Oldalak

2010. december 16., csütörtök

MAGYARHIRLAP.HU   |   2010.12.15
Szinte mindennaposak a csődök az állattenyésztőknél, csökken a termelés, ömlik hazánkba a külföldi áru a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint. Hitel alig van, miközben versenyhátrányt okoz a magas áfakulcs.
Rémálmaikba se térjen vissza az idei esztendő – állítják a húsiparban és állattenyésztésben dolgozó termelők.
A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szerint is rettenetes állapotok uralkodnak a hazai állattenyésztésben. „Hazánkban átlagosan tizennyolc malac jut egy kocára évente, miközben Dániában huszonnyolc, a csúcson lévő tenyésztő államokban pedig harminchárom. Az ágazatban jelenleg a csődök, a termeléscsökkenés, a tőkehiány, a tartozási láncok erősödése és a hitelek elérhetetlensége van terítéken” – mondta lapunknak Németh Antal, a VHT új elnöke. Növeli a kilátástalanságot, hogy soha nem látott mértékben áramlik az import élősertés az országba, és hasonló a helyzet a húsok vonatkozásában is. Rontja a helyzetet a fekete- és szürkekereskedelem erősödése. Előbbi aránya mintegy harmincszázalékos.
„Óriási eredmény lenne, ha növelni tudnánk a mostani, hárommilliós sertéslétszámot hazánkban, s húsz fölé tudnánk emelni az egy kocára jutó malacszámot. A Magyarországon termelő holland és dán tenyésztők ugyanis képesek produkálni a huszonnyolcas malacszámot magyar állatokkal és terményekkel, valamint magyar munkavállalókkal. Ez még akkor is érdekes, ha tudjuk, hogy ők komoly tőkeháttérrel jöttek Magyarországra. Fegyelmezett, termelékenységi szemlélettel a hazai tenyésztők is képesek lennének erre” – jelentette ki Németh Antal. Szerinte több tízmilliárd forintra lenne szükség az ágazat megújításához, fejlesztéséhez.
Menczel Lászlóné, a VHT titkára hangsúlyozta: a magyar fogyasztókat is a hazai termékek mellé kell állítani. „Rendkívül alacsony, mindössze hatvan százalékra tehető a magyar cégek részesedése a húspiacon, miközben érdemben nem csökkent hazánkban a fogyasztás. A vágósertés termékpálya volumenét illetően elveszítettük nettó exportőr pozíciónkat, és nettó importőrök lettünk. Az élelmiszerekre kirótt huszonöt százalékos áfakulcs mértéke miatt nem tudunk versenyezni a más uniós országokban lévő, átlagos kilenc-tíz százalékos adómértékkel. Márpedig erre még a hatósági díjtételek is rájönnek. A feketegazdaság elleni küzdelem eddig azért nem hozott látványos eredményt, mert ötszázalékos differenciánál csak kevesen csalnának, de a tizenöt százalékos különbség már csábító. Az első adandó alkalommal csökkenteni kellene az élelmiszerek áfáját Magyarországon” – fogalmazott Menczel Lászlóné. A VHT gyakorlati, inspirációs tudás és naprakész információk átadásával kívánja segíteni a magyar tenyésztőket, és az összefogást is erősíteni akarja.



Nincsenek megjegyzések: