Álmok Álmodói kiállítás

Mintegy hatszáz magyar tudós, felfedező és egyéb géniusz munkásságát és találmányait mutatja be interaktív módon, 6000 négyzetméteren, 1,5 kilométeres útvonalon az Álmok Álmodói 20 - Világraszóló magyarok, magyar találmányok című tudománytörténeti kiállítás keddtől a Millenárison.

    Ez a kiállítás a megoldott problémák és a problémák megoldói, "az álmok álmodói" előtt tiszteleg - hangsúlyozta a tárlat hétfői ünnepélyes megnyitóján a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
    Gulyás Gergely hozzátette: a magyaroknak rengeteg okuk van a büszkeségre, ha olyan találmányokra és felfedezésekre gondolnak, mint a gyufa, a nukleáris láncreakció, a C-vitamin és a magzatvédő vitamin vagy olyan magyar tudósok alakjára, mint Puskás Tivadar, Jedlik Ányos, Szent-Györgyi Albert és Czeizel Endre.
    Mint felidézte, az Álmok Álmodói 20 az eredeti Álmok Álmodói kiállítás és a Millenáris megnyitásának 20. évfordulójára készült. Két évtizeddel előtt a Ganz gyár szocializmusban elhasznált épületéből barnamezős beruházásban egy új közpark és közösségi tér született, és egy év alatt 800 ezren nézték meg az itt létrejött kiállítást - jegyezte meg.
    "Magyarországot a jövő kapujából sikerült visszafordítani, mindazt, amit a kiállítás hirdetett, a Millenárissal együtt sikerült zárójelbe tenni" 2002 után - közölte a miniszter. Mint hozzátette azonban, az utóbbi években a Millenáris a következetesen elvégzett fejlesztéseknek köszönhetően kibővült, a park felülete jelentősen megnövekedett. "Abban bízunk, hogy ez a mostani kiállítás is méltó utóda a 20 évvel ezelőttinek" - hangsúlyozta.
    Dankó Virág, a Millenáris ügyvezető igazgatója elmondta: 20 évvel ezelőtt a látogatók szembesülhettek azzal, hogy egy világraszóló nemzet tagjai. A mostani kiállítás is hasonló élményt kíván adni és hasonló üzenetet közvetít. Kiemelt cél annak bemutatása, hogy a magyarok nemcsak a múltban voltak sikeresek, hanem ma is bírnak ezekkel a tulajdonságokkal - szólt a kiállításról.
    Dankó Virág a tárlat hétfői sajtóbemutatóján az MTI kérdésére elmondta, hogy a kiállítás 15 hónapnyi munka eredményeként jött létre, 3,2 milliárd forintos költségvetésből.
    Szentirmai-Zöld Máté, a Millenáris projektigazgatója, Gazdai István tudománytörténész, vezető kurátor és Csorba László történész, kurátor hozzátették: a mostani tárlat nem elsősorban személyek, hanem 6+1 tartalmi egység köré szerveződik, és természetesen az elmúlt két évtized magyar eredményeit is bemutatja.
    Mint kiemelték, minden korcsoporthoz szólni kívánnak, de a kiállítás tervezésénél kiemelt figyelmet fordítottak a fiatalokra.
    A tárlaton nagy hangsúlyt kapnak az interaktív elemek: az óriási információmennyiség befogadását több mint 30 interakció, 150-nél több digitális és mintegy 6,5 órányi vetített tartalom segíti.
    A témák között szerepel a mobilitás: a látogatók találkozhatnak például egy 1915-ös Ford T-modellel vagy Besenyei Péter műrepülő világbajnok egyik repülőgépével, a közlekedéstörténet számos magyar újításával, és megelevenedik a magyar vasúttörténet is.
    Az orvoslást és élettudományokat bemutató tér felidézi a nagy magyar orvosegyéniségeket, a járványok elleni küzdelem történetét egészen Karikó Katalin felfedezéséig, a látogatók pedig kipróbálhatják, hogyan tudnának elvégezni egy laparoszkópiás műtétet, de az emberi agy működését is számos játékon keresztül ismerhetik meg.
    A kiállítás felidézi az infokommunikáció, valamint az ipari és energiaszektor jelentős magyar fejlesztéseit az Eötvös-ingától az atomenergia hasznosítását segítő eredményekig.
    Az agrárium világába egy stilizált búzamezőn át vezet az út, közepén egy százéves gőztraktorral, a Tér tudománya című kiállítási egység pedig a matematika, a repülés és az űrtudomány kiemelkedő magyar hozzájárulásait idézi meg. A látogatók itt csaknem 360 fokos vetítésben élhetik át az űrkutatás vívmányait, majd VR szemüveg segítségével a Marson is tehetnek egy sétát.
    Az Álmok Álmodói 20 kiállítás a szervezők tervei szerint 2022. december 31-ig látogatható. (F:mti)

Hungarikum kiállítóház

A Hungarikum kiállítóházban a magyar géniuszok és az általuk alkotott csúcsteljesítmények előtti tiszteletadás hozzájárulhat a hagyományait számon tartó, egységes nemzeti tudattal rendelkező generációk neveléséhez, ugyanis minden egyes hungarikum híd az emberek között - fogalmazott az agrárminiszter szombaton a Lakitelek Népfőiskolán. A Hungarikum Bizottság ülését követően, a Hungarikum kiállítóház megnyitóján Nagy István agrárminiszter elmondta: immár 83 hungarikum, 142 kiemelkedő nemzeti érték, ezeregyszáznál is több települési és tájegységi értéktár, mintegy 10 ezer települési érték, 19 megyei értéktár és csaknem 2 ezer megyei érték szerepel a nyilvántartásokban.
    A bizottság döntése értelmében a hungarikumgyűjtemény ezúttal a Felső-Tisza-vidéki beregi keresztszemes hímzéssel bővült - jelentette be az agrárminiszter.
    A Magyar Értéktárba pedig bekerült a Füvészkert ELTE, a szabolcsi almatermesztés hagyománya, a székely himnusz és a hetési férfi és női viselet.
    A tárcavezető kiemelte: az értékmentő szervezetek munkájának támogatására az elmúlt évhez hasonlóan, idén is 930 millió forint áll a rendelkezésükre.
    Ebből az összegből 840 millió forint fordítható nyomtatott és elektronikus kiadványok, filmek készítésére, bemutatóterek kialakítására, illetve a hungarikumokat népszerűsítő rendezvények megvalósítására.
    Nagy István hangsúlyozta: a Lakitelek Népfőiskolán most megnyílt Hungarikum kiállítóházban olyan magyar kémikusokkal, fizikusokkal, űrkutatókkal, feltalálókkal találkozhatnak az idelátogatók, akik tevékenységük révén hozzájárulhattak ahhoz is, hogy a világ tudományos életében válogatás nélkül becsülik meg az eredeti gondolkodókat és alkotókat. Mindannyian olyan kiemelkedő kutatói értéket teremtettek, amelyek jelentést hordoznak. Nemcsak nagyot alkottak, de halhatatlant is - tette hozzá.
    Az agrárminiszter szerint "minden hungarikum és minden magyar géniusz alkotása képes arra, hogy a nemzeti összetartozás jelképévé váljon. És egy nép egységes maradhat akkor is, ha tagjai az országhatárokon kívül kerülnek. Egységes maradhat a közös szellemi örökségében" - fogalmazott.
    V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos a Hungarikum kiállítóház planetáriumának megnyitóján kiemelte: újabb termekkel, újabb felfedezésekre váró, inspiráló területekkel bővült a lakiteleki Hungarikum Liget. "Itt jelen van minden, ami magyar" - tette hozzá.
    A miniszteri biztos szerint technikailag a legnagyobb kihívást a planetárium kialakítása jelentette. Az űrkutatás az emberiségnek is az egyik legnagyobb kihívást jelentő kutatási területe: "a felettünk és körülöttünk is elnyúló végtelen megismerése, a csillagok, a bolygók, a rejtélyes feketeség és ami azon túl van, ez a jövő, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni" - fogalmazott.
    Paládi-Kovács Attila Széchenyi-díjas magyar etnográfus, az MTA rendes tagja a Géniuszok útja kiállítótér megnyitóján hangsúlyozta: "a magyar tudománynak nincs múzeuma, de van közel kétszáz éves akadémiája, tudóstársasága és legkiválóbb képviselőinek a fejünkben élő panteonja".
    Kiemelte: a magyar géniuszok most megnyíló kiállítóhelyén 21 magyar tudós életútja jelenik meg, a feltalálók és találmányaik, a természettudományok, a műszaki tudományok zseniális művelői kapnak itt helyet.
    Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója - megemlékezve a magyar kultúra napján a Himnusz születéséről - elmondta: a lakiteleki Hungarikum Liget lényege, hogy az idelátogatók "belülről éljék meg a Himnuszt", a magyar nemzet jelképét.
    A Hungarikumok kiállítóháza, amelyben nagyon sokak munkája ötvöződik, a magyar értékeket mutatja be, ahol a fiatalok élményeken keresztül ismerhetik meg a hungarikumokat, a magyar géniuszok, tudósok munkásságát, és ehhez kapcsolódik a planetárium is.
    A Hungarikum kiállítóházat Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke, Bagi Ferenc lakiteleki római katolikus plébános és Kókai Géza lakiteleki református lelkipásztor szentelte és áldotta meg.(F:mti)