Egy Németországban és Olaszországban végzett mintavétel során a megvizsgált termékek harmadáról állapították meg, hogy nem valódi méz.
Ezt Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke mondta, a szakember hozzátette: miközben az aszály miatt a magyar méhészek 10–15 ezer tonna napraforgómézet és akár 15 milliárd forint árbevételt veszítettek, az európai piacot egyre nagyobb mennyiségben árasztják el az olcsó, Ázsiából érkező mézutánzatok.
A talaj bizonyos értelemben nemcsak a vizet, hanem a korábbi időjárási szélsőségek „emlékét” is tárolja. Az egymást követő aszályos időszakok mellett ezért nemcsak az számít, hogy mennyi csapadék érkezik az adott vegetációs időszakban, hanem az is, hogy mekkora vízkészlettel érkezik a talaj a következő tenyészidőszakba. A mezőgazdasági vízbiztonság szempontjából így az aszály alatti vízellátás mellett a talaj vízkészletének két száraz időszak közötti regenerációja is egyre nagyobb jelentőségű.
Keszthelyen, a történelmi Georgikon Major falai között ismét életre kelt a magyar agrárium büszke múltja és lendületes jelene. A népszerű Majorbéli Géptalálkozó és Családi Nap idén különleges mérföldkőhöz érkezett: a rendezvény a 130 esztendős Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár jubileumi emlékévének egyik legkiemelkedőbb ünnepi eseményeként nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
Megjelent a Magyar Közlönyben az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter 7/2026. (VII. 24.) AÉM rendelete, amely az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) a borágazatban végrehajtott innovációs beruházásokhoz nyújt támogatást. A KAP Stratégiai Terv keretében elérhető forrás célja, hogy elősegítse a hazai szőlő- és borágazat fenntarthatóságát, jövedelmezőségét, valamint a megváltozott fogyasztói igényekhez igazodó új termékek és technológiák piaci bevezetését.
