Oldalak

2019. szeptember 29., vasárnap

Legjobb magyar borok 2019

Megjelent a Winelovers 2019-es 100 legjobb magyar bor kiadvány. Az idei 100-as listában 11 borvidék, 18 szőlőfajta, 10 bortípus és 13 évjárat jelenik meg.
A 10 legjobb magyar bor 2019-ben
1. Pajzos Tokaj - 5 puttonyos Tokaji Aszú 2006
2. Pannon Tokaj Pincészet - Tokaji Dominium Esszencia 2008
3. Balassa István - Tokaji Szamorodni Nyúlászó Édes 2013 (amely első helyezést ért el a legjobb késői szüretelésű édes borok között)
4. Szarka Pince - 6 puttonyos Tokaji Aszú 2016
5. Kvaszinger Borászat - Relique Tokaji Aszú 2016
6. Pelle Pincészet - Zsófia Cuvée 2017
7. Balassa István - Tokaji Szamorodni Bomboly Édes 2017
8. Gróf Degenfeld Szőlőbirtok - Tokaji Late Harvest "Andante" 2016
9. Sajgó Pincészet - 5 puttonyos Tokaji Aszú 2014
10. Holdvölgy - Signature 2007

2019. szeptember 27., péntek

A fogyasztói árak alakulása

Nagyításhoz kattintson a képre

Giro kódok

GIRO kódok

a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások utalásához kapcsolódó kódok és beazonosításukhoz szükséges megnevezéseik (giro kód)

Díjazott állattenyésztő szervezetek

Ahogyan az élelmiszer újra stratégiai termék lett a 21. században, úgy értékelődött fel az állattenyésztés szerepe. A MÁSZ OMÉK különdíjat kapott az elmúlt években végzett kiemelkedő tenyésztőszervezeti munkája elismeréseként a Magyar Juh-, és Kecsketenyésztők Szövetsége, a Magyar Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete és a Magyar Hidegvérű Lótenyésztők Országos Egyesülete.

2019. szeptember 25., szerda

NAIK pályázat

Nemzeti Agrártehetség Program néven hirdet pályázatot agrár területen tevékenykedő doktoranduszok és fiatal kutatók számára a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK). A NAIK a pályázatokat a mezőgazdaság kiemelt témáiban várja: növénytermesztés, kertészet; állattenyésztés; erdő- és vadgazdálkodás; halászat és halgazdálkodás; természetvédelem, ökológia; biotechnológia és élelmiszeripar, feldolgozóipar. 

Benyújtási határidő: 2019. november 15.
További részletek: https://www.naik.hu/hirek/palyazati-felhivas

Szarvasmarha-tenyésztés

A szarvasmarhatartás az állattenyésztés legjelentősebb ágazata, az állomány létszáma megközelíti az 1,4 milliárdot. A populáció egyharmada Ázsiában, egynegyede Dél-Amerikában él. A népességhez viszonyított szarvasmarha-állomány ott nagy, ahol nagy legelőterületek vannak, illetve fejlett takarmánygazdálkodással rendelkeznek. A legintenzívebb szarvarmarhatartás Európában jellemző, itt a világ állományának 11%-a adja a világ tejmennyiségének 43%-át.
A világ legnagyobb szarvasmarha-állománya (kb. 200 millió) Indiában van. A vallási előírások miatt a hasznuk azonban minimális. Az Egyesült Államok és Ausztrália szarvasmarha-tenyésztése elsősorban a hústermelést szolgálja. Brazíliában van a világon a második legnagyobb szarvasmarha-állomány. Latin-Amerikában még Mexikó és Argentína szarvasmarha-állománya számottevő. A latin-amerikai országokban jelentős a húsexport, és a marhabőr hasznosítása is igen fontos. Az Alpok térségében és Észak-Európában a legelőkön és réteken alapuló szarvasmarha-tenyésztés a jellemző, de fontos a hústermelés is. Dél- és Kelet-Ázsiában a hagyományos legeltetésen alapuló szarvasmarha-tartás fő célja az állati erő hasznosítása. A fejlettebb országok metropoliszai és települései körül mindenhol a világon meghonosodott a tejtermelő szarvasmarhák tenyésztése.
A gazdasági állatfajok közül a szarvasmarha-tenyésztés hazánkban és világviszonylatban is igen nagy jelentőségű. Egyik legfontosabb nemzetgazdasági feladata a lakosság tejjel és tejtermékekkel való ellátása. Magyarországon a tej- és tejtermék fogyasztás a környező európai országokéhoz viszonyítva mérsékeltebb.  A szarvasmarha-tenyésztés az elsősorban emberi táplálékként hasznosított tej- és hústermelés mellett fontos ipari nyersanyagokat is előállít.
Napjainkra mintegy 400 szarvasmarhafajtát tenyésztettek ki. A hasznosítás iránya szerint megkülönböztetünk tejtermelő (például holstein-fríz, jersey stb.), hústermelő (például hereford, charolais stb.) és vegyes hasznosítású (például magyartarka, brown swiss stb.) fajtákat. Napjainkban is jelentős őshonos fajtánk a magyar szürke szarvasmarha.

Növényvédelmi felhívás

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 
2019. évi 20. felhívás
► A leszüretelt szőlőkben javaslom a kénes vagy a kénes-olajos lombmosást az áttelelő lisztharmat képletek (kazmotéciumok) gyérítésére. A leveleken feketévé érő apró „göbök” az őszi esőkkel lemosódnak a kordonkarokra, a támberendezésre és ezekből indul ki a tavaszi első fertőzési hullám. Most még gyengék, vékony falúak, a permetezéssel csökkenthetjük a számukat. A szeptemberi esőkre még figyelnünk kell a szüretelés előtti szőlőkben, a szürkerothadás miatt! A 13. felhívásban írtam a védekezés lehetőségeiről. Csak megelőzéssel lehet védekezni ellene! Ez a legtöbb gombakórokozóra igaz. Jókai Mór megszakította a Kárpáthy Zoltán írását a Kertészetgazdászati Jegyzetek megírása miatt. 1896-ban adták ki, a peronoszpóráról szóló részt másoltam ki.
„A másik lényeges szerszám aztán a „gazda szeme”. Szőlővirágzás előtt a szőlősgazdának minden nap körül kell járni a szőlőjét s vizsgálni, hogy nem találja-e valahol valami jelenségét a levélpenésznek, ami jól fölismerhető. Akkor, ha csak egy helyen találta is azt föl, rögtön permeteztetni kell. A szőlő elvirágzása után pedig, akár mutatkozik peronospora, akár nem, be kell permeteztetni a „bordói leves”-el az egész szőlőtelepet istenesen. Én ehhez a mész helyett szódát használok keverékül a rézgáliczhoz, az is jó. Két százalék rézgálicz, ugyanannyi szóda egy hektoliter víz közé vegyitve. Amely szőlősgazda elkésik a permetezéssel, az aztán permetezhet háromszor is egy évben, hat perczentes olvadékkal, mégis kétes marad a sikere.
Én szőlőérés közeledtével soha rézgáliczczal nem közelitek a tőkéimhez: nem akarom megmérgezni a fürtöket.
Ha pedig valami szőlősgazda azzal a lamentálással kerül elém, hogy a peronoszpora tönkretette a szüretjét, annak én azt mondom: „Úgy kell neked! Most már igyál vizet!” A peronoszpora ellen lehet védekezni könnyen, egyszerűen, gyorsan és sikeresen.” Dr. Jókai Mór
Teljesen aktuális a szemlélete: csak a kertész ismerheti igazán a saját növényeit, és ha úgy ítéli meg a helyzetet, akkor a permetezéssel előzze meg a gombák támadását.
► A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara a gyümölcsmolyok és a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzását szeptember végéig figyeli az országos előrejelző-csapdahálózataival. A selyemfényű puszpángmoly esetében október végéig ellenőrizzük a feromoncsapdákat. (www.magyarnovenyorvos.hu) Szokatlanul erős rajzás indult meg kb. egy hónapja. A lepkék már a párzáson és a tojásrakáson is túl vannak, sőt már a hernyók is kikeltek és rágnak. Várható, hogy folytatódik októberben is a molyok kirepülése. A lárváik őszi károsítására is gondolnunk kell és arra is, hogy ezek a kisméretű hernyók fognak áttelelni, az összeszőtt levelek védelmében. Ha nem gyérítjük az őszi permetezéssel a hernyótársaságot vagy nem viszi el őket a téli fagy, akkor jelentős tavaszi kártételre számíthatunk. A hernyófészkeket metszőollóval is kicsipkedhetjük.
► Akár már az őszi lombhulláskor is elvégezhetünk egy rezes lemosó permetezést pl. a levélbetegségeket okozó gombák ellen a csonthéjasokban. Tavasszal ismételni is lehet vagy váltani pl. az olajos vagy kénes lemosásra. Az első felhívás mellékletében felsoroltam a 2019-ben engedélyezett készítményeket.
► Mielőtt felvennénk a permetezőgépet, minden más módszert be kell vetnünk amivel csökkenthetjük a gombák és a rovarok károsítását. Ebben nagy segítségünkre vannak a madarak is. A széncinke táplálékának 65%-át a káros rovarok adják. Elkezdhetjük a madarak téli etetését és itatását, melynek folyamatosságát biztosítanunk kell! Tájékozódjanak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület www.mme.hu honlapjáról.
►Most látom, hogy az első felhívást is a lemosással, a madarakkal és a puszpángmollyal kezdtem.
Körbe ért az év. Nemsokára kitisztíthatjuk és fagymentesíthetjük a permetezőgépet.
Szélsőséges időjárású hónapok állnak mögöttünk, ez a zöldségágyásokon látszott meg a leginkább. A gyümölcskárosítókkal sem tudtunk mindig elbánni, levéltetves és gombás évünk volt. Továbbra sem bírtunk a dió-fúróléggyel, a liszteskékkel és komolyan károsította az almatermésűeket az ázsiai márványospoloska. Jókaival kezdtem, vele szeretném befejezni is, a fenti könyvecskéből idézek: „Tehát lehet megküzdeni a poklokkal, csak ne legyen lusta az ember.” Ezt is megszívlelhetjük, akárcsak a peronoszpóráról írtakat.
Budapest, 2019. szeptember 23. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK