Lejtmenetben az állattenyésztés
2010. július 14.
Kedvező adottságaink ellenére nincs egyetlen reményt keltő ágazata sem a mezőgazdaságnak. A kritikát Czerván György államtitkártól idézzük, aki a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSz) közgyűlését tisztelte meg jelenlétével. A magyar állattenyésztés már az uniós csatlakozástól kilátástalan helyzetbe került, és azóta csak romlott az állapota.
Az új kormány gazdaságfejlesztésének középpontjában a munkahelyteremtés áll, és ennek fontos tere lehet az állattenyésztés.
- Szerintem az állattenyésztésen leginkább szemléletváltozással lehet segíteni – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. - Az új kormánynak fontos a munkahelyteremtés, s 10 év alatt egymillió új munkahelyet akar teremteni. Ezt olyan ágazatokban lehet megvalósítani, amilyen az állattenyésztés is, és meg lehet találni azokat a támogatási formákat, amelyekkel ebbe az irányba lehet mozdulni. De nemcsak a támogatással és a szemléletváltással lehet segíteni. A megtermelt állati termékeknek piacot is kell szerezni. Nyilván, minél magasabb a feldolgozottsága, annál nagyobb a hozzáadott érték, és annál nagyobbnak kellene lennie a jövedelemnek. No, ez nem teljesen van így. Általában a jövedelem nagy része a kereskedelemben csapódik le. Tehát elsősorban vertikumban kell gondolkodni, magyarul az állattenyésztő, a termelő is legyen érdekelt a feldolgozásban és az értékesítésben.
- Ön az előadásában azt mondta, hogy a kicsiket jobban kell támogatni. Aztán egy felszólaló, és azt mondta: a „nagyok”, vagyis a nagyüzemek az állattenyésztés 70 százalékát tudják magukénak, ám bérelt földön gazdálkodnak, és félnek attól, hogy a földtörvény az ő érdekeiket nem veszi figyelembe.
- Én úgy érzem, hogy valamennyi szereplő érdekei figyelembe vannak véve, illetve figyelembe lesznek véve. Az egy más dolog, hogy a programunknak a középpontjában a családi kis- és középvállalkozások támogatása áll. El tudom képzelni, sőt, kívánatos is, hogy a „kicsiket” jobban segítsük, mint a „nagyokat”.
- 1990 és 2000 körül nem gondoltuk, hogy ilyen mélypontra süllyed a magyar állattenyésztés – összegezte véleményét Fekete Balázs, a MÁSz elnöke. – A szarvasmarha-állomány jelentősen lecsökkent. A tejelő szarvasmarhák közül a termelés-ellenőrzött állomány 10 év alatt 90 ezerrel csökkent, 270 ezerről. Ez az egyharmada az állománynak. Ugyanilyen arányú csökkenés tapasztalható a sertéságazatban. Nem olyan régen, 6-7 évvel ezelőtt még 5 millió felett volt a sertéslétszám Magyarországon. Akkor még álmodoztunk, hogy lehet ez 6-7 millió is. Ma 3,1-3,2 millió sertésünk van. Évente 4,3-4,4 millió sertést vágunk, azaz a vágott állomány 25-30 százaléka külföldről származik. Nettó sertéshús importőr lett Magyarország. Az az ország, amely korábban nemcsak a magyar lakosságot látta el élelmiszerrel, hanem sok más országba is exportált. Tejtermékből szintén nettó importőrök vagyunk. Az úgynevezett UHT-s tej 70-80 százaléka külföldről származik, a trappista sajt fele szintén. Nagy a várakozás a mezőgazdasági kormányzattal szemben. Véleményünk szerint meg kellene próbálni megfordítani ezt a csökkenő tendenciát. Vissza kellene állítani a magyar állattenyésztés, a magyar mezőgazdaság becsületét. Olyan szabályozókat szeretnénk, ami segíti a munkánkat, ami nem lehetetlenít el, hanem segít. Ügyfélbarát hivatalokat szeretnénk, olyan jogszabályokat, amik lehetővé teszik a termelést, s ne gátolja a munkánkat a sok-sok adminisztrációs előírás és kötelezettség. Kevesebbet kellene elvonni. Nagyon sok szolgáltatási díjat fizetünk az államnak, tehát, ha ilyen címeken nem kellene annyi kis adót fizetnünk, akkor kevesebb támogatásra lenne szükség.
(f:Gazdakör)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése