömeg eléréséhez 40–80 kg N/ha-t igényel. Vetése
történhet tavasszal áprilisban vagy zöldtrágyaként köztesnövényként
vetve. Főnövényként 350–500 db/m2 növényszámot vetnek.
Zöldtrágyaként alkalmazva számos előnyös
tulajdonsága van. Kezdeti fejlődése gyors, ezért már korai
gyomelnyomással lehet számolni, amelyet magról kelő gyomok esetében
allelopatikus hatás is erősít. Jó talajborítása miatt talajvédő
növényként tartják számon. Árpa sárga törpeség vírussal szemben
rezisztens. Számos fonalféreg fajjal szemben rezisztens, illetve gátolja
a fejlődésüket. Nagy mennyiségű nitrogént halmoz fel, a C:N aránya
alacsonyabb, mint az őszi gabonaféléké. Bedolgozása kalászolás előtt
javasolt. (forrás: Agro Napló)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése