TESZOR...

SZJ helyett TESZOR
Életbe lépett a termékek tevékenység szerinti, új statisztikai osztályozásáról (TESZOR) szóló Európai Parlament és a Tanács 451/2008/EK rendelete. Erre tekintettel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hatályon kívül helyezte az eddig használatos SZJ szám szerinti besorolási rendszert.

A 4/2010. (IV. 21.) KSH közlemény a Szolgáltatások Jegyzékéről szóló 9004/2002. (SK 7.) KSH közlemény, valamint a Szolgáltatások Jegyzéke módosításáról szóló 9001/2003. (SK 3.) KSH közlemény hatályon kívül helyezéséről szól. A közlemény a közzététele napján – 2010. április 21-én – lépett hatályba.

A közösségi rendelet értelmében a gazdasági valóságra adandó megfelelő válasz és a nemzeti, közösségi és nemzetközi osztályozási rendszerek, ennélfogva a nemzeti, közösségi és nemzetközi statisztikák közötti összehasonlíthatóság biztosítása érdekében létrehozták a Közösségben az új közös CPA-t, magyarul Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR). Ennek alkalmazása során a termék kifejezés alatt a gazdasági tevékenységek eredményét kell érteni, akár javak vagy szolgáltatások formájában testesülnek meg.

A KSH honlapján közzétett tájékoztatás szerint a TEÁOR 08-ra épülő 6 szintű osztályozás az egyes szakágazatokat termék- és szolgáltatás-csoportokra bontja tovább (5429 tétel). A 451/2008/EK rendelet alapján 2008-tól a TESZOR-t kell alkalmazni a statisztikában. Eszerint a TESZOR (1-6. számjegyen) felváltja a Szolgáltatások Jegyzékét (SZJ 03-at) és a Belföldi Termékosztályozást (BTO-t).

A TESZOR alkalmazásának megkönnyítése érdekében a KSH elkészítette a különböző fordítókulcsokat, amelyek honlapján érhetők el.

PTI tájékoztató '10.05.04

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu Heti Online Hírlevél 2010-05-04  

Tartalom 

Társasági adóbevallás: kérdések és válaszok Tőzsdei jövedelmek a 2009. évi Szja bevallásban Lehetőség: Adófizetés részletekben, pótlékmentesen Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése START-kártya szabályok  

Társasági adóbevallás: kérdések és válaszok Kinek kell társasági adóbevallást benyújtani? A bevallás benyújtási kötelezettség minden adóalanyra – sőt a 2009. december 31-ével a társasági adótörvény hatálya alól kikerülő személyre is – vonatkozik. Eltérés abban van, hogy a kötelezettséget mely bevallási nyomtatványon kell teljesíteni. E szerint a 0929 vagy 0928 számú nyomtatványon kell bevallást beadni a kettős könyvvitelt vagy egyszeres könyvvitelt vezető adózónak, ha 2009. december 31-ével nem szűnt meg vagy nem került ki a társasági adótörvény hatálya alól, továbbá a nonprofit szervezetnek , ha nem tett nyilatkozatot február 25-én, a 0901 bevallási nyomtatványon arról, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből) bevételt nem ért el vagy költséget, ráfordítást nem számolt el. Annak az adózónak, amely 2009. december 31-ével szűnt meg jogutód nélkül, adóbevallást a 0971 számú nyomtatványon kell tenni. Az az adózó pedig, amely 2010-től jelentkezett be az egyszerűsített vállalkozói adó (az eva) hatálya alá, a 0971EVA nyomtatványon kell – néhány kivételtől eltekintve – a jogutód nélküli megszűnés szabályai szerint bevallani a társasági adót és a különadót. Meddig kell az adóbevallást benyújtani? A legtöbb adózónak a bevallás benyújtási határidő 2010. május 31-e. Ide tartoznak azok, akiknek a naptári évvel azonos az üzleti (adó) évük és nem szűntek meg 2009. december 31-ével, nem jelentkeztek át az eva hatálya alá, illetve nem változtatták meg a beszámoló pénznemét 2010. január 1-jével. Az üzleti (adó) év utolsó napját követő 150. nap a bevallás határideje a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózónak (például, amely eltérő üzleti évet választott vagy végelszámolás alatt áll). Az üzleti (adó) év utolsó napját követő 90 nap a bevallás határideje annak az adózónak, amely 2010. január 1-jével változtatta a beszámoló pénznemét vagy átalakulás miatt szűnt meg. Miről kell számot adni a társasági adóbevallásban? A társasági adóbevallás változatlanul több adóval történő elszámolásra szolgál. Így a társasági adó mellett be kell vallani – a társasági adóelőleget, – a különadót (de nem kell bevallani különadó előleget), – az energia ellátók jövedelemadóját, – a hitelintézeti járadékot, – a szakképzési hozzájárulás különbözetét. A szakképzési hozzájárulás különbözet – a hozzájárulás alapjának 2009-től történő változása következtében – a 2009. adóévi kötelezettség alapján nem állhat fenn. (A 2010-ben esedékes társasági adóbevallásban e címen különbözetet csak a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó szerepeltethet, de csak akkor, ha a 2008. adóévéről ad bevallást). Nyilatkozatok a borítólapon Eltérően a korábbiaktól nem kell nyilatkozni arról, hogy csatolt-e az adózó a bevalláshoz veszteségelhatárolási kérelmet, tekintettel arra, hogy már a 2009. adóév negatív adóalapjának az elhatárolása is teljes egészében saját hatáskörben történhet, ahhoz nem kell semmilyen esetben adóhatósági engedély. Nyilatkozni kell viszont arról, hogy – az adózó az adóév első és utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozás volt a besorolásról rendelkező törvény alapján, – alkalmaz-e a társasági adókötelezettség meghatározáskor sávos (10 és 16 %) adókulcsot, – kell-e alkalmaznia, ha igen hogyan alkalmazza a jövedelem- (nyereség-) minimum előírásokat, – mely adónál (társasági adónál, különadónál vagy mindkettőnél) kívánja alkalmazni a bejelentett részesedéssel, a kedvezményezett átalakulással, a kedvezményezett eszközátruházással kapcsolatos előírásokat. Az adókötelezettség megállapítását érintő változások Az adóalap módosító tételek közül azokra térünk ki, amelyekben – jellemzően 2009-ben hozott törvénymódosítás – a 2009. adóévre vonatkozóan változás történt. Az értékcsökkenési leírás szabályaiban új előírás, hogy az eredmény terhére elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel (ha erre egyébként a társasági adótörvény 1. számú mellékletének 10. pontja lehetőséget ad) az adóévi adózás előtti eredménycsökkentés helyett választható a követő négy adóév adóalapjának csökkentése. Ilyenkor az elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel egyenlő részletekben lehet az eredményt csökkenteni, de a visszaírás ebben az esetben sem vonható le az adózás előtti eredményből. Az adózó választása vélelmezhető akkor is, ha az nem tudatos. A nem realizált árfolyam-különbözet szabályaiban bekövetkezett változás alapján az adózó azt is választhatja, hogy kizárólag a tulajdoni részesedésre elszámolt árfolyam-különbözetre alkalmazza a korrekciót. A választásnak azonban az a feltétele, hogy ezzel nem lesz kisebb az adóalap, mint akkor lenne, ha egyáltalán nem élne az árfolyam-különbözetek miatt módosítással az adózó. Ha élni kíván az adózó a nem realizált árfolyam-különbözetek miatti módosítással, de nem választja azt, hogy csak a tulajdonosi részesedésnél kimutatott összeget veszi figyelembe, akkor változatlanul valamennyi befektetett pénzügyi eszközre és tartós kötelezettségre elszámolt nem realizált árfolyam-különbözetet figyelembe kell venni a korrekcióknál. A fejlesztési tartalék négy adóéven belüli fel nem használása miatt még nem kell a korábban levont összeg miatt adót megállapítani és megfizetni a 2008. adóévi beszámolóban jogszerűen kimutatott fejlesztési tartalék alapján. Egy 2009 évközi törvénymódosítás szerint ugyanis a 2008-as beszámolóban lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék feloldására rendelkezésre álló időtartam – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – hat adóév. Ez azt jelenti, hogy a 2005-2008. adóévekben képzett fejlesztési tartalék hat adóév alatt használható fel beruházásra. A követelésekre elszámolt értékvesztés változatlanul növeli az adózás előtti eredményt, amellyel csak visszaírás, behajthatatlanná válás, megtérülés esetén lehet – legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés mértékéig – csökkenteni az adózás előtti eredményt. E változás új fogalmak bevezetését is jelenti, amely érinti a behajthatatlan követelés tartalmát és nyilvántartott értékvesztés meghatározását. E szerint a) behajthatatlan követelés a számviteli törvényben meghatározottak mellett – az elévült, és a bíróság előtt nem érvényesíthető követelések kivételével – az esedékességtől számítva 365 napon belül ki nem egyenlített követelés 20 százaléka is. b) nyilvántartott értékvesztés a követelésekre a számviteli előírások alapján elszámolt és adózás előtti eredménynövelésként figyelembe vett értékvesztés csökkentve az adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összeggel. E változásokat figyelembe véve az adózás előtti eredménycsökkentésben változás a 2009. adóévtől, hogy - ha az adóév utolsó napjáig teljesül, hogy a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem történt meg a követelés kiegyenlítése, akkor levonható az adóalapból a bekerülési érték 20 százaléka, ha legalább ekkora a nyilvántartott értékvesztés, - az előzőek akkor is érvényesíthetők, ha a követelés az adóévben került ki az adózó nyilvántartásából, feltéve, hogy a követelés esedékességétől számítva a kikerülésig eltelt 365 nap, - a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor az elszámolt bevétellel csökkenthető az adóalap – legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés összegéig –, míg e módosítás előtt, csak a követelés könyv szerinti értékét meghaladó bevételt lehetett levonásba helyezni. A tulajdoni részesedést jelentő befektetésre elszámolt értékvesztés visszaírásával a 2009. adóévtől csökkenthető az adózás előtti eredmény, ha az elszámolt értékvesztéssel korábban növelni kellett az adóalapot. A társasági adótörvény főszabály szerint nem írja elő a részesedésre elszámolt értékvesztés adóalaphoz történő hozzáadását. Ez alól azonban kivételt jelent, ha: a) az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre történik értékvesztés elszámolás, amellyel növelni kell az adóalapot, b) a gazdasági társaságokról szóló törvényben előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre történik értékvesztés elszámolás, amely nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek és ezért növeli az adólapot. Ezen két esetben elszámolt értékvesztés visszaírása vonható le az adózás előtti eredményből.  

Tőzsdei jövedelmek a 2009. évi Szja bevallásban Az szja-törvény 67/A. §-ának 2009. december 31-éig hatályos szabályai szóltak a tőzsdei ügyletből származó jövedelemről. A tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek a különlegessége az, hogy a jövedelmet nem ügyletenként kell megállapítani, hanem az összes ügylet eredőjeként. Azaz az összes ügyleti nyereség és az összes ügyleti veszteség együttes – pozitív – értéke minősül tőzsdei ügyletből származó jövedelemnek. Tőzsdei ügyletből származó veszteségnek pedig az tekintendő, ha az összes ügyleti veszteség összege meghaladja az összes ügyleti nyereség összegét. Az egyes ügyletek nyereségét vagy veszteségét az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra, értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségekre vonatkozó előírások értelemszerű alkalmazásával kell megállapítani. Ezen szabályozási módszer azonban azt eredményezi, hogy – mint az már említésre került – a kifizetők nem tudják megállapítani a magánszemély jövedelmét, mivel a magánszemély más befektetési szolgáltatóknál is köthet olyan ügyleteket, amelyeknek az eredménye a jövedelem összegét befolyásolja. Éppen ezért a jövedelmet a magánszemély köteles a saját nyilvántartása alapján megállapítani. Tőzsdei ügyletnek minősül a magyar vagy más elismert tőzsdén – annak szabályzata által lehetővé tett körben és módon – kötött ügylet. A fentiekben felsorolt feltételek megvalósulása esetén tőzsdei ügyletnek a pénzügyi elszámolással lezáródó ügylet tekintendő. Ebből a szempontból a tőzsdei ügyletek két csoportba bonthatóak. Egyrészt ugyanis a magánszemély a tőzsdén vásárolhat és eladhat ténylegesen létező dolgokat; árut, devizát és legjellemzőbben értékpapírokat. Ez esetben a pénzügyi elszámolás az eladáskor történik meg, azaz a jövedelem megállapítása szempontjából tőzsdei ügyletnek valójában egy értékpapír (vagy más tőzsdén forgalmazott dolog) vásárlásából és eladásából álló ügyletpár minősül. Értelemszerűen az értékpapírokra vonatkozó azonnali ügyletek során az ügyleti nyereséget az árfolyamnyereségre vonatkozó előírások szerint kell megállapítani, azaz az értékpapír átruházásából származó jövedelmet csökkenteni kell az értékpapír megszerzésére fordított értékkel és az értékpapír megszerzéséhez, eladásához kapcsolódó járulékos költségekkel. A tőzsdén azonban nem kizárólag értékpapírra vonatkozó azonnali ügyletek, hanem származtatott ügyletek (derivatívák) is köthetők. A származtatott ügyletek nagyon sokfélék lehetnek, de az adó megállapítása szempontjából a lényeges tulajdonságuk az, hogy jövedelem vagy veszteség nem kettő, hanem egy ügylet eredményeképpen állapítható meg. Azaz például egy kamatláb vagy tőzsdei index jövőbeni alakulására kötött ügylet esetében, ha az adott kamatláb vagy index a magánszemély számára kedvezően alakul, akkor a magánszemély külön kiadás teljesítése nélkül részesül bevételben, amiből a jövedelem megállapítása során csak az ügylethez kapcsolódó járulékos költséget vonhatja le. Ha pedig a kamatláb vagy index a magánszemély számára hátrányosan változik, akkor a magánszemély veszteségét a befektetési szolgáltató a magánszemély számlájáról vagy a biztosítékból vonja le. Lehetőség: Adófizetés részletekben, pótlékmentesen Az adóigazgatásban a fizetési könnyítésre irányuló kérelmek számának jelentés mértékű emelkedésére válaszul meghatározott adózói körnél, 2009. január 1-től kezdődően megnyílt a lehetőség az „egyszerűsített fizetési könnyítés” kedvezményének igénybevételére. A pótlékmentes részletfizetéssel idén is élhetnek az adózók! A személyi jövedelemadó bevallásban szereplő legfeljebb 100.000 Ft összegű fizetési kötelezettség esetén ugyanis –már magában a bevallásban – az adózó nyilatkozhat arról, hogy tartozását nem egyszerre, hanem 4 hónap alatt, négy egyenlő részletben fizeti meg. Lényeges, hogy a nyilatkozat lehetőségével kizárólag csak a vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély élhet, valamint, hogy a részletfizetés ez esetben pótlékmentes. A feltételeknek megfelelő magánszemélynek a pótlékmentes kedvezmény igénybevételéhez a 0953-as bevallás C lapjának (A) mezőjében jelölnie kell, hogy fizetési kötelezettségét részletekben kívánja teljesíteni. A teljesítés időtartama maximum 4 hónap lehet, de ennél rövidebb idő is lehetséges a teljesítésre, melyhez egyszerűen csak a választott időtartamot kell beírni az erre szolgáló helyre. Az egyes részletek összege a jelölt részletek számától függően a teljes fizetendő adó 1/2, 1/3, vagy 1/4 része. A részletek befizetésének határideje pedig 2010. június 20., július 20., augusztus 20., szeptember 20. Ha a bevallott fizetendő személyi jövedelemadó, meghaladja a 100.000 Ft-ot, abban az esetben vehető igénybe a kedvezmény, ha a bevallásban a más adónem(ek) ben visszajáró adó összegét ugyanezen bevallás átvezetési lapján (11-es lap) a személyi jövedelemadóra átvezetteti, és így a tényleges személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége a 100.000 Ft-ot nem haladja meg. Fontos! Ha elmulasztotta ezt a nyilatkozatot kitölteni, az később már nem pótolható! Amennyiben bevallását késedelmesen küldi be, a kedvezményt csak akkor veheti igénybe, ha a bevallással egyidejűleg benyújtott, a késedelem igazolására vonatkozó kérelemnek az adóhatóság helyt ad. Ebben az esetben a pótlékmentes részletfizetés kezdete a bevallás benyújtását követő 30. nap. A részletfizetés teljesítése történhet csekken, lakossági folyószámláról történő átutalással és az adóhatóság kijelölt ügyfélszolgálatain (lásd APEH honlap - www.apeh.hu) akár bankkártyával is. A befizetéshez szükséges csekket az adóhatóság bármelyik ügyfélszolgálatán beszerezheti. A fizetési kedvezmény engedélyezéséről az adóhatóság külön értesítést nem küld. Csak abban az esetben kap értesítést az adózó, ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg. Érdemes azonban megjegyezni, hogy amennyiben az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától (2010. május 20) késedelmi pótlékot számít fel. A nyilatkozat előnye, hogy az adózónak nem kell kérelmet benyújtania, továbbá a 2.200 Ft-os eljárási illeték megfizetése sem terheli. Forrás: www.apeh.hu APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága  

Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése Általános jogi szabályozás Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó új jogszabály 2010. január 1-jei hatálybalépésének megfelelően megváltozott a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) egyéni vállalkozóra vonatkozó fogalmi meghatározása. Eszerint a jövőben egyéni vállalkozónak az Szja. tv. alkalmazásában fő szabály szerint – kiegészítve egyéb, taxatíve felsorolt tevékenységekkel – az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. tv. (Evtv.) szerinti nyilvántartásban szereplő személy minősül, az ebben rögzített tevékenységei tekintetében (január 1-től az eddig külön nevesített gyógyszerészeti magántevékenység, falu/tanyagondnoki tevékenység, szociális szolgáltató tevékenység abban az esetben minősül egyéni vállalkozói tevékenységnek, amennyiben az Evtv. alapján egyéni vállalkozóként regisztrálják). Európai közösségi jogász tevékenységét sem nevesíti már külön az Szja. tv. egyéni vállalkozói tevékenységként, mivel ez a tevékenység is az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozik, így adójogi szempontból is az ügyvédekkel esnek egy tekintet alá. Az Evtv. és a Szja tv. törvény módosításai több változást is hoztak az egyéni vállalkozók életében. Megengedetté vált az egyéni vállalkozás szüneteltetése. Korábban, ha a főállású egyéni vállalkozó tényleges tevékenységet nem végzett, a járulékokat akkor is fizetnie kellett. Az új rendelkezések alapján, amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét ténylegesen nem végzi, a vállalkozását szüneteltetheti. A tevékenységet legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig lehet szüneteltetni. Fontos hangsúlyozni, hogy a tevékenység szüneteltetésére csak azon egyéni vállalkozók jogosultak, akik vagy az Evtv. hatálya alá tartoznak, vagy a tevékenységükre vonatkozó külön jogszabály teszi azt lehetővé számukra (egyéni ügyvéd, közjegyző, szabadalmi ügyvivő, bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő). Nem szüneteltetheti tehát a tevékenyégét pl. a magán-állatorvos, aki az Szja. tv. szerint ugyan egyéni vállalkozónak minősül - s ennek megfelelően teljesíti adókötelezettségét – azonban nem tartozik az Evtv. hatálya alá, és egyéb jogszabály sem biztosítja számára ezt a lehetőséget. A szünetelést a körzetközponti jegyzőnél (illetékes okmányiroda) – az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon – kell bejelenteni. A körzetközponti jegyző a szünetelésről értesíti a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEKKH), amely a szünetelés tényét az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A KEKKH a szünetelésről értesíti az adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt. Amennyiben az egyéni vállalkozó rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal, akkor a szünetelés bejelentésével egyidejűleg azt le kell adnia az okmányirodában. A Szja tv. 57.§ (4) bekezdés b) pontja arról rendelkezik, hogy a szünetelést az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is be kell jelentenie. Ugyanis a szünetelés időszaka alatt jóváírt hozam nem vállalkozói bevételnek, hanem kamatjövedelemnek minősül, melyből az adókötelezettség megállapítása, levonása, bevallása és megfizetése a pénzintézet kötelezettsége, amennyiben elmulasztja a pénzintézet felé történő bejelentést az egyéni vállalkozó, annak minden adójogi következménye őt terheli. A szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységeket nem végezhet, nem szerezhet új jogokat, illetve nem vállalhat új kötelezettséget. A szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés időtartama alatt is köteles teljesíteni. A szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenységet bármikor – a folytatásra vonatkozó bejelentéssel – folytathatja. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 14.§ rendelkezései értelmében az egyéni vállalkozó mentesül tevékenységének szüneteltetése időtartamában ezen tevékenységéhez kötődő adókötelezettségek teljesítése alól, ideértve a pénzforgalmi- számla­fenn­tartási kötelezettséget is. Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenysége szünetelésének időtartamára vonatkozóan – ha a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály másként nem rendelkezik – adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás igénylését, továbbá a szünetelés időtartama alatt túlfizetés visszatérítését sem kérheti. A szünetelés időtartama alatt az egyéni vállalkozók nyilvántartása szerinti szünetelés kezdő- és záró időpontja közötti időszakot kell érteni. Az Art. 19.§ alapján az egyéni vállalkozó tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a szüneteltetés kezdőnapját követően eltelt öt év, és az egyéni vállalkozó nem intézkedett a tevékenység folytatásáról, illetve megszüntetéséről. A szünetelés bejelentését követő 30 napon belül – a személyi jövedelemadó és az Eva bevallás kivételével – az egyéb adókötelezettségekről soron kívüli bevallást kell beadni. A személyi jövedelemadó bevallást és az Eva bevallást a tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtani, amelyben a szünetelés kezdő napjáig az egyéni vállalkozás bevételeivel, költségeivel kell elszámolni. Amennyiben (2011-ben) teljes évben szünetelteti az egyéni vállalkozói tevékenységet és más bevallási kötelezettség alá eső jövedelme nem keletkezik, akkor személyi jövedelemadó bevallás benyújtási kötelezettsége nincsen. Azonban a szünetelés időszakában is be kell vallania azt az adót, amely amiatt keletkezett, hogy a korábban igénybe vett kisvállalkozói kedvezmény, foglalkoztatási kedvezmény, kisvállalkozások adókedvezménye feltételeit nem teljesítette, továbbá, amely a fejlesztési tartalékként nyilvántartott adókülönbözetére előírt feltételek nem teljesítése miatt keletkezik. Személyi jövedelemadó szünetelésre vonatkozó szabályai A Szja tv. 57.§ rendelkezései alapján az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelés kezdő napjától – az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel – a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig - befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett bevételnek, - igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet az egyéni vállalkozó a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában vesz figyelembe. A szünetelés időszakában az egyéni vállalkozó költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően befolyó bevételre, felmerülő kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Amennyiben az egyéni vállalkozó az adóév utolsó napján az egyéni vállalkozói tevékenységet szünetelteti, bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén nem csökkentheti jövedelmét, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét. Az előzőekben említett „nyilvántartott adókülönbözet” alatt a vállalkozói adóalap 50 millió forintot meg nem haladó része után a kedvezményes 10 százalékos adókulccsal és az általános adókulccsal (2009-ben 16 %, 2010 január 1-jétől 19%) számított adó különbözetét kell érteni. Általános forgalmi adó A tevékenység szüneteltetését bejelentő egyéni vállalkozónak soron kívüli záró áfa bevallást kell benyújtania a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon belül. Amennyiben a szüneteltetett egyéni vállalkozói tevékenysége mellett magánszemélyként áfa köteles tevékenységet is folytat, akkor a szüneteltetés bejelentése miatt záró áfa bevallási kötelezettsége nem keletkezik, mivel az áfa adóalanyisága nem szünetel. Társadalombiztosítási kötelezettségek A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés e) pontja kimondja, hogy a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó biztosított. A Tbj. 8. § d) pontja alapján azonban szünetel a biztosítás az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt. A biztosítási jogviszony szünetelésének kezdetét és végét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak megfelelően 8 napon belül kell az állami adóhatóság felé a 10T1041-es nyomtatványon bejelenteni. Amennyiben az egyéni vállalkozónak nincs más biztosítással járó jogviszonya, és az egészségügyi szolgáltatás igénybe vételére egyéb címen sem jogosult, akkor a Tbj. 39. § (2) bekezdés rendelkezésének megfelelően köteles az állami adóhatósághoz bejelentkezni a 10T1011-es adatlapon az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. A magánszemélynek ezen bejelentését az Art. 20. § (6) bekezdése szerint 15 napon belül kell megtenni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2010. január elsejétől 4950 Ft (napi összeg: 165 forint). A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjában meghatározott jogosultsági feltételnek a megszűnését követően a) 45 napig marad fenn, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, b) amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor ezen időtartammal hosszabbodik meg. E jogszabályhely 2010.01.01. naptól hatályos (10) bekezdése alapján a (9) bekezdésben foglaltak a biztosítás szünetelése esetén nem alkalmazhatók. Tehát ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét szünetelteti - feltételezve, hogy más jogcímen nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb címen nem jogosult -, a szüneteltetés kezdő napjától kötelezett az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó e tevékenysége mellet rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, illetve regisztrációs számmal, vagy családi gazdaság tagja, feltéve, hogy megfelel a Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pontja szerinti feltételeknek, a szünetelés időtartamára nem az egészségügyi szolgáltatási járulék, hanem a Tbj. 30/A §-ában meghatározott (őstermelői) járulék fizetésére válik kötelezetté. Előfordulhat, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó alkalmazottat foglalkoztat. Ebben az esetben az egyéni vállalkozónak az alkalmazottak jogviszonyának rendezésével összefüggésben két lehetősége van. 1. Az egyéni vállalkozó a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 89. § (1) bekezdésében szabályozott rendes felmondás lehetőségével, a (3) bekezdésben meghatározott, a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozva szünteti meg az alkalmazott munkaviszonyát. 2. A munkaviszony továbbra is fennmarad – mivel a Mt. nem ismeri a munkaviszony szünetelésének fogalmát – melynek költségeit, járulékait az egyéni vállalkozónak továbbra is viselnie kell, annak ellenére, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt az egyéni vállalkozó tevékenységet nem folytathat, további kötelezettséget nem vállalhat. A Mt. 151. § (4) bekezdése alapján ugyanis a munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg. Az alkalmazottak tekintetében a 1008-as bevallást a szünetelés kezdő napját követő 30 napon belül kell benyújtani, illetve, ha az alkalmazott foglalkoztatása nem szűnik meg a 08-as bevallást a tárgyhónapot követő hónap 12-éig is be kell adni. Helyi iparűzési adó A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 214. § (1) bekezdése alapján a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket az állami adóhatóság gyakorolja. Ennek megfelelően a tevékenységüket 2009. december 31-ét követően megszüntető, illetve szüneteltető adózók 2010. január 1. utáni időszakot érintő adóügyeiben már az APEH jár el, az adózók záró bevallásukat a 1044 számú nyomtatványon az állami adóhatósághoz teljesítik. Forrás: www.apeh.hu APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága START-kártya szabályok Kedvezményezettek köre Az a pályakezdő fiatal jogosult START kártyára, akia 25. életévét, felsőfokú végzettség esetén a 30. életévét még nem töltötte be, és tanulmányait befejezte, vagy megszakította, és a tanulmányai befejezését követően első ízben létesít foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt, vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát. A munkaadót megillető járulékkedvezmények A támogatás a program alanyainak személyéhez kötődő, két éves időtartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a jogosult személyt foglalkoztatja. A munkáltató a bruttó munkabért terhelő közterheket figyelembe véve az alábbi kedvezményekre jogosult: az első évben: a munkáltató a havi bruttó kereset 10%-át fizeti meg járulékfizetési kötelezettség címén, a második évben: a munkáltató a havi bruttó kereset 20%-át fizeti meg járulékként. A munkáltatók a járulékkedvezményt a 2010. január 1-ét követően kiváltott STRAT-kártyával történő foglalkoztatás esetében az alábbiak szerint érvényesíthetik: az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a munkáltatót a 27% társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a havi bruttó kereset 10%-ának, második évében 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli, a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a tb-járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első kilenc hónapjában a bruttó munkabér 10%-ának, azt követő három hónapjában 20%-ának megfelelő közterhet köteles a munkáltató megfizetni. A munkaadó a kedvezményt az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. Az ezen felüli kereset után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a járulékot megfizetni. A kedvezményre való jogosultság igazolása START-kártyával történik, melyet az állami adóhatóság állít ki a jogosult kérelmére. A START kártya érvényessége A kártya érvényessége a kiállítás keltétől számított két év. 2010. január 1-jét követően a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő fiatal által kiváltott START-kártya érvényességi időtartama változik. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. § (2) bekezdésének da) pontja szerint a kártya érvényességének időtartama: alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal START-kártyája esetén két év, a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal START-kártyája esetén egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak. A START kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség. Új kártyát csak abban az esetben igényelhet az ügyfél, ha megrongálódik, megsemmisül, vagy elveszíti azt. A kedvezményt érvényesítő munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni. START PLUSZ kártya Kedvezményezettek köre A 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) rendelkezése szerint START PLUSZ kártyára jogosult az a személy, aki a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 nap) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek egy éves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll. Illetve jogosult az a tartósan álláskereső személy, akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilván tart a START PLUSZ kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapja, pályakezdő álláskereső esetében nyolc hónapon belül legalább hat hónapja. A munkaadót megillető járulékkedvezmények Az érvényes START Plusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót járulékkedvezmény a következők szerint illeti meg: a 27% társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett a foglalkoztatás első évében a munkáltatót a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő fizetési kötelezettség, a foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli. A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. Ha a START PLUSZ kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START PLUSZ kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START PLUSZ kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. A START PLUSZ kártya érvényessége A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, az Art. 20/A.§ (2) bekezdésének db) alpontja alapján azonban legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak, és a gyes folyósítása mellett igényelt kártya esetén – a Pftv. 4.§ (1) bekezdéséből következően – legfeljebb a gyesre való jogosultság megszűnéséig terjedő időszak. A START PLUSZ kártya a gyes, gyed, gyet, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglakoztatáshoz annyiszor váltható ki, ahányszor különböző személyekre tekintettel az ellátás megállapítására sor került. A gyes melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett START PLUSZ kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyes folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb kártya nem váltható ki. Ha a START PLUSZ kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor. A START PLUSZ kártyára jogosultak körében meghatározott álláskereső személy az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosult a START PLUSZ kártya kiváltására. Ebben az esetben a START PLUSZ kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható. START EXTRA kártya Kedvezményezettek köre A 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) alapján START Extra kártya kiváltására jogosult az a tartósan álláskereső, aki az igénylés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva és az 50. életévét betöltötte vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső, akit az igénylés időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és rendelkezésre állási támogatásban részesül. Illetve az a személy, aki START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa és a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá. Kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre START EXTRA kártyát kell részére biztosítani. A munkaadót megillető járulékkedvezmények Az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a következők szerint illeti meg járulékkedvezmény: a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül a 27%-os társadalombiztosítási járulék együttes összegének megfizetése alól, a foglalkoztatás második évében a tb-járulék együttes összege helyett, a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő járulékfizetési kötelezettség terheli. A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti. Ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni. A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri. Ha a START EXTRA kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb járulékfizetési lehetőséget kell alkalmazni. A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a kedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START EXTRA kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással. A munkáltató a kedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a START EXTRA kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni. A 2008. CVII. tv. 44. § alapján a munkaadót további járulékkedvezmény illeti meg, ha 1. a) az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező, rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső személy lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen van, és b) az a) pontban meghatározott személy foglalkoztatásával az éves átlagos statisztikai állományi létszámát emeli, továbbá a bővített létszámot 3 évig megtartja, valamint c) kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatási időszak vége előtt a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső személy munkaviszonyát –működésével összefüggő okból – rendes felmondással, illetve közös megegyezéssel nem szünteti meg; továbbá önmaga ellen végelszámolási eljárás megindítását nem kezdeményezi, és tudomásul veszi, hogy ezen kötelezettség megszegése a kedvezmény jogosulatlan igénybevételének minősül. 2. A gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek, települések kiválasztásának szempontrendszerét a Pftv. 2. számú melléklete tartalmazza. 3. Az 1. pontban meghatározott feltételek fennállása esetén a munkaadó a foglalkoztatás a) első évének lejártát követően további két évig mentesül a 27% társadalombiztosítási árulék megfizetése alól. A 3. pontban meghatározott kedvezmény a munkaadót a START EXTRA kártya érvényességi idejének lejártától függetlenül illeti meg. Ez a kedvezmény és más, törvény alapján járó, foglalkoztatási célú kedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe. Az 1. pontban meghatározott járulékkedvezményre való jogosultságot nem érinti, ha a foglalkoztatás megkezdését követően a rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső személy lakóhelye úgy változik meg, hogy nem felel meg az 1. a) pontban meghatározott feltételnek. A START EXTRA kártya érvényessége A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. Ha a START kártya, valamint START PLUSZ kártya tulajdonosa, a kártya érvényességi idején belül START EXTRA kártyára válik jogosulttá, kérelmére az érvényességi időtartamból hátralévő időre START EXTRA kártyát kell biztosítani. A munkaerő-piacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő személyek az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosultak a START EXTRA kártya kiváltására. Ebben az esetben a START EXTRA kártya – a feltételek fennállása esetén – több alkalommal is kiváltható. További információ: www.startkartya.hu Forrás: www.apeh.hu Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

EU támogatás

Már bárki láthatja, ki kapott EU-támogatást

Nyilvánosságra hozták az EU tagországai a hétvégén mindazon cégek és személyek listáját, akik az elmúlt évben uniós támogatást kaptak mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan.Az intézkedés célja az volt, hogy növeljék a támogatások felhasználásának átláthatóságát, nyomon követhetőségét a nagyközönség számára is, hiszen az adófizetők pénzéből gazdálkodó agrárköltségvetés az EU-büdzsé második legnagyobb tétele. Brüsszelben biztosak abban is, hogy ez a lépés javítja a források felhasználásának minőségét. A magyar érintettekről a http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/kozerdekmenu/kozerdeku_adatok/tevekenysegi_adatok/kozzeteteli_listak/Z20080910001 internetes oldalon lehet tájékozódni az Európai Bizottság honlapján közzétett útmutatás szerint.

A brüsszeli bizottság agrárfelelőse, Dacian Ciolos üdvözölte, hogy a tagországok adatszolgáltatásának az első közlési év - tavaly - óta javult a minősége. "Az EU közös agrárpolitikája hozzásegíti a társadalmat a biztonságos és elégséges élelmiszer-ellátáshoz, a környezet védelméhez és a vidéki foglalkoztatás növeléséhez, de az adófizetők számára is fontos tudni, miképpen költik el pénzüket ennek a politikának a keretében" - fogalmazott.

Kiemelte azt is hogy a nemzetközi gazdasági válság miatt tavaly még nagyobb szerepet kaptak az uniós agrártámogatások a mezőgazdaság szereplőinek életében. Háttéranyagában a bizottság emlékeztetett arra, hogy a jelenleg folyó költségvetési időszak hét éve (2007-2013) alatt uniós szinten összesen 95,2 milliárd euró jut vidékfejlesztésre, és évi 40 milliárd euró körüli összeg közvetlen támogatásra, illetve piaci intervencióra.

Az uniós adatokból kiderül, hogy tavaly a támogatások legnagyobb haszonélvezői közé a cukoripari cégek tartoztak. A bizottság szerint ez is bizonyítja, hogy a nemrégiben bevezetett cukoripari reform működik, ugyanis a támogatások nagy részét a tevékenységet váltó cégek egyszeri segítése tette ki. A bizottság elismerte, hogy esetenként golfklubok, vasúttársaságok, lovas iskolák és hasonló vállalkozások s kaphattak támogatást, de hozzátette, hogy jogos juttatásról van szó, hiszen az érintett cégek valóban folytattak mezőgazdasági vagy a termőföld megőrzését célzó melléktevékenységet is. (f:mti)

A rák...

Hogyan tudták őseink elkerülni a rákot?
A rák – így vagy úgy – mindannyiunk életét érinti. Mindnyájunknak van több olyan ismerőse, aki ebben a betegségben szenved, és a rák előfordulási aránya évről-évre növekszik. A számok növekedésének nagyrészt az az oka, hogy a népesség folyamatosan öregszik, de köze van hozzá az egészségtelen életmódnak, a dohányzásnak és az elhízásnak is.

És vajon őseink? Az ő életüket is a rák szakította félbe, vagy egészségesebbek voltak, mint a mai kor embere? A több ezer éves csontvázak tanulmányozásakor kiderült, hogy őseinknél a rák nem volt gyakorinak mondható. Dr. Mario Slaus, a Horvát Tudományos Akadémia kutatója több mint 3 ezer csontvázat vizsgált meg abból a szempontból, felleli-e bennük daganatos betegség nyomait.

A Horvátország különböző régészeti lelőhelyein feltárt csontok az i. e. 5300 és az i. sz. 19. század közötti időből származnak.Az elemzés során mindössze négy esetben talált a kutató daganatot a 3-4-tól 50-60 éves emberek csontvázaiban, ezek mind csontdaganatok voltak, és kivétel nélkül jóindulatúak.

Nem találtak bizonyítékot csontáttétre egyetlen egyednél sem, ezt az a tény magyarázhatja, hogy a vizsgált minták átlagéletkora 35,6 év volt. Dr. Slaus szerint őseink korán meghaltak más betegségekben, nem érték meg azt az életkort, amikor a rák kialakulhat.

A 21. században magasabb a várható élettartam, mint valaha is volt a történelem folyamán, ami főként a tartalmasabb táplálkozásnak, a fokozott egészségtudatosságnak, a jobb gyógymódoknak és a szélesebb körben hozzáférhető egészséggondozásnak tudható be.

A hosszabb élet azonban a rák lényegesen gyakoribb előfordulásával jár. A nyugati világban a rák kialakulásával kapcsolatba hozható tényezők a dohányzás (amely a rákban való elhalálozások mintegy 30 százalékáért felelős), az elhízás és más étkezési faktorok (további 30 százalék).

Mindezek a tényezők azonban sok év alatt vezetnek tüneteket okozó daganat kialakulásához, így a korosodó populációban természetes, hogy gyakoribb a betegség előfordulása.

A horvátországi csontváz-gyűjtemény egyedeinél olyan betegségek fordultak elő, mint a szifilisz, a tuberkulózis vagy a lepra, ezek jelentősen hozzájárultak őseink halálozásához– mondja a kutató. A „régi” betegségek felcserélődnek „modern” betegségekre.

Brit rákkutatók szerint nem csoda, hogy alacsony a rák előfordulása olyan egyedek körében, akiknek az átlagéletkora 35 év.

A rák elsősorban az idősek betegsége, a DNS-nek az élet során felhalmozódó károsodása okozza. – Az összes rákos esetek 65 százaléka 65 évesnél idősebbek körében fordul elő. Mivel a 19. század közepe óta Nagy-Britanniában közel megkétszereződött a várható élettartam, természetes, hogy nőtt a veszélyeztetettek száma is.

A rák kockázatát befolyásolja a környezet és az életmód is. A dohányzás a rák egyik legfőbb oka, a cigaretta tömeggyártása a 19. végén kezdődött el. A kockázatot csökkenteni lehet azzal, ha abbahagyjuk a dohányzást, sok friss gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, csökkentjük az alkoholfogyasztásunkat, egészséges testsúlyt igyekszünk tartani, és óvjuk bőrünket a nap káros hatásaitól.

Igaz, hogy a mai kor emberének élete sok szempontból könnyebb lett, de gyakran nem törődünk egészségünkkel, ezért ki vagyunk téve a rák veszélyének.
BBC News
F:InforMed.hu

A jövő generációja...

Akik "más aggyal" léteznek
Más ingerek érték őket, mint a régieket, mert huszonéves korukra harmincezer órát töltöttek a számítógép előtt. „Ha megérted a netgenerációt, megérted a jövőt" - állítja Don Tapscott, a Grown Up Digital szerzője, aki könyvében számos, fiatalokról szóló negatív előítéletet megcáfol.

A Wikinomics szerzője, Don Tapscott 1998-as kötetének folytatásában nem szimpátiából korteskedik a fiatalok mellett, hanem tényalapon: négy év alatt a netgeneráció 11 ezer tagjával készített felmérést 12 országban. A The Economist által az év legjobb üzleti könyvének kikiáltott mű 4,5 millió dollárt felemésztő kutatómunka eredményeit tárja az olvasók elé.

A fejlődéspszichológia szakértőjéből üzleti könyvek írójává vált Tapscott bizonyítani igyekszik, hogy a képernyőre ragadt „screenagereket" nem lehet korlátozott koncentrálóképességű, narcisztikus, erősen antiszociális, lusta, vásott kölykökként elintézni (mint azt Mark Breunlein teszi). A baby boomerek effajta károgását a hatalom elvesztésétől való félelmük jelének tartja.

A 8-18. életév között roppant szenzitív az agy, ekkor formálódnak ki a felnőtt személyiséget meghatározó ingerületátviteli, szinaptikus kapcsolatok. Akik videojátékokon nőnek fel, hamarabb képesek felismerni és asszimilálni a vizuális információkat (Nature magazin, 2003). A mai fiatalok nem feltétlenül balról jobbra és elejétől a végéig olvassák el a szövegeket. A könyveket hanyagolják. Legfeljebb a Google Bookson néznek bele a releváns oldalakba egy keresőszóval. Nem feltétlenül romlanak emiatt értelmi képességeik: 1999 és 2005 között az USA-ban 75 százalékkal nőtt az emelt szintű érettségit tevők száma.

Egyszerre nyolc-tíz dolgot is képesek csinálni, és jobb a memóriájuk, mint a szüleiké, mert észben tudják tartani, mivel hol járnak. Az egyirányú, a pulpitusról az iskolapad felé intézett okítás már köszönőviszonyban sincs a diákok interaktív készségeivel. Tapscott a virtuális egyetemekben látja a jövőt, és csatlakozik Peter Drucker 1997-es jóslatához: ötven éven belül megszűnnek a nagy egyetemek. „Ma az a menő, ha úgy vizsgázol jelesre, hogy egy órára sem mentél be."

Fogyasztóként alaposan megvizsgálják a terméket on-line, kikérdezik barátaikat, mielőtt betennék a lábukat a boltba. Némelyikük consumerből prosumerré (egyszerű fogyasztóból profi fogyasztóvá) avanzsál: tanácsokat ad a cégeknek, hogyan fejlesszék termékeiket korosztálya tetszése szerint. „Először fordul elő az emberiség történetében, hogy egy tízéves szaktekintély lehet valamiben."

A szerző is tisztában van vele, hogy sok fiatal a divathóbortok majmolásába menekül, de inkább az erények és nem a felszínességek kidomborításával van elfoglalva. A digitális világból kiszorult fiataloknak is kevés figyelmet szán.

Munkavállalók
Egy kanadai felmérés szerint a netgeneráció tagjai 27 éves korukig átlagosan ötször váltottak munkahelyet (és itt nem nyári munkáról van szó). „Fontosnak tartják, hogy munkaadójuk vállalati kultúrája megfeleljen saját értékeiknek és stílusuknak. Még akkor is, ha a munka dandárja áttevődik a virtuális irodákba (workscapes). Elvárják, hogy a meló örömöt nyújtson. Tapscott szerint ezzel jobb eredményeket produkálnak, ami meglátszik a vállalati mérlegen is (ennek tudományos bizonyítása a jövőre vár). Flexibilisek, akkor szeretnek dolgozni, amikor késztetést éreznek rá. Laptopjukkal képesek a leghajmeresztőbb napszakokban munkába lendülni - az irodán kívül.

A válság miatt előállt munkaerő-túlkínálatot Tapscott is tudomásul veszi, de inkább azt hangsúlyozza, hogy tíz év múlva a baby boomerek elkezdenek nyugdíjba vonulni, és a fiatalok újra a helyzet magaslatán fognak állni: a vállalatok versenyeznek majd a legjobbakért. Ahogy egyre többen állnak munkába, reformáló erőként fognak hatni. A generációs szakadék már abban is megnyilvánul, hogy az idősek be akarják tiltani a Facebook használatát munkaidőben. De az ellentét nem személyes, hanem intézményes szintű.

Félig lázadók
Másfajta összezördülés ez, mint amilyen a baby boomer-generáció és a szüleik között zajlott: az 1968-as diáklázadásokban politikai, kulturális, életmódbeli és életszemléleti ellentétek fogalmazódtak meg. „A baby boomers-korosztály meg sem próbál úgy parancsolgatni a gyerekeinek, mint apáik tették. A gyerekek is hallathatják a hangjukat, ha komoly döntés előtt eszmecserére kerül sor." A netgeneráció tagjai közel érzik magukat a szüleikhez. („Még a zenéiket is szeretik.") A 18-25 éves megkérdezettek 80 százaléka szinte napi rendszerességgel érintkezik velük, harmaduk hetente legalább egyszer találkozik az ősökkel. Kétharmaduk a szüleit hívná először, ha bajba kerülne! 63 százalékuk állítja, hogy a házasság, a gyerekvállalás, a lakásvásárlás fontosabb lesz neki, mint az előléptetés, a fizetésemelés vagy az önálló vállalkozás alapítása.

Közéleti énjük
Nem bíznak a nagy szervezetekben. Tudják, a kormány nem csinálja meg helyettük a jövőt. Utálják a cenzúrát, és mivel interaktívak, visszabeszélnek. A faji megkülönböztetés nekik már nem téma, a kulturális különbségeken sem ütköznek meg (évek óta érintkeznek mindenféle nemzetiségű kortársaikkal a neten.)

Az amerikai közép- és felsőoktatásban tizenöt éve folyamatosan nő a társadalmi elkötelezettségű diákok aránya. Ők segítették hozzá Obamát a rekordösszegű, 426 millió dolláros on-line kampánytámogatáshoz. „Olyan technológiai eszközök vannak a kezükben, melyeknek aktiválásával a '60-as évek tüntetései könnyen csöndes teazsúrnak tűnhetnek."

Nem izgatják őket a rangok és rangsorok. Persze nem fognak az élet minden területén megszűnni a hierarchiák. Az utasításos cégvezetés kultúrája mindenesetre rogyadozik. Egy vezérigazgató azt fejtegette Taspcottnak: ha egy ifjú alkalmazott elkezdi híresztelni, hogy a főnök merev, és nem hallgat a fiatalokra, attól bizony inogni kezd a cégvezetői bársonyszéke.

„Ahogy a netgeneráció befolyása nő, a hálózatok, a nyitott együttműködés, a konszenzus, az engedélyezés felé halad az üzleti élet." Tapscott szerint azok fognak boldogulni az életben és az üzletben, akik hallgatnak a gyerekeikre.
8F:Piac és Profit)

Kúszónövények...

Top 10 futó- és kúszónövény a kertünkbe!

Az egyik legnehezebb dolog - még egy kertépítész számára is - a futónövények kiválasztása. A növénykedvelők számára ajánlhatunk néhány lenyűgöző futónövényt, amelyeket az ajtók köré vagy akár a fákra is fel lehet futtatni, de alá is csünghetnek egy-egy virágcserépből.

Kedvenceink a következő kúszónövények:

1. Actinidia kolomikta (Mandzsu kivi)

Sajátos szívalakú lombozatáért kedvelik. Az új hajtások lila színűek, míg a fejlettebb növényeknek számos árnyalata ismeretes, világos-rózsaszínes foltokkal. A virágaik kicsik, alig észrevehetőek és enyhén illatosak. A nőnemű növények szőlőszemekhez hasonló bogyókat termelnek ősszel, a hímneműek viszont bizonyítottan tarkábbak 3.5-9 m hosszúságot is elérhetik.

2. Akabeia quinata (ötlevelű akébia)

Ennek az áprilisban virágzó növénynek erős illata és barnás-lila virága van, amelyek lecsüngnek. A lombozata egész évben szép, a levelei hosszúkásak és általában ötösével csoportosulnak. Gyorsan és általában párosával nőnek. Fehér színben is található. 9-12 m hosszúságot is elérhetik.

3. Asarina (futó oroszlánszáj)

Egy dúsan virágzó kúszónövény, amely konténerekben vagy akár a falra felfuttatva is nagyszerű látványt nyújt. Jóllehet nem igazi oroszlánszáj, de a virágai hasonlítanak rá. Fonalon vagy akár lugason is lehet futtatni és vissza lehet vágni, ha a virágai elhullottak. Akár házi növényként is lehet tartani. A virágai piros, rózsaszín, kék és levendulaszínűek. A futó oroszlánszáj virágtölcsérének tartójába fehér foltok keverednek. (180-250 cm, évelő szabadföldi növény)

4. Campsis radicans (Trombitafolyondár)

Ez egy amerikai növény, amelyet nagyon szeretnek a kolibrik és a pillangók. Könnyen alkalmazkodik a hideghez és a meleghez, ez különösen jó választás az északon élő kertészek számára, akik örökzöld növényt szeretnének. Mivel eléggé fásak erős támaszra van szükségük. A kifejlett növények télen is virágzanak, habár gondos metszésre van szükségük ehhez. A virágzás pár év után kezdődik csak el. Narancssárga, piros és sárga virágai vannak és akár 6 m magasra is megnőhet.

5. Cobaea scandens (Serleglonc)

Ez egy édes illatú kúszónövény. A tölcsér alakú virágok általában kék vagy levendulaszínűek, amit zöld levelek vesznek körül. Időbe telik, amíg virágot hajt így érdemes korán elvetni őket. Valami oknál fogva a magok jobban kicsíráznak, ha az oldalukra fektetjük őket. Így kevésbé hajlamosak a rothadásra. Kék vagy fehér virágzatúak. Elérhetik a 6 métert is (egynyári növény).

6. Hydrangea petiolaris (Kúszó hortenzia)

Ez a növény nagyon lassan növekszik, de semmi sem múlhatja fölül egy kifejlett virágzó hortenzia látványát. A kúszó hortenzia lombhullató kúszónövény, amelynek léggyökerei vannak. Erős támaszra van szüksége, például egy falra, kerítésre vagy akár egy nagy fára. A csipkés virágok júniusban nyílnak. Száraz virágzata és kérge télen is érdekes látványt nyújt. Megéri, hogy időt áldozzunk rá. Fehér virága van. 3-24 méterre is megnőhetnek. (4-7 klímazóna).

7. Ipomea tricolor (Hajnalka)

Ez egy régóta ismert kúszónövény, amelyre mindenki emlékszik még gyerekkorából. Könnyű termeszteni és mindenre felfut, ami az útjába akad. De okkal nevezik hajnalkának, a virágok a délutáni melegben összehúzódnak. A hajnalkát érdemes lassabban növekvő kúszónövények közé ültetni. Magától szaporodik és különböző színű virágai vannak. 3-3.5 m hosszúságot is elérheti. (egynyári növény).

8. Passiflora incarnata (Golgotavirág)

Több, mint 400 fajtája van, ezek közül a legtöbben érzékeny trópusi örökzöld növények. A passiflora incarnata egy lombhullató növény, amely kibír akár egy kisebb fagyot is. Ez a virág az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén honos. A golgotavirág fásodó kacsokkal kapaszkodó évelő. A rokonaihoz hasonlóan a golgotavirágot a komplex és exotikus virágai miatt szeretik. A virágai fehér és lila színűek. 4.5-6 m hosszúságot is elérhetik (7+ klímazóna, kitelelhet fedett helyen).

9. Thunbergia alata (Szárnyas feketeszem)

Egy alacsony egynyári növény, amely jól fejlődik konténerben is. A kis sárga és narancssárga virágoknak gyakran sötét a közepük, ami egy fekete szemhez hasonlít. Gyakran csüngő virágként árulják. Jóllehet szépen nő konténerekben, ha átültetjük egy nagyobba vagy a földbe akkor mutatja meg igazi pompáját. A virágai sárga és narancssárga színűek. 2 m hosszúságot is elérhetik (egynyári növény).

10. Tropaeolum peregrinum (Kanári sarkantyúka)

A kanári sarkantyúka júniusban kezd el virágozni egészen októberig, a nasturtium családba tartozik. A 2.5 cm-es sárga virágai hasonlítanak a madarak tollaira. A jól formált tenyéralakú levelei nagyon szépek. Gyorsan nő, de a családjába tartozó más növényekhez hasonlóan nem csavarodik más növényekre, viszont szemet gyönyörködtető látványt nyújt, amint köztük kúszik. 2.5-3.5 m hosszúságot is elérheti.

édenkert.hu

Figyelmesség...

A háziállatok figyelmesebbek a férjeknél
A háziállatot tartó amerikai nők harmada véli úgy, hogy kedvencük jobb hallgatóságot jelent számukra, mint férjük - derül ki az Associated Press és a Petside.com szerdán közzétett közvélemény-kutatásából.

A házikedvencet tartó férfiak 18 százaléka állította ugyanezt feleségéről, illetve háziállatáról. Összességében körülbelül minden tizedik gazdi mondta, hogy megbeszélné problémáit háziállatával.

A felmérés szerint a legtöbb gazdi úgy véli, hogy háziállata stabil, és ritkán küzd depresszióval. Csupán a tulajok 5 százaléka mondta, hogy elvitte már kedvencét állatorvoshoz vagy állatpszichológushoz, mert nagyon letörtnek tűnt. Még kevesebben állították, hogy valaha is antidepresszánst adtak az állatnak. Ám ennél jóval többen támogatták az ötletet: a megkérdezettek 18 százaléka válaszolta, hogy már fontolóra vette, hogy szakemberhez fordul az állattal, ha az letörten viselkedne.

Igazán kedvelt terapeutának a kutyák bizonyultak, gazdáik 25 százaléka vallotta, hogy a négylábú jobban figyel rájuk, mint kétlábú társuk, míg a macskatulajdonosoknak csak 14 százaléka mondta ezt.

Karen Sueda állatviselkedés-kutató elmondta, hogy a házikedvencek feltétel nélküli támogatást adnak. Soha nem feleselnek, soha nincs rossz véleményük rólunk és mindig ott vannak, ha kell.

A telefonos közvéleménykutatásban 1112 állattartó embert kérdeztek meg, az eredmények hibaszázaléka 3,3 százalék. (f: mti)