A liszt finom őrlemény, általában gabonából. A lisztekből leggyakrabban kenyér-, illetve lepényféléket készítenek, de lehetséges alkoholos itallá is erjeszteni, vagy dísztárgyakat, illetve ragasztót készíteni belőle. A gabonaliszt a malomipar terméke és jellemzően a sütőipar használja fel.
A kódokat a Magyar Élelmiszerkönyv
rögzíti. Az első betű(k) a gabona neve (B - búza, R - rozs, G - Graham,
TB - tönkölybúza, D - durumbúza), utána a betűk az őrlemény finomságát
(szemcseméretét) jelzi (L - liszt, F - fogós,
FF - kétszer fogós, D - dara; a sima vagy finomliszt az L, a rétesliszt
a durvább, FF jelölésű, vagy lehet még durvább: FFF - háromszor fogós
is). A betűket követő szám a tisztaságra, az ún. hamutartalomra
utal, azt jelzi, hogy a magbelsőn kívül mennyi az őrleményben a
feldolgozás során visszamaradt szervetlenanyag-tartalom. Tehát minél
nagyobb ez az érték, annál több benne a korpa, magasabb az ásványi
anyagok aránya, és minél kisebb ez a szám, annál tisztább (fehérebb). A
teljes kiőrlésű lisztbe a héján (korpán) kívül a gabona csíráját is
beleőrlik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése