Mire kell figyelniük a kisebb vállalkozásoknak hitelfelvétel esetén?
Írásunkban elsősorban az 1999.évi XCV. törvényben meghatározott mikro-vállalkozásoknak, vagy az annál is kisebb cégeknek szeretnénk segítséget nyújtani a hitelfelvételük kapcsán felmerülő kérdésekben.
Erre a körre leginkább az jellemző, hogy alultőkésítettek, működésüket a rendszerváltás körüli viharos időkben kezdték (kialakulatlan jogi, adózási, piaci viszonyok között), zsigereikben hordozzák a féllegális megoldásokat, nem tudtak kellően megerősödni vagy később alakultak és idejük sem volt megerősödni. (Az erősödésen nem csak a saját tőke növekedését, hanem a megfelelő szervezeti rendszer kialakítását, több-lábon állás megteremtését, stabil vevőkör kialakítását stb. is értjük).
Többen az időszakos konjunktúra ciklusokat kihasználva feljutottak a nagyvállalatok csoportjába, ezekre kevésbé vonatkoznak megállapításaink. Mások tipikus kényszervállalkozók (megszűnt a munkahelyük vagy nem akar a korábbi cégük utánuk TB-t fizetni, stb.), rájuk viszont mindenképpen vonatkozhat írásunk.
A hitelfelvételre készülni kell
A hitelfelvételre már előre, legelőször a cég alapításakor kell gondolni, de legalábbis időben és tudatosan fel kell készülni rá. Aki az utolsó pillanatban megy be a bankba egy kozmetikázott mérleggel, vagy egy veszteséges tevékenységet mutató beszámolóval, eleve nem sok jóra számíthat.
Nagyon fontos, hogy mindent előre gondoljunk át: pontosan mire kell a hitel, mennyi időre, miből fogjuk visszafizetni. Aki úgy megy be a bankba, hogy nincs tisztába a vállalkozása számadataival (ezzel csak a könyvelője foglalkozik-mondja) és nem tudja pontosan, hogy mit akar, máris begyűjtötte az első fekete pontot a banknál.
Az éven túli beruházási hitelek és az éven belüli forgóeszköz finanszírozó hitelek néhány szempontból különböznek egymástól, így azokat a továbbiakban külön kezeljük.
Éven túli beruházási hitelek:
Éven túli forgóeszköz hitelt ritkán folyósítanak a bankok, jellemzően beruházási hitelhez kapcsolódóan, ezért ezt a hiteltípust nem tárgyaljuk külön. Ahogy már említettem a kisvállalkozásokra gyakran jellemző az alultőkésítettség, de látnunk kell, hogy a bankok éven túli hitelt kiszámítható megtérülési feltételeket látva beruházásra szeretnek folyósítani.
Jellemzően egy személyhez vagy családhoz kötődik a vállalkozás léte és működése. Ha nem akarnak egy tulajdonostársat a nyakukba venni (tőkeemelés), akkor a hitelfelvétel az egyedül járható út.
Szerencsés esetben valamilyen támogatáshoz is juthat a társaság, ha elég ügyes. Régebben E-hitel, start hitel, felszámolási hitel és számtalan más lehetőség közül lehetett választani, ma jó lehetőségnek tűnnek az MFB hitelei, EU forrású hitelek, valamint a megújult mikrohitel program. Ezek a lehetőségek (visszatérítendő és vissza nem térítendő kamattámogatások) nagyon jól kiegészítik a banki hiteleket.
A bankok a beruházási hitelek kapcsán -az éven belüli hiteleknél felsorolt kérdéseken túlmenően- az alábbi szempontok alapján döntenek a hitelkihelyezésről:
* legalább egy éves nyereséges működés (kezdő vállalkozás csak kiemelkedően jó ötletével lehet esélyes)
* üzleti terv alapján számított megtérülés a futamidő alatt (adózott nyereségből és értékcsökkenésből a hitel törleszthető, a fejlesztés megtérül)
* a fejlesztési források összhangja, megléte (hitel, ÁFA finanszírozás és pályázati forrás összehangolása és biztosítása. (Egyik mozaik hiányzik, nem valósítható meg a fejlesztés.)
* előny a biztos piac (ismert nagyvállalatnak dolgoznak)
* megfelelő biztosíték
Éven belüli hitelek és finanszírozási lehetőségek:
A forgóeszköz finanszírozás megoldása a kisebb vállalkozásoknál óriási feladat. Folyamatosan azt érzik ezek a cégek, hogy tudnának fejlődni, konkrét szerződések lennének megköthetőek, ha elő lehetne teremteni a szükséges pénzt.
Aki komolyan gondolja a vállalkozást és hosszabb távon gondolkodik, az minden hasznot visszaforgat, nem vesz ki osztalékot, sőt még tagi kölcsönnel is finanszírozza a cégét.
A tagi kölcsön szúrja az APEH szemét, mivel a könyvelés során sok esetben tagi kölcsönnel tüntetik el a feketemunkák, számla nélküli árubeszerzések nyomait a vállalkozók.
A bankok a lombard hitelek külön csoportját dolgozták ki a tagi hitelek kiváltására.
1.) Tagi hitel kiváltása bankhitellel
A vállalkozásban ténylegesen meglévő tagi hitel után csak korlátozott mértékben lehet kamatot felvenni, az APEH ellenőrzéskor rögtön kiszúrja a kapcsolódó elszámolásokat, ezért az alábbi hitelkiváltást ajánljuk: a magánszemély elhelyezi a pénzét betétbe a banknál, aki a magánszemély betétjének óvadékként történő lekötése mellett hitelt nyújt a vállalkozás részére. Így a tagi kölcsön helyett bankhitel szerepel a mérlegben, a tagi kölcsön kamatánál magasabb betéti kamatot pedig a magánszemély minden adófizetés nélkül teszi zsebre. (Ha nem vonható ki a pénz a vállalkozásból, akkor a hitel folyósításakor, annak felhasználásával is megtörténhet a betét elhelyezése.)
2.) Egyéb lombard hitelek
Sok vállalkozó látva, hogy a bank hitelképtelennek minősítette, magánszemélyként tesz le megfelelő óvadékot a hitel biztosítékaként. Sokan megkérdezik, hogy ha van pénze miért nem használja fel a vállalkozásban azt, miért helyezi el óvadékba? Az alaphelyzet természetesen az, hogy ha teheti, a saját pénzét rakja be a vállalkozásába, de vannak egyedi esetek, amikor a hitel jobb megoldás:
* a lekötött betét felbontásának nagyobb a vesztesége, mint a hitelfelvétel költsége
* nem akarnak a hosszabb lejáratú állampapírjukhoz, devizájukhoz hozzányúlni
* nem az övéké a betét, hanem valamelyik családtagé, aki óvadékba hajlandó odaadni azt, de nem akarja sem a pénz direktbe odaadni, sem a konstrukciót megbontani (pl. deviza betét)
Hitelképesség megállapítása
Abban az esetben, ha a vállalkozás nem tud óvadékot, készfizetői kezességet vagy egyéb olyan biztosítékot nyújtani a bank számára, amely önmagában elegendő a hitel folyósításához, a bank megvizsgálja a vállalkozás hitelképességét és ennek eredményétől teszi függővé a hitel kihelyezését. A vizsgálat alapvetően két részből áll: van egy objektív és egy szubjektív része. Az objektív minősítés a mérlegadatok elemzéséből áll, mutatók segítségével pontozzák a cég tőkeellátottságát, jövedelmezőségét, likviditását, megvizsgálják a pénzmozgásokat (cash-flow), a készlet forgási sebességét, stb.
Ha egy bizonyos minimális ponthatárt (feltételeleket) elér, akkor a szubjektív szempontokra adott pontokkal kiegészítve összeáll a cég minősítése. A szubjektív besorolásnál a tulajdoni viszonyokat, a vezetés szakmai és egyéb képességeit, a cég piaci, ágazati helyzetét, partnereit, meglévő bankkapcsolatait, hitelállományát, számviteli, adatszolgáltatási rendszerét, stb. vizsgálja meg a bank.
3.) Az éven belüli hitelek legfontosabb típusai
A leggyakoribb és a vállalkozás szempontjából a legkényelmesebb, legolcsóbb hitel a folyószámlahitel. Ekkor a bank egy bizonyos összegig (hitelkeret) engedi a folyószámlát túlhívni. Ennyivel automatikusan többet költhetünk, mint amennyi pénzünk a számlán van és ha pénz érkezik a számlánkra, akkor az automatikusan hiteltörlesztésre fordítódik. Tehát csak akkor áll fenn a hitel, ha tényleg szükség van rá, rugalmasan alakul az igénybevétele, ezért aztán a váratlan helyzetek megoldásának ideális eszköze.
Kamatot csak az igénybevett összeg után kell fizetni, egyéb költségként rendelkezésre tartási jutalékot, kezelési költséget számítanak fel a bankok. A folyószámlahitelhez nagyon hasonló, de az igénybevétele nem automatikus, hanem lehívó levéllel kell kérni az igénybevételét a rulírozó hitelnek. A törlesztést követően a hitelkeret ismét igénybe vehető, a költségei is hasonlóak lehetnek a folyószámlahiteléhez. A bank szempontjából előny, hogy a hitel és a cég forgalma jobban összeköthető (pl. árbevétel engedményezéssel történhet a törlesztés). Az éven belüli forgóeszköz finanszírozó hitelnek számtalan változata létezik, egy vagy több kisebb összegben is történhet a folyósítás és a törlesztés is.
4.) Egyéb finanszírozási lehetőségek
Vállalati kölcsön
A tulajdonosi vagy bármely egyéb szoros kapcsolat fennállása esetén előfordulhat, hogy az egyik vállalat ad kölcsönt a másiknak. Erről nincs mit mondani, jó megoldás, de erős köteléket feltételez.
Faktoring
A faktoring akkor jó finanszírozási megoldás, ha a vállalkozás egy jó bonitású nagyvállalattal áll kapcsolatban, annak gyárt, szállít valamit. A faktorálás során a teljesítés megtörténtét követően csak a fizetés kockázatát vállalja a faktoring cég (bank), de nem is finanszíroz csak egy rövid, pénzügyi teljesítési időszak
Lízing
A lízing ügyletek jó megoldást jelentenek a beruházási elképzeléseink megvalósítása során.
Váltó
A váltó a körbetartozások óriási mértéke és a nagyfokú bizalomhiány miatt kiment a divatból, a külkereskedelmi ügyleteknél még mindig gyakori.
