Vágónyul...

 

A nyulakat néhány évtizeddel ezelőtt döntő többségében háztáji gazdaságokban tartották és a helyben történő értékesítés mellett számos, kis méretű vágóhídra volt lehetőség vágónyulat beszállítani. Ilyenkor a falvakban a helyi gazdaboltnál lemérték a nyulakat, kifizették, majd kocsira rakodták őket. Napjainkban a szigorú élelmiszerbiztonsági előírások (pl. nyomon követhetőség) és a megnövekedett szállítási költségek mellett erre már nincsen lehetőség.

A nyulakat egyre nagyobb létszámban, koncentráltan, több ezer anyanyúllal és akár több tízezer hízónyúllal dolgozó telepeken tartják.

Méhész...

 A söjtöri Baloghné Dóra Alexandra nyerte el Magyarország 2026. évi Mézkirálynője címét és a közönségdíjat is. A 31 éves, háromgyermekes édesanya férjével 75 méhcsaládot gondoz, családjában pedig több mint százéves hagyománya van a méhészkedésnek. A következő egy évben a magyar termelői mézet és a nehéz helyzetben lévő hazai méhészeket képviseli.

Cigaretta ára

 

Búza ár

 

Erdőtüzek...

 Idén nyáron nagyjából 540 ezer hektárnyi terület égett le az Európai Unióban – írta az MTI az uniós erdőtűz-információs rendszer (EFFIS) adataira hivatkozva. Szeptember 3-ig év eleje óta majdnem 650 ezer hektár égett le az Unió területén kialakult 1923 erdőtűzben, ennek több mint 80 százaléka a június 18. és szeptember 2. között keletkezett tüzekben.

A búza jövője...

 A búza vetésterülete az utóbbi években megközelíti az egymillió hektárt Magyarországon, így messze nem mindegy, hogyan hat rá az éghajlat változása. A 2015 és 2024 közötti időszak országos termésátlaga hektáronként mintegy 5350 kilogramm volt, az idei év azonban ennél jóval gyengébben alakult: a 2026. augusztusi előzetes adatok szerint mindössze 4300 kilogramm búza termett hektáronként, ami 2012 óta a legalacsonyabb érték. Ennek egyik valószínű oka, hogy a szárbaindulást követően nem érkezett elegendő csapadék. A túl sok nedvesség azonban szintén problémát okozhat, mert a meleg, nedves idő kedvez a gombás betegségeknek. Vagyis nemcsak az számít, mennyi eső esik, hanem az is, hogy mikor.

Fajtaválasztás...

 Az idei fajtakísérletek megmutatták, milyen nagy tétje lett a fajtaválasztásnak a magyar mezőgazdaságban. Ugyanaz a genetika egészen más körülményekkel találkozott Nyugat-Magyarországon és az aszály sújtotta keleti, délkeleti térségekben. A gazdáknak ezért egyre kevésbé a „melyik fajta terem a legtöbbet?” kérdésre kell választ keresniük – sokkal fontosabb, hogy melyik teljesít megbízhatóan éppen az ő termőhelyükön.