A pollenallergia...

 

A pollenallergia egyfajta túlzott immunreakció, amelyet a levegőben lebegő, virágporból származó mikroszkopikus részecskék váltanak ki. A szervezet ezeket tévesen kórokozónak érzékeli, és védekezésbe kezd: gyulladásos reakciók lépnek fel, például orrdugulás, tüsszögés, könnyezés vagy viszketés. A hajlam örökölhető is lehet, de a környezeti tényezők – mint a városi légszennyezettség – is súlyosbíthatják a tüneteket. A leggyakoribb allergének közé tartoznak a fák (pl. nyír, éger), fűfélék és különféle gyomok virágpora.

A szénanátháról röviden

Nagyításhoz kattintson a képre

A szénanátha a légúti allergia egyik megjelenési formája, a szezonális allergiás orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) és kísérő tüneteinek összefoglaló, közkeletű neve. Elsősorban a levegőben lebegő virágporok, pollenek illetve gombaspórák fehérje-alkotórészei okozzák. Klinikailag akkor állapítható meg, ha a jellegzetes tünetei közül - tüsszögés, orrviszketés, orrfolyás, orrdugulás - legalább két tünet napi rendszerességgel, fél-egy órán át megfigyelhető. Tavasszal elsősorban a fák, például a mogyoró, nyír, éger, kőris, tölgy, szilfákról a levegőbe jutó pollen, később az olajfa, nyárfa virágpora a legfőbb allergén. Nyáron többnyire a pázsitfüvek (perjefélék, csenkesz, ebír), illetve egyes gabonafélék (rozs, kukorica) okoznak sokaknak allergiát, augusztusban és szeptemberben pedig a gyomok, az ürömfélék, az útifű, a csalán. Elsősorban azonban a parlagfű a legfőbb bűnös. Nyár végén és ősz elején a különböző gombaspórák légköri koncentrációja elég magas ahhoz, hogy az arra hajlamosakban allergiás reakciót váltson ki.