Oldalak

2011. szeptember 2., péntek

A helyi agrártermelés erősítése a fenntartható fejlődést segíti?


Kihívás Mangel Gyöngyi - 2011.08.31. 17:21
A pénzügyi és környezeti válság mellett egyre több jele van a globális élelmiszerválságnak is, amit súlyosbít a Föld növekvő népességének táplálék igénye. A világ egyre több országában hallani az élelmiszer önrendelkezést követelő mozgalom létrejöttéről.

Hallgassa meg!
 A világ egyik végéből a másikba szállítanak gyenge minőségű élelmiszert, egyes országokban éghajlati okok miatt csökken a termelés, másutt élelmiszer helyett agrárüzemanyag-termelés zajlik – sorolják a környezetvédők. Mindezt súlyosbítja a Föld növekvő népességének táplálékigénye, miközben egyre több fogyasztó szeretne változatos, egészséges, vegyszer- és adalék nélküli élelmiszerhez jutni – vélik az úgynevezett élelmiszer-önrendelkezés támogatói, akik szerint ismét a helyi termelésre és fogyasztásra kellene alapozni.

Egyre gyakrabban megfogalmazott politikai követelés az élelmiszer-önrendelkezés – mondta Sarbu-Simonyi Borbála, a Védegylet agrárprogramjának vezetője. A Szövetség az Élelmiszer-önrendelkezésért vezetője kifejtette: javaslatuk lényege, hogy a helyi közösségeknek, gazdálkodóknak, illetve az államoknak vissza kell szerezniük az ellenőrzést, az „önrendelkezést” élelmiszer- és agrárszektoruk fölött az „arctalan, megfoghatatlan" nemzetközi szervezetek, vállalatok kezéből.

Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője szerint a mai élelmiszer- és mezőgazdasági termelés alapvetően nagyüzemi gazdálkodásra alapul, amelyet jelentősen torzít a termékek világméretű kereskedelme. A túlzott mértékű támogatások pedig nagymértékben járultak hozzá ahhoz, hogy gazdák milliói hagytak fel a munkával, vagy kerültek csődközelbe – tette hozzá. Szerinte ez a fenntarthatatlan rendszer vezetett oda, hogy a mezőgazdaság és a kapcsolódó iparágak is felelősek az éghajlatváltozásért: a termőtalajok gyorsabban pusztulnak, mint ahogy megújulni képesek, az élelmiszerek nagymértékben tartalmaznak vegyszert, és a vidék elnéptelenedése is részben ennek köszönhető.

Az iparszerű mezőgazdaság nagyirányú terjedése, és a kisgazdaságok visszaszorulása Spanyolországban is gondot okozott. David Sanchez, az Amigos de la Tierra agrárpolitikai szakértője elmondta: Spanyolország is elvesztette az élelmiszer-termelés feletti önrendelkezését, évről-évre több területen folyik egyre jobban iparosított mezőgazdasági termelés. „Olcsó élelmiszereket termelünk Európa más országai számára, dömpingárukat. Ez számunkra igen hátrányos, mert a termőtalajok kimerültek, így más országokhoz képest elvesztettük élelmiszertermelő kapacitásunk jelentős részét. Másrészről viszont növekszik az igény az egészséges élelmiszerek, főleg a biotermékek iránt, az emberek kezdik felismerni a kisléptékű gazdálkodás és a helyi piacok jelentőségét. A helyzetet az is bonyolítja, hogy nálunk növekszik legnagyobb mértékben a génmódosított kukorica termelése” – sorolta.

A helyi termelés erősítése a fenntartható fejlődés irányába mutat – folytatta Fidrich Róbert. Ha nem a világ túlsó részéből származó élelmiszert fogyasztunk, hanem helyben, környezetbarát módon előállított terméket, megspórolható a szállítással járó környezetszennyezés, megerősödhet a termelő és a fogyasztó közti bizalom, nincs szükség rengeteg csomagolóanyagra, reklámra, és az élelmiszer vegyszermentességéről is könnyebb megbizonyosodni – hívta fel a figyelmet a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője
(Kossuth R.)

Nincsenek megjegyzések: