Agrárexport dinamizálása

Az agrárexport dinamizálása nemzeti érdek - jelentette ki az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára csütörtökön Kaposváron.

    Bencsik Dávid az agrárexport fejlesztését támogató országjárás Somogy megyei állomásán tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy növelni kell a magyar agrár- és élelmiszeripar kivitelét, javítani a külpiaci esélyeit, ehhez a hagyományos, valamint az új piacokra egyaránt szükség van.
    "Nem nyersanyagexportőrök szeretnénk lenni, hanem éppen ellenkezőleg: technológiát, feldolgozott termékeket szeretnénk eljuttatni a távoli országokba" - fogalmazott.
    A helyettes államtitkár "kényelmes, de életveszélyes" állapotnak nevezte, hogy Magyarország 2020-ban az agrárexportja 82,5 százalékát európai uniós országokkal bonyolította. Úgy vélte, "ki kell lépni a régi keretekből, paradigmaváltásra van szükség" az egyoldalúság, a kiszolgáltatottság megszüntetése érdekében.
    A 82,5 százalékos nyugati túlsúlyról kelet és dél felé kell nyitnunk - közölte. Hozzátette, 400 év után úgy tűnik, újra a kelet válik a világgazdaság történelmi centrumává.
    Bencsik Dávid szavai szerint eljött az ideje a magyar multiknak is, azzal a különbséggel, hogy "keleti és déli partnereinkre nem egy centrum-periféria modell szerint tekintünk", - ahogy a rendszerváltozás után ránk tekintettek a nyugati multinacionális vállaltok - hanem mi a kölcsönös előnyre, a közös sikerre és felemelkedésre építünk.
    A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az agrárexport lehetőségeiből Magyarország egyetlen régiója sem maradhat ki, sikeres exportfejlesztés ugyanakkor nem létezhet párbeszéd, a szereplők "exportképessé tétele" nélkül.
    Ahhoz, hogy a keleti és déli piacon megnyíljanak az ajtók, versenyképes kínálatra, kiváló szakemberekre, szakértőkre, fejlett technológiai tudásra és bátorságra is szükség van - tette hozzá.
    Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere arról beszélt, hogy a város a Dél-Dunántúl élelmiszeriparának és agrárgazdaságának központja, e szerepét a jövőben erősíteni kívánja. Az élelmiszergazdaság a somogyi megyeszékhely egyik kitörési pontja, az élelmiszerelőállításnak nagy múltja van a városban, a cél az, hogy az agrárfelsőoktatással megerősítve Kaposvár a lehető legtöbb hasznot hozza nemcsak a Dél-Dunántúlnak, hanem az országnak is - jegyezte meg.
    A településvezető Kaposvár és az ország legjelentősebb élelmiszeripari vállalkozásai között a húsiparban érdekelt Kometát, a tejiparban tevékenykedő Fino-Food-ot és az ország egyetlen cukorgyárát működtető Magyar Cukor Zrt.-t említette. Szita Károly szükségesnek nevezte a konzervipar újraindítását a régióban, és úgy vélte, dél-balatoni borvidéken elkerülhetetlen egy integráció, amely hatékonyabbá teszi a borászok tevékenységét.
    Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora azt hangsúlyozta, hogy a világ országainak csak kevesebb mint 10 százaléka képes arra, hogy ne csak a saját polgárait lássa el élelmiszerrel, élelmiszeralapanyaggal, hanem még exportáljon is. "Magyarország ezen országok közé tartozik és ez óriási érték élelmiszer- és nemzetbiztonsági szempontból is" - közölte. Rámutatott: ennek alapja az oktatás, a kutatás és az innováció, ez tette szükségessé Magyarországon az egységes agrártudományi, felsőoktatási erőcentrum, a MATE létrejöttét.
    "Magyarországon az kell legyen a cél, hogy egyetlen szem búza, egyetlen szem kukorica se hagyja el az országot feldolgozatlanul, az lenne a jó, ha vágóállatot sem kellene exportálni, hanem a feldolgozóipar jó minőségű élelmiszereket állítana elő belőlük a hazai és az exportpiacoknak" - mondta, és jelezte, hogy az agrárfelsőoktatást, képzést ennek a feladatnak rendelik alá.
    Gyuricza Csaba szólt arról is, hogy példátlanul nagy, 4300 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar vidék fejlesztésére a következő hét évben, a pénz 80 százalékát a kormány biztosítja. "Ez egy olyan lehetőség, amivel fel tudjuk húzni a vidéket arra az életminőségre, színvonalra, ami korábban soha nem volt" - hangoztatta. Úgy vélte: "minden rajtunk múlik", mert a feltételek adottak, a forrást kell jól felhasználni.(F:mti)

A hátrány előnyre fordítható

Az Európai Unió vezetői 2000-ben fogalmazták meg a célt: az unió 2010-re a világ egyik legdinamikusabban fejlődő, legversenyképesebb régiója lesz, ahol teljesnek mondható a foglalkoztatás. Ez az álom szertefoszlott.
Az évtized közepén e célok megvalósítását a Wim Kok vezette bizottság megvizsgálta, és leírta, hogy elérésük az évtized végére lehetetlen. A valóság 2005-re némi kiábrándultságot hozott, amit fokozott az élesedő világgazdasági verseny. Az eredeti elképzelések megközelítése érdekében új ajánlásokat fogalmazott meg a bizottság, ezeket az unió döntéshozó szervei felhasználtak a 200713-ig terjedő időszakra vonatkozó költségvetés elkészítésekor és a közösségi politikák hangsúlyainak alakításakor is. Jelen kor folyamatait számba véve meghatározták a versenyképesség valódi kulcsát, amely nem más, mint az értékteremtő ember, aki magas szintű tudásával hatékonyan és tisztességesen használja fel a természet nyújtotta erőforrásokat. Ebből következően az EU által adott irányok és keretek közt a támogatási forrásokat felhasználva a következő lehetőségeink adottak a teljesség igénye nélkül a növekedésre. Hazánkban is adottak több kitörési ponthoz a lehetőségek, bizonyos területeken még kedvezőbbek, mint másutt. Sajátosságaink, földrajzi helyzetünk, speciális ásványkincseink, s agráradottságaink reménnyel tölthetik el az unió iránt kevesebb bizalommal lévőket is.
A kiéleződött világgazdasági versenyben a nagyvállalatok érdeklődése és tevékenysége kelet felé tolódik. Ahhoz, hogy ebben a globális versenyben az unió helyt tudjon állni, szükséges az európai nagyvállalati szektor fejlesztése, s a hozzá szervesen kapcsolódó kis- és közepes méretű vállalkozások hálózata. Nem alábecsülhető az utóbbi szektor jelentősége, ugyanis az összes munkaerő mintegy kétharmadát foglalkoztatják. A globális törekvések mellett a lokális, vagyis a helyi fejlesztések is szükségesek, a kisméretű vállalkozások támogatása kiemelt. Az unió egyik célja, hogy a vidéki települések, kis falvak lakosságmegtartó képességét növelje azzal, hogy biztosítja az átlagos életszínvonalat ott is. Támogatja az adottságoknak megfelelő jövedelemszerző lehetőségeket a hagyományos mezőgazdasági termelés mellett. A vidék feladata az erdő- és vadgazdálkodás, a környezetgazdálkodás és a tiszta környezet megőrzésének segítése, a falusi turisztikai szolgáltatások, itthon a gyógynövények termesztése. Nem ellentmondás ez esetben, hogy a jelenleg iparilag elmaradottnak bélyegzett régiók éppen a megőrzött környezet miatt lehetnek terepei a tudatos és szervezett gyógynövény- és biotermesztésnek. Az alternatív energiaforrások nyerésének színtere is a vidék. A helyi termékek termelése, feldolgozása, értékesítése nem pusztán lehetőség, hanem uniós cél. A falvakban élő embereknek éppúgy jár a kényelmes élet és számos olyan szolgáltatás, ami a városokban természetes. E két igény nem áll ellentmondásban egymással.
Módunkban áll a hazai termékek védelme a vámok nélküli egységes európai piacon is. Vannak termékcsoportok (élelmiszerek, gyógyszerek, kozmetikumok, háztartás-vegyipari termékek), amelyek esetében a hazai piacra bekerülő árukkal szemben magasabb minőségi elvárásokat támaszthatunk, mint az európai normák. Ehhez szükséges az ellenőrző laboratóriumok újra felszerelése, működési költségeik biztosítása, és a néhány évvel ezelőtt szélnek eresztett szakemberi csapat újra felállítása. E laboratóriumok tudnák segíteni a fogyasztóvédelmi törekvéseket is. A máig bizonytalan hatású génmódosított termékeknek is határt szabhatnánk az Alapvető Jogok Chartájában megfogalmazott egészség védelméhez való jogra hivatkozva.
A csatlakozási szerződést, amelynek mezőgazdasági fejezete súlyos terheket ró ránk a termőföld áruba bocsátásának kötelezettségével, újra lehet tárgyalni azon az alapon, hogy az EU egyenlőtlen mezőgazdasági támogatás-elosztási politikája tönkretette a magyar mezőgazdaság növekedési esélyeit!
Az EU által javasolt kitörési pont az innováció és az oktatás, vagyis, hogy a tagállamok költsék a GDP három-három százalékát oktatásra, kutatásra. Magyarország mindkét ágazatban egy százalék alatt van! Az unió előtérbe helyezi a tiszta közlekedési módokat, köztük a vasúti szállítást, mi itthon a visszafejlesztésén munkálkodunk. Magyarország nem csak az unió, de a világ gyógyászati centruma lehetne, a rendelkezésünkre álló gyógyvízkészletünkkel. Ha a kórházak bezárása és az orvosok útnak bocsátása helyett inkább ennek a szektornak a fejlesztésén dolgoznánk, a befektetés néhány éven belül megtérülne. Japán, kínai fiatalok igénylik, hogy Kodály országában zenét tanuljanak. A globális piacon a zeneoktatás, de más tudományok távoktatási rendszerben való oktatása is előttünk áll.
Mindezeket a lehetőségeket határozott nemzeti érdekeket képviselő, a társadalom által támogatott kormánnyal és parlamenttel tudjuk megragadni. Akkor tudjuk kiaknázni, ha rendelkezünk hosszú távú , nem a pártok kénye-kedve szerint, hatalmi célok érdekében megalkotott nemzetstratégiával, amelynek megvalósítása közös akarattal, összefogással lehetséges. Bárhogy is igyekeznénk gyenge uniós szereplésünket függetleníteni a belpolitikától, hiábavaló próbálkozás lenne. Ne feledjük, a történelem markáns gazdasági fejlődéssel a békés időszakok szorgalmasan munkálkodó embereit ajándékozta meg!