Oldalak

2018. január 6., szombat

BLOGARCHÍVUM

Kutya bajunk...

Egy Svédországban készült tanulmány, aminek keretében tizenkét éven át 3,4 millió emberen vizsgálták meg a kutyatartás előnyeit, rámutat, hogy azok a negyven és nyolcvan év közöttiek, akik kutyát tartanak, 23 százalékkal kisebb eséllyel halnak meg infarktusban, illetve 20 százalékkal kisebb eséllyel bármilyen más betegségben. Korábban azt is kimutatták, hogy a kutyatartás enyhíti a társadalmi elszigeteltség érzetét és a depressziót. Sétára kényszerít, melletted áll társként, értelmet is adhat az életednek. Akinek kutyája van, többet érintkezik másokkal. A kutyatartás tehát bizonyítottan jót tesz a szívnek, segít kondícióban maradni, ápolja a közösségi életet, csökkenti a stresszt, célt és értelmet ad az életnek, valamint enyhíti a depresszió tüneteit. https://mno.hu/tudomany/egy-negylabu-kell-csak-es-szinte-kutya-bajunk-2437046

Bőrre permetezhető kávé

Egy amerikai vegyész feltalálta a csésze kávé gyors alternatíváját: a bőrre permetezhető “energiát”.Benjamin Yu, a Harvard Egyetemen frissen végzett vegyésze azt állítja honlapján, hogy kifejlesztette a világ első koffein alapú energiapermetét – idézi a The Daily Mail online kiadása. A “sprayable energy” Yu szerint a reggeli ébredéshez és a munka közben az emberre támadó álmosság ellen szükséges hatást úgy éri el, hogy nem kell az ital készítésével bajlódni, nem marad utóíz a szájban, és a fekete italhoz adott cukor és tej kalóriája sem vezet felesleges kilókhoz.
Checkout+this+url+http://tudomanyplaza.hu/borre-permetezheto-koffeint-helyettesitheti-kavet/

Új ízt azonosítottak...

Az ember hat ízt – édes, savanyú, keserű, sós, unami és zsír – képes érzékelni.Egy lehetséges hetedik új ízt, a szénhidrátét azonosították ausztrál kutatók, akik azt próbálták feltárni, miként kapcsolódik ez az íz a keményítőben gazdag ételek fogyasztásához.Ez jellemzően cukor, annak érzékien kellemes édes ízével, amelyre a legtöbben vágynak a szénhidrát után. Kutatásunk azonban megmutatta, hogy van egy érezhető ízminőség, amelyet az édes íztől független más szénhidrátok fogyasztása idéz elő. A kutatók két olyan szénhidrátot, a maltodextrint és az oligofruktózt vizsgálták, amelyek megtalálhatók az alapvető élelmiszerekben, mint a kenyér, a tészták vagy a rizs.
Checkout+this+url+http://tudomanyplaza.hu/uj-izt-azonositottak-ausztral-kutatok/

Aromaterápia...

Ha valaminek jó illata van, azt szeretjük, és hajlamosak vagyunk egyéb pozitív tulajdonságokat is tulajdonítani neki (annak ellenére, hogy egy-egy közkedvelt illat néha baktériumok oszló tetemeinek a kipárolgása, vagy növények kémiai halálsikolya). Ezt a jelenséget váltja pénzre az aromaterápia, ami azt állítja, hogy az illatanyagokkal betegségeket lehet megelőzni és gyógyítani. Méghozzá nem is kevés pénzre: egy nagyobb kiszerelésű illóolajflaskáért 100-150 ezer forintot is elkérnek az erre szakosodott boltok. A modern aromaterápia eredettörténete szerint egy francia kémikus, dr. René Maurice Gattefossé úgy fedezte fel az illóolajok csodás gyógyító hatását, hogy hirtelen ötlettől vezérelve egy tál levendulaolajjal próbálta hűsíteni egy laboratóriumi balesetben szerzett égési sérülését. https://index.hu/tudomany/2017/12/19/a_penznek_igenis_van_szaga_es_nagyon_kellemes/

Csökken az IQ-nk

Egyre jobban csökken a fejlett európai országokban élők intelligenciaszintje egy elsősorban Skandináviát és az Egyesült Királyságot vizsgáló új kutatás szerint – írja a Euronews.
Az Intelligence szaklapban megjelent tanulmány szerint a fejlett országokban az 1900-as évek közepétől megfigyelhető növekvő tendencia az 1990-es évek közepén megbicsaklott, azóta az IQ-szint inkább csökkenést mutat. https://index.hu/tudomany/2018/01/02/csokken_az_iq-nk_a_technologia_miatt/

A Föld egynegyede kiszáradhat

A földfelszín legalább egynegyede jelentősen szárazabb lesz, ha nem sikerül a globális felmelegedést 2 Celsius-fokon belül tartani – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport. A kutatócsoport 27 globális klímamodell előrejelzéseit tanulmányozta, hogy meghatározza azokat a térségeket, ahol a szárazság jelentősen nőni fog, amikor a globális felmelegedés eléri az 1,5 vagy a 2 Celsius-fokot. Kimutatták, hogy 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés esetén – ami 2052-2070 között következhet be – a földfelszín 24-32 százaléka fog nagyon kiszáradni. 1,5 Celsius-fok esetén csupán 8-10 százalék. https://index.hu/tudomany/2018/01/03/a_fold_egynegyede_kiszaradhat/