Fiatal mezőgazdasági termelők jövedelempótló támogatása

[Szja-törvény 3. § 42. pont, 19. §]A 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet (továbbiakban: rendelet) alapján a tevékenység megkezdéséhez adott támogatás igénylésének, illetve felhasználásának feltételeit a rendelet 4. §-a, a jogkövetkezményeket a 9. §-a szabályozza.  A támogatás célja a fiatal mezőgazdasági termelők által létesített üzemek kialakításának és a hosszú távú megélhetésük biztosításának segítése. Ennek érdekében a támogatási összeg 90 %-a kerül előzetesen kifizetésre. Bár a rendelet kifejezett tételes elszámolási kötelezettséget nem határoz meg a termelők számára a támogatás összegéről, ugyanakkor az üzleti terv szerinti vállalásokat az abban foglalt ütemezésnek megfelelően kell teljesíteni, így az üzem méretét az üzleti tervben foglalt méretre kell növelni és fenntartani a működtetési időszak végéig, illetve a működéssel kapcsolatos bizonylatokat meg kell őrizni, amelyeket a MVH ellenőrizhet.  A rendelet 9. §-a szerint a negyedik évre vállalt mérettől való eltérés esetén utóbb visszafizetési kötelezettség is keletkezik (jogosulatlanul igénybe vett támogatás). A támogatás összegét tehát abban az esetben vissza kell fizetnie a termelőnek, ha azt nem használja fel a rendelet előírásainak megfelelően, azaz igazolni kell a megvalósított üzemméretet, következésképpen a költségek felhasználását is.  Az előzőek szerinti támogatás a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja-törvény) 3. §-ának 42. pontja szerinti költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak minősül.  Mivel ezt a támogatást a termelő nem utólag, hanem előre kapja, elszámolására az szja-törvény 19. §-át kell alkalmazni, amely a következőképpen rendelkezik:   „(1) Ha a magánszemély önálló tevékenységéhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján költségei fedezetére vagy fejlesztési célra vissza nem térítendő támogatást kap, akkor a támogatásból származó bevétele tekintetében a (2)-(3) bekezdés rendelkezései szerint állapítja meg a jövedelemszerzés időpontját.   (2) A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével. Ha a támogatás a folyósítása alapjául szolgáló jogszabály, illetve nemzetközi szerződés rendelkezése alapján e törvény szerint költségnek nem számító kiadás fedezetére (is) felhasználható, akkor a támogatásból az adóévben teljesített ilyen kiadásnak megfelelő részt is az adóévben megszerzett bevételnek kell tekinteni.   (3) Ha a magánszemély a támogatást köteles egészben, vagy részben visszafizetni, akkor a visszafizetett összeg nem minősül megszerzett bevételnek, de a visszafizetés miatt késedelmi kamat, késedelmi pótlék vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadását sem számolhatja el költségként. A magánszemély a visszafizetett összegből a (2) bekezdés alapján már elszámolt bevétel tekintetében az önellenőrzésre irányadó rendelkezések szerint járhat el.”    A támogatás összege tehát az szja-törvény 19. §-ának (2) bekezdése alapján főszabályként nem minősül egy összegben bevételnek a termelőnél, csak a bevétel (támogatás) azon része, amennyi költséget a támogatás felhasználásával teljesített a termelő az adott adóévben.   (NGM XXXVIII/362/1/2010 – APEH Ügyfélkapcsolati- és Tájékoztatási Főosztály 5227313665)