Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt,
amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére
készülnek.
A 7.
század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt. Hamvazószerdától húsvét
vasárnapig így a böjti napok száma éppen negyven, mivel a vasárnapokat
az egyház nem tekinti annak.
A negyvennapos böjt a 4. századra vált általánossá a
keresztény világban. A 11. századig olyannyira szigorú volt, hogy késő
délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti
napokon egyáltalán nem fogyasztottak.
A nagyböjt liturgikus színe a lila, amely a
bűnbánatot jelképezi. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el nagyböjt
idején a szentmiséken az alleluja, amely a liturgiában az öröm
legközvetlenebb kifejeződése. Az egyház sajátosan a nagyböjthöz kötődő
szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy
végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton.