Karácsony 2025...

 

Boldog Karácsonyt kivánok.

Dr. Kiss István 

Karácsonyfa termesztés...

 

Alma jövője?!

 Egyelőre senki nem tudja a választ arra a kérdésre, hogy tíz-húsz év múlva lesz-e még olyan termelő, aki majd almával foglalkozik. A nem túl biztató jövő nem csak idei rossz termés miatt válik még inkább bizonytalanná, hanem a régóta megoldatlan problémák miatt is. Egy jó évjáratban 500 ezer tonna alma terem a még megmaradt 20 ezer hektárjainkon, viszont ehelyett ebben az évben csak 160 ezer tonna volt a betakarított mennyiség. Az alma termőterülete az elmúlt 25 évben a felére esett vissza, vagyis 42 ezer hektárról 20 ezer hektárra, a maradék terület fele idős, korszerűtlen, versenyképtelen és gyenge termésre képes ültetvény.

NATURA 2000

A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: Natura földhasználati rendelet) és/vagy az ST AKG 2024 Pályázati felhívásban foglalt bejelentési kötelezettséget a 2025. év nyarától a Magyar Államkincstár kaszálás bejelentő elektronikus felületén kell teljesíteni.A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet (továbbiakban: Natura földhasználati rendelet) és/vagy az ST AKG 2024 Pályázati felhívásban foglalt bejelentési kötelezettséget a 2025. év nyarától a Magyar Államkincstár kaszálás bejelentő elektronikus felületén kell teljesíteni.

Földimogyoró...

 

A világ földimogyoró-termésének mintegy feléből mogyoróvaj készül, vitaminokban gazdag magjaiból pedig fűszer és olaj. A Föld második legfontosabb olajnövénye az olajpálma után. A magban 40–50% olaj található, amely omega-3 zsírsavat nem tartalmaz. Felhasználása igen sokoldalú. Az élelmiszeripar lisztté őrölve is alkalmazza, de egészben natúr állapotban vagy pörkölve, sózva, sőt mézzel is fogyasztható. Olajpogácsája és lombja értékes állati takarmányként hasznosítható. Beltartalma: több mint 50%-a zsír, ami – a többi dióféléhez hasonlóan – nagyrészt telítetlen zsírsavakból tevődik össze; fehérjetartalma 26%, ezenkívül B- és E-vitaminokat, valamint kalciumot és magnéziumot is tartalmaz jelentős mennyiségben.

Mintavétel...

 

A mintavétel mélysége 0-30 cm. Az úgynevezett átlagminta (ezt szállítjuk be a laborba) akkor lehet reprezentatív, ha azt úgy állítjuk elő, hogy a tábla homogén részeiből 5 hektáronként 25-30 részmintát veszünk, melyeket egyesítünk. Az átlagminta tömege maximum 1-1,5 kg. A homogén táblarészek kijelölésére több lehetőségünk is van. Használhatunk különböző vegetációs indexek alapján készített térképeket (pl.: NDVI), melyek drónos vagy műholdas felvételek alapján készülnek, de a hozamtérképek is nagyban hozzájárulhatnak a táblánkon belüli „talajfoltok” lehatároláshoz. Ha ezek nem állnak rendelkezésre, akkor a korábbi talajvizsgálati eredmények, a szabad szemmel látható talajfoltok, talajtérképek (kartogramok, térképmásolatok), vagy a tenyészidőszak alatti növénymegfigyelések segíthetnek az egységesnek számító területrészek lehatárolásában. Ezek után a mintavételi területeket (menedzsment zónákat) M=1:10 000 (vagy más alkalmas) méretarányú topográfiai térkép alapján célszerű kijelölni, ennek hiányában természetesen használhatók a MePAR blokktérképek, földhivatali térképmásolatok is. A mintavételi területeket (zónákat, egységeket) és a minták azonosító jelét az alkalmazott térképen kell rögzíteni (le kell határolni az egy mintához tartozó területrészeket). Természetesen a térképen fel kell tüntetni a táblák határait, jeleit és területét is. A fentiek hiányában nem lesznek visszakereshetők a mintavételi területek. Az adott átlagminta képzésére szolgáló részmintákat a terület átlója mentén vagy cikcakk vonalban (1. ábra) ajánlatos megvenni. Egy mintavételi vonal mentén legalább 20 ponton kell azonos tömegű részmintát venni.(F:AgrárUnió)

Melegrekord...