Növénykárosítókkal szembeni védekezés
Az élő növények, növényi termékek hivatásszerű termesztése és
kereskedelmi forgalmazása eddig is szigorú növény-egészségügyi
ellenőrzés alatt állt. Azonban 2016 decemberében jelent meg az az
Európai Uniós rendelet (a növénykárosítókkal szembeni védekező
intézkedésekről szóló, 2016/2031/EU rendelet), amely egy hároméves
bevezetési időszakot követően - azaz 2019 decemberétől - többek között
az utazók részéről is felelős magatartást vár el a növényi károsítók
tekintetében. A nyaraláskor, utazás során gyűjtött vagy piacon vásárolt növények,
hajtások, magok és termések veszélyes, hazánkban nem honos károsítókat
hordozhatnak. A bejelentési kötelezettség alá eső károsítókról a
NÉBIH honlapján érhető el további információ.
Kivi terem Magyarországon
Kivit termesztenek nagyüzemi módszerekkel Zala megyében. Hosszabb távon
akár a kevésbé jövedelmező szőlőültetvényeket is kiválthatja az
egzotikus gyümölcs.
A dél-zalai dombokon évszázadok óta termesztenek szőlőt, de a nagy
munkaigényű kisparcellás termelés inkább ráfizetéses. A kivi azonban a lugasokká formált, erősebb támrendszert
igénylő formában sokkal jövedelmezőbb a szőlőnél.
Így változik a klíma: kivi terem Magyarországon: Zalában már profitot is hoz az egzotikus gyümölcs.
Jelentős a minőségromlás a búzában
Jelentős minőségromlást okozott a kora nyári hőség a búzában, mivel a
búzaszemek nem tudtak eléggé kifejlődni, ezért a hektolitersúlyok
alacsonyak maradtak. Az egyes búzaminták fehérje- és sikértartalma sem
kecsegtet sok jóval, ami szintén az időjárás rovására írható. Ezzel
szemben a fuzáriumoknak nem kedvezett a kánikula, így a kevés csapadék
miatt nem fertőztek idén a gombák.
Méreg nincs a búzában, de a hõség nagyon betett: Látványos minõségromlást okozott a kánikula.
Munkahelyteremtő program...
Augusztus elsejétől 10 milliárd forint összegű nyílt pályázatot hirdet a
mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak
támogatására a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A pályázaton való részvételről, a pályázat feltételeiről és
elkészítéséről a beruházás helye szerinti kormányhivatal
foglalkoztatásért felelős szervezeti egysége ad tájékoztatást.
Biztató állapotban a szőlő
Heteken belül elkezdődik a szüret, az időjárási szélsőségek ellenére a
termőterületek többségén biztató állapotban van a szőlő. A szakemberek
szerint a szüretig továbbra is nagy figyelmet kell
fordítani a betegségekre és kártevőkre, elsősorban a szürkepenészre,
valamint az aranyszínű sárgaságot terjesztő amerikai szőlőkabócára. A
művelt borvidéki szőlőterület nagysága Magyarországon megközelíti a 60
ezer hektárt. Az elmúlt esztendőben 2,8 millió hektoliter bort
készítettek országszerte a borászatok.
Átlagos lesz az almatermés
Idén az átlaghoz közeli, 550-600 ezer tonna almatermést vár a FruitVeb
Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a
tényleges termés a következő két hónap időjárásának is függvénye.
Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de az
elmúlt 10 évben a 300 és 950 ezer tonna között ingadozott. A magyar
almatermés hasznosítási irányok közötti megoszlása Európában –
már mintegy 20 éve – páratlanul gyenge: 2/3-a ipari alma
(feldolgozóipari alapanyag), 1/3-a étkezési alma, mely arány az EU-ban
pont fordított.
Az ökológiai gazdálkodás helyzete
A magyar ökológiai gazdálkodás még mindig
nem használja ki potenciális lehetőségeit. A
magyar mezőgazdaságra általánosan jellemző kihívásokkal kell
megküzdeniük az ökológiai gazdálkodást folytató termelőknek is, hiszen
létre kell hozniuk a termelői szerveződéseiket, fejleszteni kell a piaci
információs rendszereiket és a hazai feldolgozó-kapacitásokat is. A
kitörési pontot ugyanakkor nem a gabona-, hanem a
zöldség-gyümölcsszektorban kell keresni – írja az
otpAgrar.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése