A gödöllői Szent István Egyetem keretében működő VadVilág
Megőrzési Intézet szerint a mezei nyúl azért lehet a mezőgazdasági területek bioindikátora, mert élőhelyén a
természetes étrendjét jórészt olyan gyomnövények, fűfélék, az utak menti
cserjék hajtásai alkotják, amelyek az ökoszisztéma egyensúlyban
tartásának fontos elemei. Így, ha a mezei nyúl szaporodik, vagy az adott
területen csökken a száma, jelzi, hogy az agrártermelés összhangban
van-e a természet biológiai egyensúlyának megőrzésével. A környezet megóvását
szolgáló fokozatosan végrehajtandó zöldítési program már ez évtől
kötelezi a nagyobb uniós támogatásra számító gazdálkodókat, hogy
szántóföldjük egy részén ökogazdálkodásra rendezkedjenek be, a legelőket
megőrizzék, és több más előírás betartásával az ökológiai egyensúly
megmaradásáért tevékenykedjenek.
A Földművelésügyi
Minisztérium (FM) korábbi tájékoztatása szerint a 2015-ben induló új
közvetlen uniós támogatási rendszer több új, kötelező elemet tartalmaz a
termelők számára, amelyek közül a legfontosabb a zöldítés. Az új
szabályok értelmében a gazdáknak diverzifikálniuk kell a
növénytermesztést: állandó gyepterületeket kell fenntartaniuk, valamint a
15 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak a szántóterületük 5
százalékának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterület kell
fenntartaniuk. (Az ökológiai célterület természetvédelmi célokat
szolgál, állandó növénykultúrával segíti elő a biológiai sokféleség
megőrzését.) A szabályok szerint a vetésszerkezet tervezésekor a
10 és 30 hektár közötti szántón gazdálkodó termelőknek legalább két
különböző növénykultúrát, a 30 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak
pedig három különböző növénykultúrát kell termeszteniük, a főnövényekre
vonatkozó arányok betartásával. A "zöld" komponens a közvetlen
kifizetési (nemzeti) keretösszeg 30 százalékát teszi ki. (mti/ki-2015.01.15)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése