Ismerkedjünk az új vadászati törvénnyel...

Az új vadászati törvény egyes rendelkezései már 2016. január 1-jén hatályba lépnek; a törvény összes passzusa pedig 2017. március 1-jén.

Fontos újdonság az új törvényben a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet előtérbe helyezése. A trófeagazdálkodásban a korábbi szemléletet állítják vissza, arra ösztönözve a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat. A vadkár rendezése is új alapokra kerül, és leépítettek számos bürokratikus szabályt.

Az új jogszabálynak tükröznie kellett, hogy a természeti körülmények megváltoztak. Módosult például az éghajlat, a vadállomány, a vadászati szokások és földtulajdonosok összetétele is.
Az új törvény célja, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsen a vad és a vadász, a természet és a gazdák számára egyaránt.

Például eltörlik az egyéni lőjegyzéket, módosítják a fegyvertörvényt. Az új vadászati törvény kinyit olyan lehetőségeket is, amelyek fontosak a magyar vadászati kultúra szempontjából, ilyen a rekreáció.

A teljes törvény 2017 március 1-jén lép életbe. Ekkor indul az új vadgazdálkodási üzemtervi ciklus, amely a korábbi 10 év helyett  20 éves időtartamú lesz az ökológiai és vadgazdálkodási szempontok miatt.

Az új vadászati törvény a vadkár megelőzése érdekében együttműködésre ösztönzi a vadászokat és a földhasználókat. A gazda által viselt vadkár  aránya változott a korábbi 5-ről, 10 százalékra. Ugyanakkor a gazdálkodó vadkárviselési aránya lehet nulla százalék is, amennyiben a kilövési tervet nem teljesítette a vadgazdálkodó.

Az 1996-os vadászati törvény sarokpontjait a jogalkotó megtartotta, a 20 éves gazdálkodási tapasztalatból pedig olyan módosításokat épített be a mostani törvénybe, amelyek a magyar vadgazdálkodás számára hasznosak. Ezek közül kiemelendő, hogy a vad továbbra is állami tulajdonban maradt, a minimális vadászterület 3 ezer hektár maradt, a vadászati jog pedig a földtulajdon elválaszthatatlan része.