Kiváló magyar méz

A XIII. Gyulai Méz- és Mézeskalács Fesztiválon szombaton hirdették ki a fajtamézek versenyének eredményét és az idei év legjobb magyar mézét.

    2022-ben az Év kiváló magyar méze a csővári Dian Richárd akácméze lett.
    A zsűri értékelése szerint a legjobb akácmézet Hegedűs Gábor készítette Hódmezővásárhelyen, a legjobb repcemézet a dunaújvárosi Gál Balázs Sándor, a legjobb vegyesmézet pedig Dian Gergő Csőváron.
    Fajtaméz kategóriában Hanzel Róbert hárs méze nyert Kaposmérőről, az egyéb fajtaméz kategóriában a pécsváradi Tojzán Zoltán facélia méze diadalmaskodott.
    A napraforgóméz kategória első helyezettje Jó István lett, aki Nagytarcsán méhészkedik. A különleges méz kategória első helyezettje a gyulai Alb György mogyorós-csokoládés méze lett - tájékoztatta az MTI-t Árgyelán János versenyigazgató, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Békés megyei szaktanácsadója.
    A felhívásra rekordszámú, 448 mintát küldtek be idén, azokat ötfős szakmai zsűri bírálta. Az értékelési szempontok között szerepelt a tisztaság, a víztartalom, a jellemző szín, a méz fajta szerinti illat jellege, az íz tisztasága, a csomagolás, valamint a harmónia, az összbenyomás.
    Csaknem hatvan minta került a második körbe, azokat az Eurofins Food Analytica Kft. először analitikai szempontból elemezte, majd a víztartalmat, a fruktóz-glükóz arányt nézték, valamint a méz pollenösszetételét is megállapították. Így alakult ki a végső sorrend.
    A győztesek jogosultak arra, hogy jövőre a mézüket egy matricával lássák el, amely igazolja a versenyen elért fokozatot a vásárlók felé.
    Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke - aki maga is a bíráló bizottság tagja volt - elmondta, a gyulai mézverseny az egyetlen országos szintű megmérettetés, amely jelentős a méhészek szempontjából.(F:MTI)

A liszt

A liszt finom őrlemény, általában gabonából. A lisztekből leggyakrabban kenyér-, illetve lepényféléket készítenek, de lehetséges alkoholos itallá is erjeszteni, vagy dísztárgyakat, illetve ragasztót készíteni belőle. A gabonaliszt a malomipar terméke és jellemzően a sütőipar használja fel. A kódokat a Magyar Élelmiszerkönyv rögzíti. Az első betű(k) a gabona neve (B - búza, R - rozs, G - Graham, TB - tönkölybúza, D - durumbúza), utána a betűk az őrlemény finomságát (szemcseméretét) jelzi (L - liszt, F - fogós, FF - kétszer fogós, D - dara; a sima vagy finomliszt az L, a rétesliszt a durvább, FF jelölésű, vagy lehet még durvább: FFF - háromszor fogós is). A betűket követő szám a tisztaságra, az ún. hamutartalomra utal, azt jelzi, hogy a magbelsőn kívül mennyi az őrleményben a feldolgozás során visszamaradt szervetlenanyag-tartalom. Tehát minél nagyobb ez az érték, annál több benne a korpa, magasabb az ásványi anyagok aránya, és minél kisebb ez a szám, annál tisztább (fehérebb). A teljes kiőrlésű lisztbe a héján (korpán) kívül a gabona csíráját is beleőrlik.