Noha a címben említett kifejezést egyetlen társadalombiztosítási jogszabály sem tartalmazza, hallatán mindenki tudja, hogy olyan táppénzről van szó, amely a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség tartamára jár.
Passzív táppénzre való jogosultság tehát úgy következhet, hogy a munkavállaló jogviszonya a keresőképtelenség tartama alatt szűnik meg (mert például próbaidő alatt megszünteti a munkáltató vagy, mert lejár a határozott idejű jogviszonya), de sor kerülhet rá úgy is, hogy a munkavállaló a jogviszony megszűnését követő első, második vagy harmadik napon válik keresőképtelenné. (Itt jegyezzük meg, hogy az orvos a keresőképtelenséget akár öt napra visszamenőleg is igazolhatja.)
A jogviszony megszűnése után - foglalkoztató híján - értelemszerűen nincs betegszabadság (az ebben részesülő munkavállaló betegszabadsága a jogviszony megszűnésével azonnal táppénzre vált), illetve a passzív táppénz után nem kell az egyharmados táppénz-hozzájárulást megfizetni.
A passzív táppénz legfeljebb 30 napig jár, melyet méltányosságból legfeljebb 30 nappal lehet meghosszabbítani. Ennek lejártát követően további 45 napig megilleti még az érintett az egészségügyi szolgáltatás.
A passzív táppénz összegét tekintve szintén kedvezőtlenebb, mint a "normál" ellátás, hiszen napi összege legfeljebb a minimálbér 150 százalékát teheti ki.
Amennyiben a biztosított táppénzre jogosultsága a megszűnt biztosítása és a keresőképtelenség bekövetkezésekor fennálló vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján is megállapítható, táppénzre csak a fennálló, vagy a keresőképtelenség bekövetkezését követően létrejött biztosítása alapján jogosult. Nem fordulhat elő tehát az a helyzet, hogy a munkavállaló passzív jogon is és új jogviszonya jogán is táppénzt igényeljen.
Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy a passzív táppénzre való jogosultság elteltével rehabilitációs járadékra válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal kezdeményezi az egészségkárosodás ORSZI által történő megállapítását.
Ami az igény érvényesítését illeti, megszűnt jogviszony esetén ugyanúgy kell - a volt munkaadóhoz fordulva - eljárni azzal, hogy amennyiben a munkáltató megszűnt közvetlenül az egészségbiztosítási pénztárhoz kell az igényt benyújtania a jogosultnak. (Széles Imre, Forrás: Ügyvezető)
2010. december 1., szerda
Agrárkamarák: alkotmányossági aggályokat vethet fel a törvénytervezet
Forrás: Agromonitor.hu
2010. november 30. kedd, 15:58
Alkotmányossági aggályokat vethet fel a Magyar Agrárkamara (MA) szerint, hogy egy önkormányzati elven létrejött, vezető tisztségviselőkkel és testületekkel működő szervezet élére a hatalom miniszteri biztost kíván kinevezni – közölte az agromonitor.hu-val Kun Mihály, az MA ügyvezető alelnöke. Hozzátette: egyelőre nem időszerű kérdés, hogy a tervezett kormánypárti változtatásokat meg lehet-e támadni az Alkotmánybíróság előtt, de ezt a parlamenti törvényjavaslat elfogadása után egy magánszemély is megteheti.
Több ponton is aggályosnak tartja az MA azt a kormánypárti törvényjavaslatot, amely miniszteri biztost nevezne ki az agrárkamarákhoz, és vagyonelszámoltatásra kötelezné a szervezeteket – közölte az agromonitor.hu-val Kun Mihály. Mint ismert, a törvényjavaslatot - amely most a részletes országgyűlési vitára vár - a közelmúltban Font Sándor és Jakab István fideszes, illetve Sáringer-Kenyeres Tamás KDNP-s képviselő nyújtotta be a parlamenthez.
Az MA tegnapi országos elnökégi ülése kifogásolta, hogy a képviselők külön kívánnák kezelni az agrárkamarákat érintő ügyeket, holott a gazdasági kamarák működését egy törvény szabályozza – emelte ki Kun Mihály. Hozzátette: kérdéses, hogy felügyelheti-e miniszteri (kamarai) biztos az önkéntes tagságból álló szervezeteket, amelyek a tagok önkéntes befizetéseiből képeztek vagyont. Szerinte alkotmányossági és törvényességi szempontból is megkérdőjelezhető, hogy a hatalom – durva beavatkozással – kinevezhet-e miniszteri biztost az önkormányzati elven létrejött, vezető tisztségviselőkkel és testületekkel működő szervezethez. Egyelőre nem időszerű kérdés, hogy a tervezett kormánypárti változtatásokat az Alkotmánybíróság előtt meg lehet-e támadni, de ezt a törvényjavaslat elfogadása után egy magánszemély is megteheti - jelentette ki.
Sokkal egyértelműbb és tisztább helyzetet teremtene, ha a hatalmon lévők közölnék, hogy egy kormány közeli, érdekképviselet-jellegű agrárkamarát akarnak létrehozni a mai köztestület helyett – fogalmazott az elnök. A szándékokról azonban az MA egyáltalán nem értesült, mivel sem formális, sem informális megkeresést nem kapott. Nem elfogadható út, hogy a kamara átalakításának koncepcióját nem előzi meg társadalmi vita, hanem a tervek kormánypárti képviselők törvényjavaslatával kerülnek a parlament elé – állapította meg.
2010. november 30. kedd, 15:58
Alkotmányossági aggályokat vethet fel a Magyar Agrárkamara (MA) szerint, hogy egy önkormányzati elven létrejött, vezető tisztségviselőkkel és testületekkel működő szervezet élére a hatalom miniszteri biztost kíván kinevezni – közölte az agromonitor.hu-val Kun Mihály, az MA ügyvezető alelnöke. Hozzátette: egyelőre nem időszerű kérdés, hogy a tervezett kormánypárti változtatásokat meg lehet-e támadni az Alkotmánybíróság előtt, de ezt a parlamenti törvényjavaslat elfogadása után egy magánszemély is megteheti.
Több ponton is aggályosnak tartja az MA azt a kormánypárti törvényjavaslatot, amely miniszteri biztost nevezne ki az agrárkamarákhoz, és vagyonelszámoltatásra kötelezné a szervezeteket – közölte az agromonitor.hu-val Kun Mihály. Mint ismert, a törvényjavaslatot - amely most a részletes országgyűlési vitára vár - a közelmúltban Font Sándor és Jakab István fideszes, illetve Sáringer-Kenyeres Tamás KDNP-s képviselő nyújtotta be a parlamenthez.
Az MA tegnapi országos elnökégi ülése kifogásolta, hogy a képviselők külön kívánnák kezelni az agrárkamarákat érintő ügyeket, holott a gazdasági kamarák működését egy törvény szabályozza – emelte ki Kun Mihály. Hozzátette: kérdéses, hogy felügyelheti-e miniszteri (kamarai) biztos az önkéntes tagságból álló szervezeteket, amelyek a tagok önkéntes befizetéseiből képeztek vagyont. Szerinte alkotmányossági és törvényességi szempontból is megkérdőjelezhető, hogy a hatalom – durva beavatkozással – kinevezhet-e miniszteri biztost az önkormányzati elven létrejött, vezető tisztségviselőkkel és testületekkel működő szervezethez. Egyelőre nem időszerű kérdés, hogy a tervezett kormánypárti változtatásokat az Alkotmánybíróság előtt meg lehet-e támadni, de ezt a törvényjavaslat elfogadása után egy magánszemély is megteheti - jelentette ki.
Sokkal egyértelműbb és tisztább helyzetet teremtene, ha a hatalmon lévők közölnék, hogy egy kormány közeli, érdekképviselet-jellegű agrárkamarát akarnak létrehozni a mai köztestület helyett – fogalmazott az elnök. A szándékokról azonban az MA egyáltalán nem értesült, mivel sem formális, sem informális megkeresést nem kapott. Nem elfogadható út, hogy a kamara átalakításának koncepcióját nem előzi meg társadalmi vita, hanem a tervek kormánypárti képviselők törvényjavaslatával kerülnek a parlament elé – állapította meg.
Együttműködési megállapodást kötöttek a nagyok
Az idei ősz egyik kiemelkedő mezőgazdasági híre, hogy a Szekszárdi Növény Zrt. és a Cargill Magyarország Zrt. együttmőködési megállapodást írt alá.
A Szekszárdi Növény Zrt. és a Cargill Magyarország Zrt. közös rendezvényt tartott. A kukorica volt a témája a szakmai tanácskozásnak, melyen kis-, közepes és nagytermelők egyaránt képviseltették magukat.
Az idei termesztési és értékesítési gondok, az alkalmazkodó fajták elemzése mellett a legérdekesebb hír kétségkívül az volt, hogy a két cég, a Szekszárdi Növény Zrt. és a Cargill Magyarország Zrt. együttműködési megállapodást kötött. Erről a jelenlévő termelőknek Kócza Zsolt, a Cargill elnök-vezérigazgatója és dr. Csíbor István, a Növény Zrt. vezetője közösen adott tájékoztatást.
A Cargill Magyarország hazánk egyik vezető gabona-, olajos mag és fehérje-kereskedelemmel foglalkozó cége. Kócza Zsolt elmondta, közvetlenül a termelőktől vásárolnak terményt, kereskedőktől nem vesznek és nem is adnak el, így a közvetítők kikapcsolásával költséghatékonyabban tudnak dolgozni. Saját infrastruktúrájuk van, 19 tárolótelep, 500 ezer tonna kapacitású saját raktárbázis, 2 dunai kikötő és vasúti rakodóközpontok.
Az idén 1,7 millió tonna gabonát vásároltak fel. Dr. Csíbor István hozzátette, a termelőknek kedvező ajánlatot tudnak adni vetőmagból, műtrágyából és növényvédő szerekből, hiszen közvetlenül a gyártótól vásárolják meg ezeket, így a bújtatott költségeket kikerülik.
A rendezvényen szó esett a piacot befolyásoló tényezőkről is. Berkes Gábor, a Cargill osztályvezetője elmondta, sok tényező hat egyszerre, mennyi termett, mekkora a felhasználási igény, milyen erős az euró és a dollár a forinthoz képest, milyen az adott év termékkilátása, illetve mennyi az átmenő készlet.
A befektetők kezében jelenleg is 80 millió tonnányi kukorica van, így ha ebből a mennyiségből piacra dobnak, akkor azonnal elindulnak az árak lefelé. Ezzel az előadó azt kívánta jelezni, hogy a magas felvásárlási árakat a legnagyobb befektetők bármikor megváltoztathatják. Sokan kérdezték, mi is történt az idén valójában, hogy jutott el a piac a tavalyi tonnánként 25 ezer forintról mára a 60 ezer forintos kukoricáig?
Berkes Gábor elmondta, áprilisban még stabilan 30 ezer forintos árat kínáltak a kukoricáért, ami jónak tűnt a tavalyihoz képest, majd az orosz búza kiesett a piacról, kevés termett, az USA-ban az átmenő készlet (etanol-gyártás miatt) lecsökkent, illetve az ukrán export-tilalom miatt megugrottak a hazai felvásárlási árak. Hazánkban az idén 7,3 millió tonnás gabonatermés várható, ebből 3 millió tonna kerülhet az uniós piacra.
A két cég célja közös: mindent a termelőkért
– A két különböző profilú cég együttműködésének a célja az, hogy a termelőket teljeskörűen - a vetőmagtól a termény felvásárlásáig - ki tudják szolgálni – mondta Molnár József, a Szekszárdi Növény Zrt. igazgatója. A Cargill-nek a végtermék kell, így a termelők finanszírozását ez megkönnyíti. Az együttműködés jó a termelőknek, a bankoknak és a két cégnek is. Az idén a válság a mezőgazdasági termelőket is megviselte, amit a sok eső és a viharkárok csak nehezítettek.
Molnár József elmondta, december elejére áll össze a kép, hogy kik azok a gazdálkodók, akik nem tudják kiegyenlíteni a számlájukat, így a cégnél számukra megpróbálnak áthidaló megoldást keresni. A mezőgazdaság olyan terület, ahol egy nehéz év után is vet a termelő, abban bízva, hogy aratni is fog. (f: TEOL)
A Szekszárdi Növény Zrt. és a Cargill Magyarország Zrt. közös rendezvényt tartott. A kukorica volt a témája a szakmai tanácskozásnak, melyen kis-, közepes és nagytermelők egyaránt képviseltették magukat.
Az idei termesztési és értékesítési gondok, az alkalmazkodó fajták elemzése mellett a legérdekesebb hír kétségkívül az volt, hogy a két cég, a Szekszárdi Növény Zrt. és a Cargill Magyarország Zrt. együttműködési megállapodást kötött. Erről a jelenlévő termelőknek Kócza Zsolt, a Cargill elnök-vezérigazgatója és dr. Csíbor István, a Növény Zrt. vezetője közösen adott tájékoztatást.
A Cargill Magyarország hazánk egyik vezető gabona-, olajos mag és fehérje-kereskedelemmel foglalkozó cége. Kócza Zsolt elmondta, közvetlenül a termelőktől vásárolnak terményt, kereskedőktől nem vesznek és nem is adnak el, így a közvetítők kikapcsolásával költséghatékonyabban tudnak dolgozni. Saját infrastruktúrájuk van, 19 tárolótelep, 500 ezer tonna kapacitású saját raktárbázis, 2 dunai kikötő és vasúti rakodóközpontok.
Az idén 1,7 millió tonna gabonát vásároltak fel. Dr. Csíbor István hozzátette, a termelőknek kedvező ajánlatot tudnak adni vetőmagból, műtrágyából és növényvédő szerekből, hiszen közvetlenül a gyártótól vásárolják meg ezeket, így a bújtatott költségeket kikerülik.
A rendezvényen szó esett a piacot befolyásoló tényezőkről is. Berkes Gábor, a Cargill osztályvezetője elmondta, sok tényező hat egyszerre, mennyi termett, mekkora a felhasználási igény, milyen erős az euró és a dollár a forinthoz képest, milyen az adott év termékkilátása, illetve mennyi az átmenő készlet.
A befektetők kezében jelenleg is 80 millió tonnányi kukorica van, így ha ebből a mennyiségből piacra dobnak, akkor azonnal elindulnak az árak lefelé. Ezzel az előadó azt kívánta jelezni, hogy a magas felvásárlási árakat a legnagyobb befektetők bármikor megváltoztathatják. Sokan kérdezték, mi is történt az idén valójában, hogy jutott el a piac a tavalyi tonnánként 25 ezer forintról mára a 60 ezer forintos kukoricáig?
Berkes Gábor elmondta, áprilisban még stabilan 30 ezer forintos árat kínáltak a kukoricáért, ami jónak tűnt a tavalyihoz képest, majd az orosz búza kiesett a piacról, kevés termett, az USA-ban az átmenő készlet (etanol-gyártás miatt) lecsökkent, illetve az ukrán export-tilalom miatt megugrottak a hazai felvásárlási árak. Hazánkban az idén 7,3 millió tonnás gabonatermés várható, ebből 3 millió tonna kerülhet az uniós piacra.
A két cég célja közös: mindent a termelőkért
– A két különböző profilú cég együttműködésének a célja az, hogy a termelőket teljeskörűen - a vetőmagtól a termény felvásárlásáig - ki tudják szolgálni – mondta Molnár József, a Szekszárdi Növény Zrt. igazgatója. A Cargill-nek a végtermék kell, így a termelők finanszírozását ez megkönnyíti. Az együttműködés jó a termelőknek, a bankoknak és a két cégnek is. Az idén a válság a mezőgazdasági termelőket is megviselte, amit a sok eső és a viharkárok csak nehezítettek.
Molnár József elmondta, december elejére áll össze a kép, hogy kik azok a gazdálkodók, akik nem tudják kiegyenlíteni a számlájukat, így a cégnél számukra megpróbálnak áthidaló megoldást keresni. A mezőgazdaság olyan terület, ahol egy nehéz év után is vet a termelő, abban bízva, hogy aratni is fog. (f: TEOL)
APEH - illeték kötelezettség...
2010.11.30.
Az egyenes ági rokonok, illetve az illetéktörvény 12. § (1) bekezdésének a) pontjában található táblázat I. csoportjában meghatározott örökösök gépjármű és pótkocsi öröklésének illetékkötelezettsége
I.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2010. augusztus 16. napjától hatályos 16. § (1) bekezdés i) pontja szerint mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész. (Az Itv. 98. § (1) bekezdése külön rögzíti, hogy ezt a rendelkezést a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.)
A rendelkezést valamennyi vagyontárgyra alkalmazni kell, így ingatlanra éppúgy, mint az ingó dolgok közül a gépjárműre, pótkocsira. Tekintettel arra, hogy a jogszabály semmiféle értékhatárt nem határoz meg, ezért valamennyi vagyontárgyra – annak értékétől függetlenül – alkalmazható az illetékmentesség.
II.
Az Itv. 16. § (1) bekezdésének c) pontja szerint mentes az öröklési illeték alól a 12. § szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint.
Az Itv. 12. § (1) bekezdésének a) pontjában található táblázat tartalmazza öröklés esetén az öröklési illetékmértékeket. A táblázat I. csoportjába tartozik 2010. augusztus 16. napjától az örökhagyó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője. (Az Itv. 98. § (1) bekezdése külön rögzíti, hogy ezt a csoportbeosztást – az egyenes ági rokonok öröklési illetékmentessége miatt – a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.)
Az Itv. 12. § (1) bekezdése alapján az öröklési illeték összegét az örökösnek jutott tiszta érték alapulvételével kell kiszámítani. Az Itv. 13. § (6) bekezdése kimondja: ha a hagyatékban gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, akkor ennek értékét az egyéb hagyaték értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.
Tekintettel arra, hogy a 20 millió forintos mentességet a törvény a hagyaték tiszta értékéből biztosítja az örökösök részére, de a gépjármű, illetőleg pótkocsi értékét a tiszta érték kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni, ezért ez a mentesség gépjármű, illetőleg pótkocsi házastárs, mostoha- és nevelt gyermek, valamint mostoha- és nevelőszülő általi öröklésére nem vonatkozik. Azaz a cm3-enként meghatározott tételes illeték alá eső gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén a kedvezményt akkor sem lehet igénybe venni, ha az örökös által megszerzett egyéb vagyontárgyak tiszta értéke nem éri el a 20 millió forintot.
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének (Itv. 24. §) kétszerese. (f: APEH)
Az egyenes ági rokonok, illetve az illetéktörvény 12. § (1) bekezdésének a) pontjában található táblázat I. csoportjában meghatározott örökösök gépjármű és pótkocsi öröklésének illetékkötelezettsége
I.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2010. augusztus 16. napjától hatályos 16. § (1) bekezdés i) pontja szerint mentes az öröklési illeték alól az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész. (Az Itv. 98. § (1) bekezdése külön rögzíti, hogy ezt a rendelkezést a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.)
A rendelkezést valamennyi vagyontárgyra alkalmazni kell, így ingatlanra éppúgy, mint az ingó dolgok közül a gépjárműre, pótkocsira. Tekintettel arra, hogy a jogszabály semmiféle értékhatárt nem határoz meg, ezért valamennyi vagyontárgyra – annak értékétől függetlenül – alkalmazható az illetékmentesség.
II.
Az Itv. 16. § (1) bekezdésének c) pontja szerint mentes az öröklési illeték alól a 12. § szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint.
Az Itv. 12. § (1) bekezdésének a) pontjában található táblázat tartalmazza öröklés esetén az öröklési illetékmértékeket. A táblázat I. csoportjába tartozik 2010. augusztus 16. napjától az örökhagyó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője. (Az Itv. 98. § (1) bekezdése külön rögzíti, hogy ezt a csoportbeosztást – az egyenes ági rokonok öröklési illetékmentessége miatt – a 2010. július 1. napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.)
Az Itv. 12. § (1) bekezdése alapján az öröklési illeték összegét az örökösnek jutott tiszta érték alapulvételével kell kiszámítani. Az Itv. 13. § (6) bekezdése kimondja: ha a hagyatékban gépjármű, illetőleg pótkocsi is van, akkor ennek értékét az egyéb hagyaték értékének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni.
Tekintettel arra, hogy a 20 millió forintos mentességet a törvény a hagyaték tiszta értékéből biztosítja az örökösök részére, de a gépjármű, illetőleg pótkocsi értékét a tiszta érték kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni, ezért ez a mentesség gépjármű, illetőleg pótkocsi házastárs, mostoha- és nevelt gyermek, valamint mostoha- és nevelőszülő általi öröklésére nem vonatkozik. Azaz a cm3-enként meghatározott tételes illeték alá eső gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén a kedvezményt akkor sem lehet igénybe venni, ha az örökös által megszerzett egyéb vagyontárgyak tiszta értéke nem éri el a 20 millió forintot.
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének (Itv. 24. §) kétszerese. (f: APEH)
ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK ( S e g é d l e t ) - szarvasmarha
Borjú:
születési tömeg: 35-40 kg/db
föcstej itatás: 3-10 napig
tejpótló-szer itatás: 60-100 napig
választás: 3-6 hónap
napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg
választási tömeg: 120-200 kg/db
elhullási % : 1-4 %
kényszervágási % : 2-5 %
Növendék üsző, tenyészüsző, vemhesüsző:
beállítási kor: 3-6 hónap
beállítási tömeg: 120-180 kg/db
napi tömeggyarapodás: 0,5-0,8 kg
tenyészérettség(vemhesítés): 15-18 hónap
vemhesítéskori tömeg: 350-380 kg
vemhességi idő: 285 nap
élőtömeg 1 éves korban: 300-340 kg
élőtömeg 2 éves korban: 450-500 kg (vemhes üsző)
elhullási % : 0-1 %
kényszervágási % : 1-2 %
Tehén:
beállítási kor(leelléskor): 24-27 hónap
tehén tömege: 500-550 kg
tenyésztésben tartás: 4-5 év
selejtezési %: 20-25 %/év
szaporulati arány: 70-100 %
elhullási % : 0-1 %
Hízóüsző:
beállítási kor: 12-15 hó
beállítási tömeg: 250-300 kg
napi tömeggyarapodás: 0,6-1 kg
értékesítési tömeg: 430-480 kg/db
értékesítési kor: 20-22 hó
elhullási % : 0-1 %
kényszervágási % : 1-3 %
Hízóbika:
beállítási kor: 3-6 hó
beállítási tömeg: 140-200 kg
napi tömeggyarapodás: 0,8-1,2 kg
értékesítési tömeg: 450-600 kg/db
értékesítési kor: 19-21 hó
elhullási % : 0-2 %
kényszervágási % : 1-5 %
Selejt tehén:
beállítási kor: 4-5 év
beállítási tömeg: 450-500 kg
napi tömeggyarapodás: 0,7-1 kg
hízlalási idő: 1-2 hó
értékesítési tömeg: 500-550 kg/db
elhullási % : 0-1 %
kényszervágási % : 0-1 %
Takarmányozási információk:
Borjú abrak és szénafogyasztása:
10-20 nap között 0,05-0,06 kg/nap abrak 0,05-0,10 kg/napszéna
21-30 “ “ 0,15-0,20 “ 0,10-0,15 “ “
31-40 “ “ 0,30-0,40 “ 0,20-0,30 “ “
41-50 “ “ 0,60-0,70 “ 0,30-0,40 “ “
51-60 “ “ 0,80-0,90 “ 0,40-0,50 “ “
61-70 “ “ 1,00-1,20 “ 0,50-0,60 “ “
71-80 “ “ 1,20-1,50 “ 0,60-0,80 “ “
81-90 “ “ 1,50-1,80 “ 0,80-1,00 “ “
Egy borjúra jutó takarmány előirányzat (90 napos korig):
kolosztrum 30-50 liter
tejpótló tápszer 23 kg
borjúindító táp 85 kg
borjúnevelő táp 15 kg
lucernaszéna 85 kg
silókukorica szilázs 30 kg
Üszők napi takarmány adagja:
6-12 hó között 3-4 kg rétiszéna 1,7 kg abrak
13-18 “ “ 5-6 “ 1,6 “
19-22 “ “ 6-7 “ 0,5-1 “
Tehén napi takarmány adag:
szálas (pill.,réti széna) 6-8 kg/nap
abrak(táp) 4-5 “
szilázs 12-20 “
legeltetés esetén: 50 kg zöld, 1-2 kg abrak, 2-3 kg széna
1 kg testtömeg gyarapodás 3,0 kg abrak
1 liter tejtermelés 0,40 kg abrak
Ivóvíz szükséglet:
1-2 hónapos borjú 2-4 l/nap/állat
3-6 hó “ 5-10 “
éven aluli növendék 10-15 “
1-2 éves növendék 20-30 “
hízómarha 30-50 “
tejtermelő tehén 60-90 “
húshasznú tehén 50-60 “
Férőhely igény:
borjú 1,5-2 m2/állat istálló+ 2-2,5 m2 kifutó
növendék 4-7,0 “ 5-15 “
tejelő tehén 5-7,0 “ 10-30 “
húshasznú tehén 5-6,0 “ 10-30 “
hízómarha 2-4,0 “ 2-5,0 “
Villamosenergia igény:
tejelő tehén 250-550 kWh/év/állat
hízómarha 50-150 “
Alomszalma igény:
borjú 1,5-2,5 kg/nap
növendék 2,5-3,00 “
hízómarha(kötött) 3,5-4,00 “ (kötetlen: 2,5-3,00 kg/nap)
tehén (kötött) 3,5-4,00 “ (kötetlen: 3,0-3,5 kg/nap)
Trágya termelés:
szilárd ürülék 20-30 kg/nap
híg ürülék 10-15 liter/nap
trágyahozam 9-10 tonna/év/sz.á.
(Megjegyzés: Készült: 2000. 08. hó, Dr. Kiss István, állatteny.doc)
( Figyelem! A közölt szakmai irányszámok tájékoztató jellegűek,
helytől és időtől függően jelentős eltérést mutathatnak. Konkrét ügyekben minden esetben konzultáljon
és vegyen igénybe szakértői segítséget. )
A szarvasmarhák elnevezése kor és ivar szerint
- itatásos borjú (tejtáplálás alatt -üszőborjú(3 hó, bikaborjú(4 hó)
- választott borjú (elválasztásától fél éves korig)
- éven aluli növendék (7-12 hónapos korban)
- éven felüli növendék (éves kortól tenyésztésbe vételig)
- nőivarú szarvasmarha ellésig: üsző
- a megtermékenyült üsző: vemhes üsző
- az először ellett üsző ellés után: tehén
- a tehén az első és második ellés közötti időben: elsőborjas tehén
- az anyatehén: borjút szoptató tehén
- a selejtezendő tejelő és kettős hasznú tehén: lefejődő tehén
- a himivarú szarvasmarha: bika
- a növendék bika: féléves kortól tenyésztésbe vételig, vagy féléves kortól hízóba állításig
- tenyészbika: tenyésztésbe vételtől kezdve
- tinó: ivartalanított hímivarú növendék marha
- borjúfogas tinó: 2-3 éves ivartalanított hímivarú növendék marha a szegletfog kiváltása előtt
- ökör: a 4 évesnél idősebb tinó
- igás ökör: igázott ökör
- göböly vagy sőre: hizlalásba fogott, illetve meghizlalt kifejlett szarvasmarha
- fehérhúsú borjú: 180-200 kg tömegű, tejen és tejporon, rosttartalmú takarmányok nélkül meghizlalt borjú
- baby beef: 350-400 kg végtömegig hizlalt elválasztott borjú. Takarmánya főként fölözött tej, tejpor, abrak, jó minőségű széna, esetleg szilázs. Főleg a kistestű angol húsfajták hizlalási módja.
PTI tájékoztató...
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-11-30
Tartalom
Evások aktuális teendői
SMS-ben nem lehet bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatást
A Széchenyi Forgóeszközhitel banki tapasztalatai
Újabb offshore cég-vagyon hazahozatali tervek
Lakástelek vásárlás illetékmentességének igazolása
Evások aktuális teendői
I. Bejelentkezés az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá a 2011. évre új adózóként bejelentkezhet
az egyéni vállalkozó;
a jogi személyek közül a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és az erdőbirtokossági társulat;
a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, azaz a betéti társaság és a közkereseti társaság.
Egyéni cég legkorábban a 2012. évben lehet az eva alanya, mivel meg kell felelnie az Eva tv-ben az adóévet megelőző naptári évre és az azt megelőző adóévre meghatározott feltételeknek. Egyéni cégek, mint jogi személyiséggel nem rendelkező adóalanyok, legkorábban 2010-ben jöhettek létre.
Az Eva tv. hatálya alá újonnan bejelentkező adózóknak a 2011. évre vonatkozóan az egyszerűsített vállalkozói adózás választását 2010. december 1-je és 20-a között, az erre a célra rendszeresített 10T103 számú, illetve 10T203 számú adatbejelentő lapon, a székhelyük szerint illetékes APEH megyei (fővárosi) igazgatóságon kell bejelenteniük. Ezen bejelentésüket az adózók 2010. december 20-áig írásban visszavonhatják. A bejelentésre, illetve a visszavonásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
Egyéni vállalkozók az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság választására nyitva álló határidőig (2010. december 20-áig), a 11JNY számú nyomtatványon nyilatkozhatnak arról is, hogy a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat), valamint a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékokat havonta a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben meghatározott minimálbérnél magasabb járulékalap után fizetik meg.
A bejelentkezésre szolgáló nyomtatványok 2010. november 29-től letölthetőek az APEH internetes honlapjáról (www.apeh.hu), valamint 2010. december 1-jétől kaphatóak kereskedelmi forgalomban.
A nyomtatványok elektronikus úton, személyesen, meghatalmazott által, illetve postai úton is benyújthatóak. Ez utóbbi esetben a nyomtatvány postára adásának kell 2010. december 20-áig megtörténnie.
Amennyiben az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) hatálya alá bejelentkező adózók a bejelentés időpontjában – az adóhivatal nyilvántartása szerint – az Eva tv-ben foglalt valamennyi feltételnek megfelelnek (ideértve az eva alanyiság adóévére meghatározott feltételeket is), akkor a választásuk elfogadásáról az adóhatóság a benyújtott adatlap hivatalosan kitöltött egy példányának visszaküldésével értesíti az érintett adózókat. Abban az esetben, ha az Eva tv-ben foglalt feltételeknek nem felelnek meg, elutasító határozatot, amennyiben pedig a kérelmüket határidőn túl nyújtják be, a bejelentkezést érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzést fognak kapni.
Nem kell a bejelentkezését annak megújítani, aki a 2010. évben is az eva hatálya alá tartozott és a 2011. évre ezt az adózási módot kívánja fenntartani. Az adózási mód fenntartására természetesen csak akkor van mód, ha az adóalany megfelel az Eva tv-ben meghatározott feltételeknek.
II. Kijelentkezés az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól
Azok a 2010. évben az eva hatálya alá tartozó adózók, akik a 2011. adóévben adókötelezettségeiket nem az eva alanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánják teljesíteni, ezen irányú bejelentésüket 2010. december 1-je és 20-a között szintén a 10T103 számú, illetve a 10T203 számú adatbejelentő lapon tehetik meg. Ezen bejelentésüket az adózók 2010. december 20-áig írásban visszavonhatják. Az adózó köteles arra, hogy az Eva tv. 10. § (4) bekezdésében foglaltak alapján megtegye bejelentését, ha 2010. december 20-án nem felel meg az Eva tv-ben meghatározott bármely feltételnek, vagy állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, továbbá önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van. A bejelentésre, illetve a visszavonásra rendelkezésre álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének van helye.
Az eva hatálya alól történő kijelentkezés esetén az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemélyek a 'T101E számú bejelentő és változásbejelentő lapon, az említett nyilvántartásban nem szereplő, de a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alkalmazásában egyéni vállalkozónak minősülő magánszemélyek a 'T101 számú bejelentő és változásbejelentő lapon, a cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személyek a ’T201 számú bejelentő és változásbejelentő lapon, a cégbejegyzésre kötelezett jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok pedig a ’T201T számú bejelentő és változásbejelentő lapon kötelesek az általános forgalmi adókötelezettség tekintetében bejelentést tenni. A nyilatkozatok kereskedelmi forgalomban nem kaphatóak, kizárólag az APEH honlapjáról tölthetőek le. A nyilatkozaton fel kell tüntetni, hogy eva alanyiság megszűnése miatt történik a bejelentés, valamint meg kell jelölni az általános forgalmi adó tekintetében 2011. január 1-jétől alkalmazandó adózási módot.
Az eva hatálya alól kijelentkező adózókat eva alanyiságuk megszűnéséről értesítőlevélben tájékoztatjuk.
Az eva alanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az eva alanyiság ismételten nem választható, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg.
Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó bejelenti, hogy az Eva tv-ben foglalt valamennyi feltételnek való megfelelés ellenére az Eva tv. 10. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a 2011. adóévben adókötelezettségeit már nem az eva alanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánja teljesíteni, vagy bejelenti, hogy 2010. december 20-án nem felel meg az Eva tv-ben meghatározott bármely feltételnek, vagy állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, továbbá önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van, a 2011. adóévre választhatja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást, ha megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt feltételeknek.
/www.apeh.hu/
SMS-ben nem lehet bejelenteni az egyszerűsített foglalkoztatást
Egyéni képviselői módosító indítvánnyal kikerül az egyszerűsített foglakoztatási törvényből az a december 1-jétől hatályos lehetőség, hogy a foglalkoztató sms-ben is bejelenthetné az alkalmazott adatait az adóhatóságnak - a módosítás a parlament honlapján jelent meg.
Az idén júliusban született egyszerűsített foglalkoztatási törvény a foglalkoztató kötelességévé teszi azt, hogy az egyszerűsítetten alkalmazott munkavállaló adatait - a munka megkezdése előtt - közölje az adóhatósággal. Ehhez előbb a munkaadónak regisztrálnia kell magát az ügyfélkapun keresztül.
Ezt követően - december 1-jéig - két lehetősége van a munkaadónak az adatok bejelentésére: a telefon és az internet. December 1-jén lépne be a sms-ben történő bejelentés, mint lehetőség. Koszorús László (Fidesz) képviselő ez utóbbit javasolja kivenni az eszközök közül. Azzal indokolja, hogy eddig is csak a bejelentők kevesebb mint egy százaléka használt telefont, így várhatóan az sms sem haladná meg ezt az arányt, viszont az információ fogadásához több százmillió forintos beruházásra lenne szükség.
/MTI/
A Széchenyi Forgóeszközhitel banki tapasztalatai
Az augusztus 2-i indulás óta több, mint 800 millió forintnyi hitelkérelmet fogadott be a Széchenyi Forgóeszközhitel Program keretében a Magyarországi Volksbank Zrt. A befogadott kérelmek száma 70. A program első hónapjai a kifizetések alakulását tekintve is sikeresnek mondhatók: augusztus 2-a óta a Volksbank Zrt. közel 50 millió forintot folyósított a vállalkozásoknak (és további 20 millió Ft folyósítása már folyamatban van).
E vállalati kör kifejezetten jó adós. A Széchenyi Forgóeszközhitel - amelyhez a Volksbank Zrt. elsőként csatlakozott - a kiterjesztett Széchenyi Kártya Program első új eleme. Célja, hogy a kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással jussanak számlával igazolt forgóeszköz-finanszírozáshoz. A konstrukció előnye, hogy 12 hónaptól akár 36 hónapig tartó futamideje és havi lineáris törlesztése miatt alkalmas a felvett forgóeszközhitel fokozatos visszafizetésére. A hitelhez ráadásul rendelkezésre tartási és türelmi idő is igénybe vehető.
A Volksbank Zrt. tapasztalatai szerint jellemzően a 300 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások igénylik a Széchenyi forgóeszközhitelt. A cégek profil szerinti összetétele rendkívül vegyes: a műanyag-, fém- és élelmiszer-ipari gyártók, a számítógép-, élelmiszer- és ruházati kis- és nagykereskedők, valamint a legkülönfélébb szolgáltatók egyaránt megtalálhatóak a hitelkérelmet benyújtók között - mondja Kiss Zoltán, a Volksbank Zrt. vezérigazgató-helyettese. Kiss Zoltán úgy látja: e vállalati kör kifejezetten jó adós, többségük Széchenyi Kártyával is rendelkezik, kapcsolatuk a bankszférával problémamentes, a hitel felvételével pedig vállalkozásuk bővülését tervezik, így az árbevétel növekedésével javul adósságszolgálati képességük.
Egységes feltételek, "csomagos" termék
A kormány idén júliusban döntött a Széchenyi Kártya Program kiterjesztéséről. A cél a magyarországi mikro-, kis- és közepes vállalkozások részére nyújtott, államilag támogatott finanszírozás kiterjesztése. Ennek megfelelően augusztus 2-a óta elérhető a Széchenyi Forgóeszközhitel Program, szeptember 1-je óta pedig Széchenyi Beruházási Hitelprogram. Január elsejével pedig a Széchenyi Önerő Hitelprogram válik a vállalkozások számára elérhetővé.
A programban részt vevő bankok egységes feltételrendszerrel, "csomagos" termékként helyezhetik ki a hiteleket. A konstrukciókat a hitelintézetek úgy dolgozták ki, hogy a Széchenyi Kártya Program feltételrendszere legyen a bázis. A hitelkérelmek befogadása változatlanul a VOSZ, a területi kereskedelmi - és iparkamarák, illetve a KA-VOSZ Zrt. irodáin keresztül történik.
Fókusz a kkv-szektoron
A Volksbank Zrt. - amely 17 éve állítja következetesen stratégiájának középpontjába a KKV szektort - eddig is intenzíven részt vett a Széchenyi Kártya Hitelprogramban. Eddig közel 12 ezer Széchenyi Kártyát adott ki, jelenleg az egyik legjelentősebb kártyakibocsátónak számít.
"Az érdeklődés az államilag támogatott, rövid lejáratú vállalkozói hitel iránt nem csökkent az utóbbi években, és a hitelkeretek összegében is növekedés figyelhető meg" - összegzi a tendenciát Kiss Zoltán. "Néhány évvel ezelőtt átlagban 5-6 millió forint volt a hitelek mértéke, ez 2008-ban 8 millióig emelkedett. Ehhez képest a tavalyi év során tapasztalt 7,5 millió forintos kártyánkénti hitelösszeg nem tekinthető jelentős visszaesésnek. Az idei évben hasonló átlagos hitelösszegekre számítunk" - teszi hozzá Kiss Zoltán.
A Széchenyi Kártyánál - amely egy rugalmas folyószámlahitel, kapcsolódó MasterCard Business kártyával - a népszerűség mellett az is megfigyelhető, hogy a piacon elérhető hitelkonstrukciókhoz képest jobb fizetési hajlandóság mutatkozik. Bár a válság a Széchenyi Kártyánál is emelte némileg a nemfizetők számát, a hitelbedőlések aránya azonban még így sem éri el az 5 százalékot. A Széchenyi Kártya esetében működik a fizetési problémákat kezelő folyamatos keretcsökkentés - amennyiben csak alacsonyabb összeggel hosszabbítható meg a hitel, akkor lehetőség van arra is, hogy a keret összege az 1+1 éves futamidő első évében fokozatosan, havi vagy negyedéves egyenlő részletekben csökkenjen egy, a bank által jóváhagyott szintre.
A Széchenyi Forgóeszközhitel
- Az igényelhető hitel összege 1 millió forinttól 25 millió forintig terjed, emelkedés 100 ezer forintonként lehetséges.
- Az idén december 31-ig megkötött szerződésekhez az állam 2 százalékpont kamattámogatást biztosít az ügylet teljes futamidejére.
- Az idén december 31-ig megkötött szerződésekhez az állam 50 százaléknyi, de legfeljebb a garanciadíj vetítési alapjának 0,75 százalékát kitevő garanciadíj-támogatást biztosít a kezességvállalás teljes futamidejére.
- A finanszírozás alapja a számlával igazolt nettó vételár.
- A hitel futamideje 12 hónaptól 36 hónapig terjed.
- Egyéves hiteleknél legfeljebb 3 hónap rendelkezésre tartási és ezzel megegyező türelmi idő, míg éven túli hiteleknél legfeljebb 6 hónap rendelkezésre tartási idő és ezt legfeljebb 2 hónappal meghaladó türelmi idő vehető igénybe.
- A fő fedezet a vállalkozás tulajdonosának személyes garanciája (készfizető kezességvállalása), ezen kívül a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a hitelösszeg 80 százalékára készfizető kezességet vállal. A Magyarországi Volksbank Zrt. nem írja elő tárgyi fedezet bevonását a Széchenyi Forgóeszközhitel esetében sem, így a Széchenyi Kártya (folyószámlahitel) és a Széchenyi Forgóeszközhitel együttesen akár 50 millió Ft-ot elérő hitelösszeget biztosíthat a kkv-k számára - tárgyi fedezet bevonása nélkül!
HÁTTÉRINFORMÁCIÓ:
Magyarországi Volksbank Zrt.
A Magyarországon már 17 éve sikeresen működő Magyarországi Volksbank Zrt. nemcsak a magánügyfelek, a kis- és középvállalkozások, hanem a társadalom gerincét alkotó középréteg bankja is. A bank országos fiókhálózatán és közvetítői hálózatán keresztül nyújt univerzális pénzügyi szolgáltatásokat. A Magyarországi Volksbank Zrt. szorosan együttműködik a Victoria-Volksbanken Biztosítótársasággal, amelynek termékeit és szolgáltatásait a bank fiókhálózatán keresztül vehetik igénybe az ügyfelek.
/MTI/
Újabb offshore cég-vagyon hazahozatali tervek
A fideszes Lázár János és Rogán Antal egy módosító indítványával arra ösztönözné a magánszemélyeket, hogy az offshore társaságokban tartott vagyonaikat tőkejövedelem formájában hozzák Magyarországra. A politikusok ettől az intézkedéstől többletadó-bevételeket remélnek.
Lázár Jánosnak és Rogán Antalnak a jövő évi költségvetést megalapozó törvényekhez hétfőn benyújtott kapcsolódó módosító indítványa szerint a magánszemély a külföldön szerzett jövedelemhez kötött osztalékfizetési kedvezményt akkor vehetné igénybe, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb 2010. október 31-ig bevételként elszámolta, vagy az legkésőbb 2010. október 31-ig a külföldi társaság bankszámláján szerepel.
A javaslat indoklásában az olvasható, hogy ha a magánszemélyek egy olyan belföldön bejegyzett gazdasági társaságban szereznek átruházással tulajdoni részesedést, amelyben az általuk megvásárolt részesedést értékesítő jogalany egy offshore társaság, akkor a magánszemélynek az ellenőrzött külföldi társaság részesedésének megvásárlása kapcsán a tulajdonosváltozást hitelt érdemlően igazolnia kell, valamint a kedvezmény érvényesítéséhez az állami adóhatósághoz legkésőbb 2011. december 31-ig be kell jelentenie a részesedés megszerzésének tényét, a tulajdonszerzés időpontját, továbbá a fizetett ellenérték összegét. Nyilatkoznia kell arról is, hogy a részesedést átruházó megfelel a törvény feltételeinek. Ha mindezt az érintettek teljesítik, akkor élhetnek az adókedvezményekkel, és mentesülhetnek az esetleges büntetőjogi következményektől is.
A két fideszes képviselő azt írja: javaslatuk célja a "külföldre származott pénzügyi jellegű eszközök magyar gazdaságba történő visszaáramoltatásának elősegítése" azzal, hogy belföldi számlákon - egy egyszeri, kedvező mértékű adó megfizetésével - megjelenhessenek ezek a bevételek, és ezután befektethessék azokat a magyar gazdaságba.
Szerintük a jelenlegi pénzpiaci helyzetben a magyar állam komoly érdeke az, hogy belföldi magánszemélyek a külföldi társaságokban (offshore társaságokban) tartott vagy oda közvetlenül, illetve közvetve kiutalt vagyonaikat Magyarországra behozzák, ezzel egyidejűleg az offshore-tulajdonosokat a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságokban a tényleges tulajdonos magánszemélyek váltsák fel.
Minderre az érintetteknek egy évig, 2011 végéig lesz lehetőségük.
A 2011. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabály részletes vitája hétfő este lesz a parlamentben.
/MTI/
Lakástelek vásárlás illetékmentességének igazolása
A 2010. november 19. napján kihirdetett módosító törvény (az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvény) 128., 129. és 130. § (2) bekezdése újraszabályozta az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (2), 17. § (2) és 26. § (2) bekezdését.
A módosítás következtében egységesen megváltozik az öröklési, az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási ügyekben a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzéséhez kapcsolódó illetékmentesség feltételei közül a használatba vételi engedéllyel történő igazolás rendje.
A módosított rendelkezések értelmében a lakóház felépítését a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő lejártát megelőzően kiadott használatba vételi engedély is igazolja, feltéve, ha az a későbbiekben változatlan tartalommal – ide nem értve az esetlegesen kijavítással érintett részeket – jogerőre emelkedik.
Ha 4 éven belül a vagyonszerző a lakóház felépítését a nevére szóló használatba vételi engedéllyel nem igazolja, akkor a 4 éves határidő lejártát követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot az igazolás kiadása érdekében. Ha a vagyonszerző nevére szóló használatba vételi engedély még nem emelkedett jogerőre, akkor az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az építésügyi hatóság külön tájékoztatja az állami adóhatóságot arról, ha a használatba vételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerősen befejeződött, továbbá arról is, hogy a jogerős használatba vételi engedély – a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva – tartalmában megegyezik a határidő leteltét megelőzően kiadott használatbavételi engedéllyel.
Az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a vagyonszerző 4 éven belül a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a lakóház felépítését vagy az állami adóhatóság megkeresésére az építésügyi hatóság igazolja, hogy a határidő leteltét megelőzően kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal – ide nem értve a kijavítással érintett részeket – jogerőre emelkedett.
A módosító törvény által megállapított új rendelkezéseket már azokban a vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház felépítésére meghatározott 4 éves határidő – öröklés esetén a hagyaték jogerős átadásától, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzés esetén a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától – 2010. november 19. napjáig még nem járt le (a módosító törvény 135. §-ával az Itv. 99/A. §-át megállapító szabálya alapján).
/www.apeh.hu/
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)