A mezőgazdasági hűtőházak rendszerint egy nagyobb gazdaság vagy mezőgazdasági termelőkörzet gyümölcs-, zöldségtermékeinek friss állapotban való átmeneti vagy esetenként tartós tárolására szolgál.
Hazánkban a mezőgazdasági hűtőházak befogadóképessége általában 100 és 10.000 tonna között van, legtöbbjük 1000 és 2000 tonna áru egyszeri befogadására alkalmas. Az üzemek kihasználása az év során csak meghatározott termelési szezonban, illetve az azt követő tárolási időszakban biztosított. Kialakításuk során az egyszerűségre, olcsóságra törekszenek. Hűtőberendezéseiket is gyakran csak akkorára méretezik, hogy azok a tároláshoz szükséges szerényebb igényeknek megfeleljenek.
A mezőgazdaági hűtőházakban rendszerint nemcsak a termék hűtött tárolását, hanem annak kereskedelmi értékeit növelő tevékenységet (manipulálás) is folytatnak, mint pl. válogatás, osztályozás, csomagolás stb. Ezeket a műveleteket a hűtőtárolással kapcsolatosan is végzik, ezért a gyümölcs-zöldség tároló hűtőházakat – a feladatukhoz mérten – megfelelő nagyságú manipulációs térrel is el kell látni.
A hűtőhelységek vagy közvetlenül vagy pedig előtéren keresztül csatlakoznak a manipulációs térhez.
A hűtőterek a külső térrel érintkező oldalon belülről hőszigeteléssel vannak ellátva. A gyakorlatban alkalmazott falszigetelések hő átbocsátási tényező k=0,3 W/m2 körül mozognak. Gőzzáró réteget a szigetelés és a fal közé építenek, épített fal esetén, mert a külső hőmérséklettől függően a hőmérséklet-különbség iránya megváltozhat, és a páraátáramlás nemcsak kívülről befelé, hanem belülről kifelé is fennállhat. Az utóbbi időben a hűtőházakat ún. szendvics panelből készítik, ami két trapéz alakú alumínium- vagy horganyzott acél lemez közötti kihabosított poliuretán szigetelőanyagból áll. A fegyverzet biztosítja a megfelelő szilárdságot és a párazárást. Belső hőmérsékletük 0 és +12 oC között szokott lenni, a berendezés terhelésétől, a tárolandó áru fajtájától és a külső hőfokviszonyoktól függően. Az almahűtő házakban a takarékos kivitel céljából a 0 oC elérését a hűvösebb őszi időjárás esetére méretezik. Nyári időszakban ezekkel a berendezésekkel csak szerényebb hőfokigények (kb. 10-12 oC) elégíthetők ki, amely egyes mezőgazdasági termékeknek (pl. cseresznye, saláta, paprika stb.) csak egy-két napos tárolását teszi lehetővé.
Gyakorlatban a betakarítás és elszállítás közötti időszakban szokták ilyen hőmérsékleten a frissen leszedett terméket néhány órán, esetleg egy napon keresztül tárolni.
A mezőgazdasági hűtőházak belső padozatszintje gyakorlatilag a külső útburkolat vagy a rámpa szintjével azonos. Előbbi az építés olcsósága, utóbbi a rakodás egyszerűsítése miatt szokásos. A létesítmény költségeinek csökkentése céljából a padozatot nem szokták hőszigetelni, mert a talaj és a belső tér hőmérséklete közötti 0-10 oC különbség ezt nem teszi feltétlenül szükségessé.
Kisebb hűtőházak hűtésére rendszerint teljesen automatikusan működő hűtőegységeket használnak, amelyek a hűtőtér egyik külső falán keresztül vannak beépítve. A gépek könnyen cserélhetők, ami meghibásodásuk esetén előnyös. Teljesítményük a hazai gyakorlatban 10-20 kW körül van.
A kereskedelmi hűtőházak feladata az élelmiszer-kereskedelem ellátása friss gyümölccsel és zöldséggel. Jellemzőjük a nagy átmenő forgalom.
A kereskedelmi hűtőházaknak nem feladatuk a tartós tárolás. Minden friss termékféléből csak annyit kell egyidejűleg tárolniuk, amennyi körzetük kereskedelmének számára az idény szerinti teljes választékot biztosítani tudja.
Az üzemek kialakításakor ezeket a szempontokat mindenkor figyelembe kell venni. A nagy átmenő forgalom miatt, de elsősorban a gyors ki- és berakodás végett, célszerű a hűtőházakat a rakodószinten (rámpaszinten) építeni.
Nagyobb méretű, illetve forgalmú hűtőházakhoz iparvágányt is célszerű csatlakoztatni, mert egyes gyümölcs-és zöldségfélék (alma, répa, stb.) vasúti szállítása gazdaságos, esetleg a nagy távolságok miatt szükséges is. A nagy átmenő forgalom miatt viszonylag nagy árulebonyolítási térre van szükség, ahol az átvétel, az expedíció szállítástechnikai része és adminisztrációja bonyolódik le. Ugyancsak szükség lehet viszonylag nagy árumanipulációs térre is, ahol az ömlesztett áruk válogatását, osztályozását és fogyasztói csomagolását végzik. A rövid átfutási idő miatt a tárolt árut nem célszerű túl magasra rakni. A beérkezett termékeket az érkezés sorrendjében kell általában kiszállítani. A korábbi szállítmányokra való „rárakodás” általában nem megengedett. Mindezek figyelembevételével 5 méter feletti rakodási magasság nem kívánatos. Ennek hűtéséhez kb. 6 m magas hűtőház szükséges.
A nagy forgalom miatt a kereskedelmi hűtőházakban lényegesen nagyobb hőveszteséggel kell számolni. Ez a többlet részben az áruval együtt belépő nagy meleg mennyiségből, másrészt a forgalom következtében a nyitott ajtókon beáramló jelentős hőmennyiségből adódik. Utóbbi légfüggönnyel, valamint lengő ajtóval csökkenthető. A hűtőberendezéseket ennek figyelembevételével kell méretezni. Ilyen nagy terheléskor általában külön központi hűtőgépházat létesítenek olyan méretű hűtőberendezés beépítésével, amely az előbb elmondott, fokozott hőbevitel elvonására is képes. Némely kereskedelmi hűtőházban régebben jégkészítő berendezést is építettek a gyors továbbszállításra és felhasználásra kerülő élelmiszer „jegelésére”. Ez leveszöldségeknél, de főleg hal kiszállításánál ma is használatos.
Tároló hűtőházak
Feladatuk elsősorban gyümölcs és zöldség tartós tárolása. Ezekben a hűtőházakban elsősorban legnagyobbrészt olyan termékeket tárolnak, amelyeket hűtött állapotban tartósan (több hónapig) tárolni lehet. Ilyenek pl. a téli alma, téli körte, gyökérzöldségek (karalábé, zeller, répa), téli káposzta, burgonya stb.
A hűtőtér idényen túl való kihasználása céljából a lehetőségekhez mérten egyéb tartósan, vagy átmenetileg tárolható élelmiszert is szoktak elhelyezni, mint pl. tojás, zsír stb., illetve nyári gyümölcsök és zöldségek.
Kialakulásuk a téli tartós tárolás szempontjai szerint történik. A begyűjtött téli gyümölcsöknek csak egy része alkalmas a tartós tárolásra, a begyűjtési idényben a terméket válogatni kell, és csak az arra alkalmas egyedeket lehet tartósan tárolni.
A különféle célokra (pl. azonnali fogyasztásra, konzervipari célra, szeszgyártásra, tartós tárolásra) alkalmas termékek osztályozására megfelelő méretű manipulációs teret kell kialakítani a hűtőtér közvetlen közelében.
A hűtőterek hőmérsékletét 0 oC közelében állítják be. A begyűjtött friss terméket vagy a tároló gyűjtőtérben, vagy az előhűtőben hűtik le. Korszerű üzemekben kétféle hűtött tárolóteret alakítanak ki: a rövidebb, 2-3 hónapos tárolás céljaira a hagyományos tárolótípust, és az ennél hosszabb tárolásra pedig a szabályozott atmoszférában való tárolásra alkalmas hűtőtereket.
Ezekben a hűtőházakban – mivel a napi átmenő forgalom évi átlagban nem túl nagy, továbbá mert az üzem tevékenysége a hűtőtér környezetében viszonylag nagyon térigényes – rakodópontot nem szoktak létesíteni. A hűtőház padlószintje az udvar szintjével közel azonos. Ezzel a megoldással a külső rakodótér meglehetősen növelhető, ami nemcsak a napi forgalom szempontjából, hanem különféle göngyölegek tárolása szempontjából is előnyös. Egyszerű tároló hűtőházat mutat az 1. ábra.
Univerzális hűtőházak
Profiljuk termelő és szolgáltató jellegű, esetenként saját kereskedelmi tevékenységgel bővítve. Szolgáltatásaikba a különféle élelmiszerek mindennemű bér jellegű hideg tárolása, tartósítása, az ezzel kapcsolatos segédtevékenységek beletartoznak. Ezek a tevékenységek a következők: előhűtés, gyors előhűtés (sokkoló hűtés), hűtve tárolás, teremfagyasztás, gyorsfagyasztás, fagyasztva tárolás, továbbá ezekkel a bértevékenységekkel kapcsolatos rakodási és anyagmozgatási munkák, esetenként nagy egységek, mennyiségek (pl. húsok) kiszállítás előtti higiéniai védőcsomagolása, valamint hűtőkocsik, hűtővagonok kiállítása, ki-, berakodása.
Szolgáltatótevékenységüknél fogva a hideg tartósítást igénylő élelmiszerekkel dolgozó iparok, mint pl.: hús-, baromfi-, tej-, konzerv-, édesipar-, továbbá a gyümölcs-és zöldségkereskedelemmel foglalkozó vállalkozások naponta nagy forgalmat bonyolítanak le. Mind a vasúti, mind a közúti be-, és kitárolás jelentős nagyságú. A legtöbb univerzális hűtőháznak vasúti csatlakozása van. A gyors áruforgalomra való tekintettel mindkét oldali rakodók, rámpák, kialakítása célszerű. Magasságuk a vasútikocsi-platók átlagos magasságának felel meg. A rakodók szélessége 6-8 m, beépített hídmérlegekkel rendelkeznek.
A hűtőépületben a szolgáltatáshoz igazodik a belső terek kialakítása (0 oC és -20 oC-tól -25 oC körüli hőmérsékletű tárolóterek, gyors előhűtött, gyorsfagyasztók).
(F: Mezőgazda Kiadó: Hűtőipari kézikönyv)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése