Magyarok Kenyere

Összeöntötték a Magyarok Kenyere-15 millió búzaszem programban a kárpátaljai magyar gazdák által összeadott, csaknem 160 tonna búzát szombaton az ungvári járási Nagydobronyban.

    Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, az Országgyűlés alelnöke reményét fejezte ki, hogy idén sikerül túlszárnyalni a Magyarok Kenyere programban tavaly összegyűjtött több mint 1000 tonna gabonamennyiséget. Köszöntötte a kárpátaljai magyar gazdákat, akik tavaly népességarányosan a Kárpát-medencében a legtöbb gabonát adományozták. Kárpátalján a háborús körülmények között az emberek tudják, mit jelent a szükség, "mit jelent az, amikor nekem van egy kevés, és képes vagyok adni annak, akinek semmi nincs" - mondta.
    A MAGOSZ elnöke hangsúlyozta, idén is a béke óhajával érkezett az ünnepségre, és elmondta, a magyar alaptörvénynek megfelelőn "Magyarország felelősséget vállal minden magyarért, éljen bárhol a világban". Az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett arra, hogy "a magyar kormány, Magyarország történelme során a legnagyobb humanitárius segélyprogramot bonyolítja le" és kész kivenni a részét Ukrajna háború utáni újjáépítéséből is. "Ez a dolgunk, ez a feladatunk európai emberként és magyarként kiemelten egyaránt" - fogalmazott.
    Jakab István a közszolgálati média és a kárpátaljai magyar nyelvű sajtó tudósítónak elmondta, hogy a MAGOSZ a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával összefogva több mint 100 millió forint értékben hozott segélyt Kárpátaljára: lisztet, vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szereket. Most pedig egy agrárszakember-képző ösztöndíj programot indítanak, amelybe kárpátaljai fiatal gazdák is bekapcsolódnak.
    Hidi László, a kárpátaljai gyűjtést és a búzaösszeöntést szervező Pro Agricultura Carpatika Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány elnöke emlékeztetett arra, hogy a Magyarok Kenyere programban idén Kárpátalján kilencedik alkalommal gyűjtöttek búzát. A háború miatt megfogyatkozott a magyarság lélekszáma, azonban "a kárpátaljai magyar ember nem a meghátrálás, hanem a megmaradás embere" - mondta. Ezt bizonyítja az is, hogy idén a megye magyarlakta településeiről 1997 gazda csaknem 160 tonna terményt adott össze, ami rekordmennyiség. A szónok végezetül köszönetet mondott a MAGOSZ-nak és a magyar kormánynak a kárpátaljai magyar gazdatársadalomnak nyújtott széleskörű támogatásért.(f:mti)

Magosz: törvénymódosítás a gazdák érdekében

Az agrárrendtartási törvény módosítását kezdeményezi Jakab István annak érdekében, hogy a Magyar Agrárkamara közérdekű perekben törvényes keretek között eljárhasson a gazdálkodók védelmében - közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

A Magosz elnökségi és országos választmányi ülésének szünetében az elnök elmondta: a gazdálkodókat a nagy gabonafelvásárló cégek, illetve integrátorok még mindig fenyegetik, ha nem tudják teljesíteni a múlt évben kötött szállítási szerződéseiket. A törvénymódosítással lehetővé válna, hogy ne egyenként folyjanak az esetleges bírósági eljárások, például a fedezetvásárlási ügyekben.

Számos gazdálkodó a tavalyi elemi károk, illetve a mezőgazdaságot sújtó bel- és árvíz miatt nem tudja teljesíteni szerződésben vállalt szállítási kötelezettségeit, ezt viszont a vásárlók nem veszik figyelembe, annak ellenére, hogy a gazdálkodók rendelkeznek vis maior igazolással.

Jakab István megfogalmazása szerint a Gazdasági Versenyhivatalról (GVH) nem állított ki kedvező bizonyítványt az a tény, hogy a GVH a vetőmagot összekeverte a takarmánybúzával, és az sem, hogy az összebeszélésről is telefonon érdeklődött. A Magosz elnöke úgy vélte, a GVH méltatlan arra, hogy felügyelje a versenyjogi területet.

Az elnöke beszélt arról is, hogy termőföld-vásárlási és haszonbérleti lehetőséget kell biztosítani mindazoknak - például a családi gazdálkodóknak -, akik szeretnék bővíteni gazdaságukat.

Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára a Magosz rendezvényén arról beszélt, hogy a vidékfejlesztési tárca kiemelten segíteni kívánja az állattartókat. Kiemelte azt a célt, hogy emelkedjen a sertésszám Magyarországon, mivel a magyar sertések iránt külföldön is jelentős a kereslet. Az MTI kérdésére válaszolva közölte: több olyan intézkedést is hozott a Vidékfejlesztési Minisztérium, amely ezt a folyamatot hivatott segíteni. Példaként említette bizonyos állategészségügyi költségek állami átvállalását.

Zöld Sándor agrárkamarai biztos megerősítette, hogy elkészült az ágazati kamarai törvény tervezete, amely jelenleg közigazgatási egyeztetésen van. Az elképzelések szerint várhatóan még ebben a hónapban megkezdődik a jogszabály társadalmi vitája. A kamarai biztos az MTI kérdésére elmondta: úgy számol, hogy az alanyi jogú tagsággal rendelkező, újjászerveződő Magyar Agrárkamara tagjainak száma minimálisan 200 ezer, de ennél lényegesen több is lehet.
(MTI, 2011.03.11)