AGROMONITOR.HU | 2010.12.16
A dráguló alapanyagárak miatt a jövő év harmadik hónapjától 10 százalékos átadási áráremelésre kényszerülnek a húsfeldolgozók, ellenkező esetben tönkremennek – jelentette ki Kovács László, a magyarországi piacvezető Pick Szeged Zrt. elnök-vezérigazgatója. A sertéstartók 300 forint fölötti élősertés-ár mellett is veszteséget termelnek, miközben a bolti húsárak 260 forintos sertésárnak felelnek meg. A termelők és a kereskedők kettős présében lévő húsipar számára az export jelenthet kitörést – ami például a Picknél idén az értékesítés 27-28 százalékát adta, jövőre pedig a tervek szerint eléri a 30 százalékot –, ugyanakkor a távol-keleti piacokon történő erőteljesebb térnyerést a kormányzat nem szektorsemleges támogatáspolitikája, illetve az állami bürokrácia lassúsága is hátráltatja.
Idén mintegy 8-10 százalékkal csökkent idén a belföldi kereslet a hús, illetve a hústermékek iránt, és a válság éreztette hatását a környező országok piacain is – közölte Kovács László. Elsősorban a sertéshús értékesítése esett vissza, a húskészítmények esetében pedig a kereslet eltolódott az olcsóbb termékek irányába. Az alapanyagárak eközben emelkedtek, e piaci folyamatok eredményeként pedig a húsipar összességében veszteséges évet zár – vélte a Pick elnök-vezérigazgatója. Ez a tavalyihoz képest pozícióromlást jelent: az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint ugyanis 2009-ben – az egy évvel korábbi 5,6 milliárd forint veszteség után – 1,3 milliárd forintot könyvelhettek el a húsfeldolgozás és -tartósítás kategóriában a cégek. Kovács szerint a feketekereskedelem tovább nőtt az ágazatban, aminek az oka elsősorban a magas, 25 százalékos áfa. A hazai húsiparosok csak a magas hozzáadott értékű termékeikkel lehetnek versenyképesek a nemzetközi piacokon, mivel – a termékre rakódó minden terhet összevetve – legalább 10 százalékos versenyhátrányból indulnak a konkurensekhez képest. A magas gabonaárak ugyanakkor megjelentek a takarmányárakban, majd azon keresztül a sertésárakban is, ezért elkerülhetetlen a hús átadási árának növelése. Az év első két hónapjában drasztikusan visszaeső kereslet miatt azonban erre minden valószínűség szerint csak márciustól kerülhet sor.
A tapasztalatok szerint a középkategóriás termékek szinte eltűnnek a polcokról, és idén még a különböző kereskedelmi láncok saját márkás termékei sem tudták forgalmukat növelni. Egyelőre nem lehet megjósolni, hogy a remélt néhány százalékos keresletbővülés merre viszi el a piacot: a jobb minőségű, vagy az olcsóbb, de alacsonyabb színvonalat képviselő termékek irányába. A szilveszteri virsliszezon némileg indikátor lehet ebben a kérdésben: Kovács László szerint egyes áruházláncok például 500 forintos kilogrammonkénti áron kívánnak juhbeles virslit értékesíteni, ami a Pick-vezető szerint – figyelembe véve az áfát, illetve azt, hogy termék önköltségének harmadát a bél teszi ki – előrevetíti, hogy az ilyen árú virslibe nem sok értékes alapanyag kerül. A Pick ugyanakkor nem kíván ilyen termékeket értékesíteni – szögezte le a Kovács.
A húsipari cégek számára az export pótolhatja a belföldön kiesett árbevételt. A KSH adatai szerint erre mozdultak a hazai feldolgozók is: a januártól augusztusig rendelkezésre álló statisztika szerint a sertéshús-export közel 40 százalékkal emelkedett. Megduplázódott például az olaszországi kivitel, ami szakértők szerint az ottani sonkagyártók keresletének köszönhető, kétszerese az egy évvel ezelőttinek a japán export és a Szlovákiába irányuló kivitel is. Utóbbit azonban szakértők elsősorban a debreceni Csoport Húsipari Kft.-t, illetve a Kaiser Food Kft.-t is birtokló szlovák Penta-csoport belső forgalmának tudják be.
A távol-keleti régióban ugyanakkor további növekedési lehetőséget látnak a húsipari cégek, itt a Pick például duplázott a japán piacon. Ugyanakkor Kovács László szerint sokat segítene, ha a kormányzat szektorsemlegesen támogatná az élelmiszeripari vállalkozások piacra jutását, illetve ha az állami bürokrácia hatékonyabban működne. Utóbbira példaként említette, hogy évek óta nem sikerül megszerezni a kínai beszállításhoz szükséges engedélyeket. Az sem nevezhető a hazai cégek segítésének, hogy a környező országokból téliszalámi néven érkező, de az elnevezés kritériumainak nyomokban sem megfelelő árut a magyar hatóság nem vizsgálja – tette hozzá.
Nem jelent ugyanakkor jelentős – 1-2 százalékot meghaladó piacvesztést – a húsipari cégek számára, hogy a kormányváltás után a kistermelők értékesítési lehetőségeinek bővítését a hústermékekre is kiterjesztették, köztük például az oktatási és a közintézményekre. A szakmabeliek itt elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy a helyi csatornákon keresztül értékesülő termékeknek is meg kell felelniük az élelmiszerbiztonsági követelményeknek.
Idén mintegy 8-10 százalékkal csökkent idén a belföldi kereslet a hús, illetve a hústermékek iránt, és a válság éreztette hatását a környező országok piacain is – közölte Kovács László. Elsősorban a sertéshús értékesítése esett vissza, a húskészítmények esetében pedig a kereslet eltolódott az olcsóbb termékek irányába. Az alapanyagárak eközben emelkedtek, e piaci folyamatok eredményeként pedig a húsipar összességében veszteséges évet zár – vélte a Pick elnök-vezérigazgatója. Ez a tavalyihoz képest pozícióromlást jelent: az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint ugyanis 2009-ben – az egy évvel korábbi 5,6 milliárd forint veszteség után – 1,3 milliárd forintot könyvelhettek el a húsfeldolgozás és -tartósítás kategóriában a cégek. Kovács szerint a feketekereskedelem tovább nőtt az ágazatban, aminek az oka elsősorban a magas, 25 százalékos áfa. A hazai húsiparosok csak a magas hozzáadott értékű termékeikkel lehetnek versenyképesek a nemzetközi piacokon, mivel – a termékre rakódó minden terhet összevetve – legalább 10 százalékos versenyhátrányból indulnak a konkurensekhez képest. A magas gabonaárak ugyanakkor megjelentek a takarmányárakban, majd azon keresztül a sertésárakban is, ezért elkerülhetetlen a hús átadási árának növelése. Az év első két hónapjában drasztikusan visszaeső kereslet miatt azonban erre minden valószínűség szerint csak márciustól kerülhet sor.
A tapasztalatok szerint a középkategóriás termékek szinte eltűnnek a polcokról, és idén még a különböző kereskedelmi láncok saját márkás termékei sem tudták forgalmukat növelni. Egyelőre nem lehet megjósolni, hogy a remélt néhány százalékos keresletbővülés merre viszi el a piacot: a jobb minőségű, vagy az olcsóbb, de alacsonyabb színvonalat képviselő termékek irányába. A szilveszteri virsliszezon némileg indikátor lehet ebben a kérdésben: Kovács László szerint egyes áruházláncok például 500 forintos kilogrammonkénti áron kívánnak juhbeles virslit értékesíteni, ami a Pick-vezető szerint – figyelembe véve az áfát, illetve azt, hogy termék önköltségének harmadát a bél teszi ki – előrevetíti, hogy az ilyen árú virslibe nem sok értékes alapanyag kerül. A Pick ugyanakkor nem kíván ilyen termékeket értékesíteni – szögezte le a Kovács.
A húsipari cégek számára az export pótolhatja a belföldön kiesett árbevételt. A KSH adatai szerint erre mozdultak a hazai feldolgozók is: a januártól augusztusig rendelkezésre álló statisztika szerint a sertéshús-export közel 40 százalékkal emelkedett. Megduplázódott például az olaszországi kivitel, ami szakértők szerint az ottani sonkagyártók keresletének köszönhető, kétszerese az egy évvel ezelőttinek a japán export és a Szlovákiába irányuló kivitel is. Utóbbit azonban szakértők elsősorban a debreceni Csoport Húsipari Kft.-t, illetve a Kaiser Food Kft.-t is birtokló szlovák Penta-csoport belső forgalmának tudják be.
A távol-keleti régióban ugyanakkor további növekedési lehetőséget látnak a húsipari cégek, itt a Pick például duplázott a japán piacon. Ugyanakkor Kovács László szerint sokat segítene, ha a kormányzat szektorsemlegesen támogatná az élelmiszeripari vállalkozások piacra jutását, illetve ha az állami bürokrácia hatékonyabban működne. Utóbbira példaként említette, hogy évek óta nem sikerül megszerezni a kínai beszállításhoz szükséges engedélyeket. Az sem nevezhető a hazai cégek segítésének, hogy a környező országokból téliszalámi néven érkező, de az elnevezés kritériumainak nyomokban sem megfelelő árut a magyar hatóság nem vizsgálja – tette hozzá.
Nem jelent ugyanakkor jelentős – 1-2 százalékot meghaladó piacvesztést – a húsipari cégek számára, hogy a kormányváltás után a kistermelők értékesítési lehetőségeinek bővítését a hústermékekre is kiterjesztették, köztük például az oktatási és a közintézményekre. A szakmabeliek itt elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy a helyi csatornákon keresztül értékesülő termékeknek is meg kell felelniük az élelmiszerbiztonsági követelményeknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése