A tűzifa használata az elmúlt években ismét „divatba” jött, az elszabadult földgázárak miatt egyre többen tértek vissza ehhez a hagyományos fűtőanyaghoz. A fa nedvességtartalma döntő fontosságú. Akkor ideális, ha 20 százalék alatti ez az érték, mert úgy az égés is hatékonyabb, több hő termelődik. A keményfák (bükk, tölgy, akác, gyertyán, kőris, a gyümölcsfák) alkalmasabbak tűzifáknak, míg a puhafákat legfeljebb begyújtáshoz érdemes használni. Az előbbiek sűrűsége és tömörsége ugyanis nagyobb, ezáltal több energiát képesek tárolni és hosszabb ideig égnek. Ha azt szeretnénk, hogy a tűzifánk tovább égjen, egyenletesebben melegítsen és kevesebb füsttel terhelje a környezetet, akkor a hasábokat szorosan, minimális hézaggal helyezzük egymás mellé és a huzatot is fogjuk kicsit vissza. Így még biztosított a megfelelő légáramlás, amely ugyanakkor megfelelően lassú is ahhoz, hogy az égés stabil és hosszan tartó legyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése