Bérköltség támogatás

Hétfőtől igényelhetnek bérköltség támogatást a vidéki álláskeresőket alkalmazó cégek. Elindult a Vállalkozások regionális munkaerő támogatása program, amelyben az újonnan felvett, vidéken regisztrált álláskeresők után kaphatnak legfeljebb havi 150 ezer forint vissza nem térítendő támogatást a munkaadók. A 2022. augusztus 15-ével megnyíló lehetőséggel élőktől akár a bruttó bér és a szociális hozzájárulási adó háromnegyedét is átvállalhatja az állam - hívta fel a figyelmet hétfői közleményében a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) .

    A Vállalkozások regionális munkaerő támogatása célzottan ösztönözheti több ezer nehezebb foglalkoztatási helyzetű, vidéki álláskereső elhelyezkedését. A célcsoportba tartozik, aki még nem töltötte be a 25. életévét, 25-30 év közötti pályakezdő, 50 év feletti, legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, legalább 6 hónapja regisztrált álláskereső. De hasonlóképpen támogatható az is, aki legfeljebb 30 napja lépett ki a közfoglalkoztatásból, megváltozott munkaképességű, kisgyermeket nevel, ápolási díjban részesül, vagy a dokumentációban felsorolt vidéki kistelepülések valamelyikén lakik.
    A támogatás mértéke a fenti csoportok legalább egyikébe besorolható álláskereső foglalkoztatása esetén a foglalkoztatót terhelő bruttó bér és ténylegesen átutalt szociális hozzájárulási adó fele. Ha az újonnan felvett munkatárs több felsorolt kritériumnak is megfelel, a vállalkozás a bruttó bér és szocho 75 százalékáig igényelhet támogatást. A munkaadó teljes, napi 8 órás munkaidő esetén egy álláskereső után legfeljebb havi 150 ezer forint bértámogatást kaphat legfeljebb hat hónapon át.
    Az új program Budapesten és Pest megyén kívül az ország minden részében, az összes vidéki régióban elérhető. Közép-Magyarországon pedig változatlanul pályázható a Vállalkozások munkaerő támogatása, az összesen 32 milliárd forint állami hozzájárulásnak köszönhetően országszerte mintegy 50 ezer álláskereső helyezkedett már el.
    Szintén hétfőn nyílik újra a Közfoglalkoztatásból a versenyszférába program, ahogy ismét igényelhető az álláskeresők lakhatási és utazási támogatása is. A támogatások részleteiről a munka.hu foglalkoztatási portálon érdemes tájékozódni.(F:MTI)

Már trendszerű a cégtörlések drámai növekedése
Januárban biztossá vált, hogy a cégtörlések rendkívül magas, 60 százalék körüli növekedése nem átmeneti jelenség, hanem trendszerű változás, amely egyaránt tükrözi a piac megtisztulását a nem működő cégektől és a válság működő cégekre gyakorolt káros hatását. Eközben csökken az új cégalapítások száma, ami az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató szerint inkább kedvező jelenség.

PTI tájékoztató - 2011.03.15

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-03-15

Tartalom
Adóamnesztia 2011
Napirenden a cégek kötelező kamarai tagsága
Hogyan rendelkezhetünk személyi jövedelemadónk 1+1 %- áról 2011-ben?
Mire jó az adóraktározás?
Gyes-re való jogosultság és munkavállalás

Adóamnesztia 2011
Ez az adóamnesztia offshore cégekkel kapcsolatos. Pontos szabályozása és feltételeit a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. törvény 82-83.§-ai tartalmazzák.

A törvény két esetkört szabályoz:
1. Az első szabály a külföldi bankszámlákon tartott pénzeszközökre vonatkozik: a belföldi magánszemély adózók mindössze 10%-os adóteher megfizetésével ”hozhatják haza” külföldi bankszámláikon tartott pénzeszközöket. A törvény egyfajta anonimitást biztosít azzal, hogy az adózó az adókötelezettségét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kijelölt hitelintézetek útján, az erre vonatkozó nyilatkozat megtételével teljesítheti, az adót a hitelintézet vonja le és fizete be. Ezzel a lehetőséggel 2011 december 31-ig lehet élni.

2. A másik esetkör a belföldi gazdasági társaságban meglevő offshore tulajdonú üzletrészek kivásárlását biztosítja, illetve ösztönzi a tényleges tulajdonos magánszemély részére. belföldi illetőségű magánszemély a kedvezmény érvényesítéséhez az állami adóhatósághoz legkésőbb 2011. december 31. napjáig beérkezően - az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon – be kell jelentenie a részesedés megszerzésének tényét, a tulajdonszerzés időpontját, a fizetett ellenérték összegét, valamint ugyanezen nyomtatványon nyilatkozik arról is, hogy a részesedést átruházó jogalany megfelel a feltételeknek. A törvény büntetőjogi mentesítést is ad, és az offhsore cégből visszajuttatott vételárat is adómentesség nyilvánítja.

Napirenden a cégek kötelező kamarai tagsága
Módosítani tervezik a kereskedelmi és iparkamarákról szóló törvényt. Ezzel összefüggésben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a következő közleményt adta ki:

"A kamarai struktúra megújításával összefüggésben a következők fontosságát hangsúlyozzuk:

1. Támogatjuk a kötelező kamarai regisztráció gyakorlatának bevezetését egyszeri, jelképes összegű regisztrációs díj mellett, de ellenezzük a kötelező kamarai tagság intézményének újraélesztését és a kötelező tagságból eredő - adószerű - tagdíj kivetését. A gazdasági kamarák kibővült közfeladatainak ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet döntő többségben az állami költségvetésből kell biztosítani. Támogatjuk azt az elképzelést is, melynek értelmében a gazdaság szereplőinek nyújtott többletszolgáltatások ellenértékéből származó bevételek kiegészíthetik az állami költségvetésből biztosított forrásokat.

2. Az új kamarai rendszerben nem tartjuk indokoltnak a területi kamarák önálló jogi személyiséggel való felruházását.

3. A kamara tevékenységi körének ma még részben állami feladatokkal bővítése jól szolgálhatja a vállalkozások érdekét. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a szakképzés fejlesztésének és felügyeletének korábbiaktól hatékonyabb működtetésének, de ennek során elengedhetetlennek tartjuk a munkaadói érdekképviselet folyamatos részvételét.

A köztestületi kamara nem rendelkezhet érdekképviseleti jogosítványokkal, nem vehet részt a társadalmi párbeszéd intézményrendszerének munkájában, mint - a társadalmi párbeszéd legmagasabb fóruma (OÉT plenáris ülés + OÉT szakbizottságok munkája), - a munkaerő-piaci egyeztetés (MAT), - az Ágazati Párbeszéd Bizottságok (ÁPB), - a Nemzeti ILO Tanács (NILO), - a megyei/regionális munkaügyi tanácsok, - Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) - a Munkaügyi Döntőbírói Szolgálat - Munkaügyi Ellenőrzés Tanácsadó Testülete (METT)

4. Az új törvénynek rögzítenie kell, hogy a kamara a vállalkozások nevében nem köthet bérmegállapodást, nem lehet résztvevője az országos, a középszintű és a vállalati szintű béralkunak, nem köthet több vállalkozásra kiterjedő regionális, szakmai, ágazati kollektív megállapodásokat. A kamara tagjait nem kötelezheti, és nem orientálhatja ezek elfogadására.

5. A köztestületi gazdasági kamara szerepét a jövőben kizárólag a gazdaság fejlesztésében, koordinálásában, a piacvédelemben és a szakképzésben tartjuk elfogadhatónak, mivel az államtól átvett feladatok nem teszik lehetővé számára, hogy érdekvita esetén érdekképviseleti (érdekérvényesítő, érdekvédelmi) szerepkörben tevékenységet folytasson a végrehajtó hatalommal szemben."

Hogyan rendelkezhetünk személyi jövedelemadónk 1+1 %- áról 2011-ben?
A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetőséget teremt arra, hogy a magánszemélyek a személyi jövedelemadójuk meghatározott részéről külön törvény szabályai szerint rendelkezzenek, így adójuk egy része az általuk megjelölt civil szervezetekhez vagy az egyházakhoz, költségvetési előirányzatokhoz kerülhet.

Idei évben lényeges változás, hogy a rendelkező nyilatkozatok benyújtására egységesen előírt május 20-i határidőt jogvesztő határidőként szabályozza a jogalkotó, tehát ezen időpontot követően beküldött nyilatkozatok minden esetben érvénytelenek lesznek, és a késedelem kimentésére szolgáló igazolási kérelem előterjesztésére sincs lehetőség.

Akik élni kívánnak rendelkezési lehetőségükkel, azok többféle beküldési mód közül választhatnak.

Azok a magánszemélyek, akik a 2010. évi jövedelmük elszámolásának módjaként az önadózás vagy az egyszerűsített bevallás mellett döntöttek, ők a 2010. évi adóbevallási (egyszerűsített bevallási) nyomtatványon tüntethetik fel rendelkező nyilatkozatukat. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a 1053 vagy a 1053E bevallás Egysza lapján a saját adóazonosító jelet valamint a magánszemély által támogatni kívánt szervezet adószámát, technikai számát tüntessék fel.

Fontos tudnivaló, hogy amennyiben a bevallási nyomtatványon kívánnak rendelkezni és a bevallást továbbra is hagyományos módon, papír alapon nyújtják be az adóhatósághoz, az Egysza lapon feltüntetett saját adóazonosító jeltől a kedvezményezettekre vonatkozó adatokat kérjük, ne válasszák le.

Ez évben is lehetőség nyílik arra, hogy a rendelkező nyilatkozatot külön lezárt, adóazonosító jellel ellátott postai borítékban - a bevallástól elkülönítve - személyesen az ügyfélszolgálatokon, vagy postán juttassák el az adóhatóság részére.

A személyi jövedelemadó 1-1 %-áról tett rendelkezés természetesen elektronikus úton is továbbítható az adóhatóság részére. Az elektronikus beküldéssel kapcsolatos részletes információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján találhatók, mely a világhálón a cím alatt érhetők el.

Azon magánszemélyek esetén, akik bevallási kötelezettségünknek munkáltatói adómegállapítás keretében tesznek eleget, a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot a munkáltatónak legkésőbb május 10-ig adhatják át. Ez esetben a borítékot, annak ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg alá kell írni.
Forrás: www.apeh.hu
NAV Veszprém Megyei Adóigazgatósága

Mire jó az adóraktározás?
A termék betárolása akkor ajánlott az adóraktárba, ha előre tudott, hogy az áru belföldön több egymást követő adás-vétel tárgyául szolgál, és az értékesítési láncban nem kívánják az áfá-val növelt árat alkalmazni, így csökkentve a finanszírozási költségeket.

Például, ha terméket kíván venni az adóalany, amiről tudja, hogy a későbbiekben exportálja. Ha olyan módon veszi meg a terméket, hogy kéri a betárolást adóraktárba, akkor az eladó adómentes számlát állít ki felé, vagyis a vevőnek csak nettó összeget kell finanszírozni. A későbbi exportnál szintén nem kell adót fizetni, mivel az ügylet adómentes. Hasonlóan jó hatással van a finanszírozásra az adóraktározás, ha a termék nem fogja elhagyni az országot, vagy exportálás helyett, másik tagállamba kerül kiszállításra. Klasszikusan az adóraktár a későbbiekben exportálandó, vagy a közösség más tagállamába szállítandó termék raktározására szolgál.

A magyarországi autógyárak előszeretettel alkalmazzák az adóraktározást. A magyar gyár az elkészült járművet értékesíti a külföldi anyavállalatának, és egyben betárolja a járműveket az adóraktárba Magyarországon. Az értékesítés így adómentesnek minősül. Az anyavállalat rendelkezik Magyarországon adószámmal, és az adóraktárból értékesíti a terméket belföldre, a közösség más tagállamába, vagy harmadik országba. A közösség más tagállamába és harmadik országba történő értékesítés adómentes, a belföldre történő értékesítés adóköteles.

Gyes-re való jogosultság és munkavállalás
Ha a gyes-ben részesülő – bármely okból – március 31. után 30 óránál hosszabb heti munkaidőben dolgozik, a törvény erejénél fogva megszűnik a segélyre vonatkozó jogosultsága. A gyermek két és három éves kora között az említett probléma annyival kevésbé súlyos, hogy a szülő gyermekgondozási segélyben már nem részesülhetett a 2010. december 31-ig hatályos szabályok szerint: Így a heti 30 órásnál hosszabb mértékű munkaidő fenntartása esetén sem meglévő jogosultságát veszti el, hanem a továbbiakban sem kapja e segélyt. A gyes új szabályai következtében – gyermekük három éves kora előtt - fizetés nélküli szabadságukat megszüntetők a segélyre csak akkor lesznek jogosultak, ha legfeljebb heti 30 órás részmunkaidőben térhetnek vissza munkahelyükre. A teljes munkaidősöknél így ehhez munkaszerződés-módosítás szükséges.

Egyébként a keresőtevékenységet „a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat” Cst-ben foglalt fordulata megítélésünk szerint a munkaidő heti mértékére, és nem annak beosztására vonatkozik. Eltérő értelmezés alapján egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén ugyanis követhetetlen lenne, hogy melyik héten lépik túl akárcsak eggyel is a heti 30 órát.

Lehetőségek március 31-ig

Aki teljes munkaidőben (vagy heti 30 óránál hosszabb rövidebb-vagy részmunkaidőben) dolgozik a gyes igénybe vétele mellett, és gyermeke 2011. március 31. után tölti be harmadik életévét, gyes-re való jogosultságát akkor őrizheti meg, ha munkaszerződését (kinevezését) úgy módosítják, hogy abban legfeljebb heti 30 órás részmunkaidőt kötnek ki. Ugyanezek a feltétek az irányadók azok számára is, akiknek gyermeke 2011. március 31. után „ünnepli” első születés napját, vagy, bár már megtehették volna, munka helyett a gyermeknevelést választották. A három legnagyobb hazai alkalmazotti kört (munkavállalók, közalkalmazottak, köz- és kormánytisztviselők) tekintve a részmunkaidő-kikötés lehetőségei eltérőek.

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Az egyéni céggel kapcsolatos tudnivalók

Egyéni cég tagjának adható béren kívüli juttatás

Az szja-törvény 3.§ 33. pontja alapján az egyéni cég társas vállalkozásnak minősül. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban:evtv.) 20.§(4) bekezdésében foglaltak alapján az egyéni cégnek - az e törvényben meghatározott kivétellel - kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. E § (6) bekezdésében foglaltak szerint pedig az egyéni cégre és tagjára az evtv-ben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságról szóló törvénynek a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Az egyéni cég tagja a társaságban személyes munkavégzésre kötelezett. Az szja-törvény 2010-ben hatályos 70.§-ának (2) bekezdése, 2011.január 1-jétől hatályos 71.§ (1) bekezdésében felsorolt juttatások a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjainak is adhatók, így nem zárható ki, hogy az egyéni cég a tagjának az előző rendelkezésekben felsorolt juttatásokat adjon.

Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulása esetén kiesik az eva hatálya alól és az egyéni cég alapítása miatt az egyéni cégbe átadott vagyoni érték után az szja-törvény rendelkezései szerint kell adóznia.

Abban az esetben, ha az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, akkor az eva adóalanyiság szempontjából kezdőnek minősül és az eva hatálya alá ismételten, mint egyéni cég a feltételek megléte esetén a kezdés évét első évnek tekintve a harmadik adóévre jelentkezhet be.

Fontos megemlíteni az eva-törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt azon rendelkezést is, mely szerint, ha az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása, vagy vagyoni betétjének átruházással történő megszerzése miatt szűnik meg, az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló törvény ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége, azzal, hogy a bevételből nem vonható le az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben költségként már elszámolt, vagy amelyet e törvény rendelkezései alapján költségként elszámoltnak kell tekinteni.
(Büt 1309/2010), NAV 2011.03.11

PTI tájékoztató 2011.01.18

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2011-01-18

Tartalom
Itt a sikeres cégvezetés magyar módszertana
Számlahibák és javításuk
Nem pénzbeli juttatások 2011-ben
Munkáltatói, kifizetői jövödelem-igazolás
Családi gazdaságok adózása

Itt a sikeres cégvezetés magyar módszertana
A Cégmenedzselés kézikönyve - a sikeres cégvezetés módszertana. Ez a könyv az évtized kiemelkedő magyar nyelvű kiadványa a hazai üzleti élet gerincét adó kis- és középvállalkozások számára. Gazdag tartalmú, könyvként is reprezentatív kiadvány. Kiadó: Adónet.hu Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal, súlya: 1,25 kg. Ára: 14.700,-Ft - helyett most 50% rendkívűli bevezető kedvezménnyel: 7.350,-Ft + 820,-Ft postaköltség - amely kizárólag a 2011 január 20-ig beérkezett megrendelésekre érvényes! Csütörtöktől a nyilvános forgalomban ezen az áron már nem lesz elérhető!.

Az olvasót nem elvont magasságokba vezetjük, hanem ismerős terepre, a saját cégébe invitáljuk e könyvben vissza: egy speciálisan magyar cégbemutatót tartunk a cégtulajdonosnak a saját cégéről: rendre visszatérően arra késztetjük majd, hogy ő a saját cégére vonatkoztassa az ideális magyar kft-ről, kis- és középvállalatról felvázolt prezentációnkat.
Felfedjük a saját cég folyamatos növekedésének, versenyképességének, biztonságos működésének eszközét. Megmutatjuk, miben rejlik a cégépítés öröme és optimizmusa, a cégvezetés élménye.

A kiadvány megvásárolható: Önadózó Ügyfélszolgálat 1085 Budapest, József krt. 53. I/8. Tel: 06 1 267 5010.

Számlahibák és javításuk
Először is szögezzük le, hogy az ÁFA elszámolási időszakon belül végzett javítások nem igényelnek adó rendezést (önellenőrzést). Az elszámolási időszakon kívülre eső javítások önellenőrzést vonhatnak maguk után.

Az alábbi leírás mutatja a négy féle (ABCD) hiba négy féle javításának módja (1234) külön arra az esetre, ha a vevő visszaadta (I) vagy nem adta vissza (N) a számlát.

A vevő a számlát visszaadta:I) Igen
N) Nem
Javítási módok:1. áthúzás és felé írás: számítógépes számla esetén nem alkalmazható
2. módosító számla kiállítás
3. stornózás(érvénytelenítés) és új számla kiállítás
4. csak stornózás(érvénytelenítés) új számla kiállítás nélkül

Előforduló hibák, azok javítása teljesítés időpontjának megállapítása:

A) Csak adatmódosítás: összeget, teljesítés dátumát nem érintő módosítás (pl. adószám, cím elírás) A teljesítés dátuma mindig az eredeti.
I) 3. érvénytelenítő számla, utána új számla
N) 2. tétel nélküli módosító számla

B) Teljesítés időpontját érintő javítás Ha a teljesítés időpontja a számlán szereplőnél régebbi, akkor nem kell javítani mert a vevő később levonhatja az adót, az nem gond.
I) 3. érvénytelenítő számla: (teljesítés dátuma az eredeti) utána új számla (teljesítés dátuma az új)
N) 2. tétel nélküli módosító számla: (teljesítés dátuma az új, de ez egyéb adatban meg kell adni a régit is)
Elszámolása: A szállító az eredeti számla időszakára ingyenes önrevíziót nyújt be, csökkenti a fizetendő adót. A módosító számla időszakára (átvétel időpontja!) fizetendőként vallja be, növeli a fizetendő adót. A vevő feltehetően nem csinál semmit.

C) Az áfa alapjának növeléséből eredő módosítások A teljesítés dátuma az eredeti.
I) 3. érvénytelenítő számla, utána új számla
N) 2. módosító számla
Elszámolása: A szállító az eredeti számla időszakára önrevíziót nyújt be. A vevő legkorábban módosító számla kézhezvételének bevallási időszakában helyezheti levonásba a módosító számlán rá többletként áthárított adót.

D) Az áfa alapjának utólagos csökkenése I) 3. érvénytelenítő számla: (teljesítés dátuma az eredeti), utána új számla (teljesítés dátuma az új)
N) 2. módosító számla: (teljesítés dátuma az új)
Elszámolása:
A szállítónak a fizetendő adót csökkent tételként kell az adóbevallásába beállítani, legkorábban abban az adómegállapítási idszakban, amelyben az eredeti számlát érvénytelenítő vagy módosító számla a vevő személyes rendelkezésére áll (igazoltan át kell vetetni!).
A vevő a fizetendő adója összegét növelő tételként állítja be annak az időszaknak a bevallásába, amelyben a módosító vagy érvénytelenítő okiratot kézhez kapja, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja.

Az új teljesítés dátum, gyakorlatilag a számla keltét jelenti, de mint láttuk a számla elszámolása a vevőnél a kézhezvétel időpontja, a hó végén postázott számlánál ez a következő hónap is lehet. a szállítónál az elszámolás időpontja ilyenkor az átvételének időpontja. Az ilyen számlát tértivevénnyel kell feladni vagy azt igazoltan át kell vetetni. (!)

Nem pénzbeli juttatások 2011-ben
Új szabályozás vonatkozik 2011-től egyes – jellemzően nem pénzbeli – juttatásokra. Ezzel egyidejűleg megszűnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása.
Ezentúl kétféle jellemzően nem pénzbeli juttatást különböztetünk meg:

béren kívüli juttatásokat,
béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetnie. E juttatásokkal összefüggésben más közteher-fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Az e körbe tartozó juttatások a következők:

üdülési csekk juttatása vagy kedvezményes üdültetés évente a minimálbér mértékéig,

az étkeztetés jegy havonta 18 ezer forintig

a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás, évente legfeljebb 300 ezer forintig,

az Internet-használat biztosítása vagy az Internet-számla megtérítése havi 5000 Ft értékhatárig,

az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig,

a helyi utazási bérlet juttatása,

az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig,

a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50 százalékáig,

a munkáltató hozzájárulása az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 százalékáig,

a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztára/önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30 százalékáig,

a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig.

A béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szorosa után a kifizetőnek a 16 százalék személyi jövedelemadón felül 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezik.

E juttatások az alábbiak:

a kifizető hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel,

a cégtelefon használata,

a csoportos életbiztosítás,

a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része,

reprezentációnak nem minősülő vendéglátás (részt vevő magánszemély utazási és szállási költsége, neki nyújtott étel-, italszolgáltatás) költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel,

a kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (például önkormányzati rendelet alapján rászorultságtól függetlenül ingyenesen adott utazási bérlet),

a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (például szóróajándék),

a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.

A korábban természetbeni juttatásnak minősülő jövedelmek harmadik csoportjába a béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások tartoznak. Ezek az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 százalékkal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16 százalékkal. A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közötti jogviszony határozza meg.

Ilyen juttatások például:

munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,

művelődési intézményi szolgáltatás (pl. színházjegy, kulturális célú utalvány),

a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,

a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,

sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás,

a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás,

a kifizető által ingyen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem foglalkoztatója a juttatásban részesülő magánszemélynek.

A kifizető fizeti meg az adót a nyeremény, a vetélkedő díja, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem után. Az egységes 16 százalékos adót ezekben az esetekben is az adóalap 1,19-szorosa után kell megfizetni.
Forrás: www.apeh.hu

Munkáltatói, kifizetői jövedelem-igazolás
Az Art. 46. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a munkáltató, a kifizető legkésőbb az adóévet követő január 31-éig köteles kiállítani és a magánszemélynek átadni az összesített igazolást az adóévi kifizetésekről, juttatásokról.

Az összesített jövedelemigazolást a korábbi évekhez hasonlóan az adóhatóság által közzétett (2010. évben a 10M30-as) nyomtatvánnyal egyezően kell kiállítaniuk a munkáltatóknak. Az összesített igazolás a munkáltató által használt programmal, illetve más módon is előállítható, de a közzétett nyomtatvány adattartalmától és az egyes sorok számozásától nem lehet eltérni. Ez azért fontos követelmény, mert a 10M30-as igazolás egyes sorainak adattartalma és számozása megegyezik a 1053-as számú személyi jövedelemadó bevallás soraival.

A 2010. évben bevezetett szuperbruttósítás miatt a 10M30-as igazoláson az összevont adóalapba tartozó jövedelmek esetében nem csak az adóalapot - a jövedelem adóalap-kiegészítéssel (27%-kal) növelt összegét -, hanem az „a” oszlopokban az adóalap megállapításánál figyelembe vett jövedelmet is fel kell tüntetni.

Családi gazdaságok adózása
Családi gazdaság az a gazdálkodási forma, melyben a gazdálkodó család a tagjai révén legfeljebb 300 ha nagyságú termőföld tulajdonával ill. haszonbérletével, használatával rendelkezik és valamennyi termőföld valamint az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak hasznosítása legalább egy családtag teljes foglalkoztatásával és a többi családtag közreműködésével valósul meg.

A családi gazdaság mezőgazdasági tevékenységet (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás) és kiegészítő tevékenységet (falusi- és agroturizmus; kézművesipari tevékenység; fűrészáru-feldolgozás; elsődleges élelmiszer feldolgozás; a mezőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése; mezőgazdasági szolgáltatás) végezhet.

A családi gazdálkodó és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagok az őstermelői tevékenységük tekintetében az adóév utolsó napján (illetve a családi gazdaságban folytatott tevékenység megszűnése esetén a megszűnés napján) a közös őstermelői tevékenységre (azaz a közös őstermelői igazolvány alapján végzett tevékenységre) vonatkozó szabályok alkalmazásával állapítják meg adókötelezettségüket.

Ez azt jelenti, hogy a családi gazdálkodónak és a nem foglalkoztatottként közreműködő családtagoknak az általános forgalmi adózás és a jövedelem meghatározására tekintetében azonos adózási módot kell alkalmazniuk; valamint a bevételeket, költségek és ráfordítások összegét – a családtagok számával történő elosztással – egy főre kell meghatározniuk. A bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat megfelelő.

A családtagok külön-külön tesznek eleget adóbevallási-, adóelőleg fizetési és adófizetési kötelezettségüknek.

Az azonos jövedelemszámítási módnak abban az esetben is érvényesülnie kell, ha a gazdálkodó családban – a közös gazdálkodást megelőzően – tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt. Ez azt jelenti, hogy az év első napjától beérkezett valamennyi őstermelésből származó bevétel a megállapodás szerinti jövedelemszámításra vonatkozó szabályok szerint lesz adóköteles, így még az is, amelyet a gazdálkodó család tagjai a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt szereztek meg.

Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja tevékenységét, akkor az őstermelői tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozóként, hanem a család többi tagjával együtt, a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia.

Abban az esetben, ha a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket visznek be a családi gazdaságba, melyek korábban az őstermelői/egyéni vállalkozói tevékenységben az értékcsökkenési leírás alapját képezték, akkor az ilyen tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása a családi gazdaságban is folytatható.

A gazdálkodó család tagjai tételes költségelszámolás választása esetén csökkenthetik az őstermelői tevékenységből származó jövedelmüket annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele előtt határoltak el. Ebből az is következhet, hogy adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után adóznak.

Amennyiben a gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, a bevételt és a költségeket a kilépés időpontjával fel kell osztani a családtagok között. A továbbiakban a bevétel és az igazolt költség már csak a csökkent létszám alapulvételével osztható fel.

Ha a kilépő családtag az őstermelői tevékenységet tovább folytatja, akkor csak ugyanazt az adózási módot választhatja az adóév további részére, amelyet a családi gazdaságban választottak. A kiválás időpontjában fennálló vevői tartozásokból befolyt összeget a családi gazdaságnál vagy a kivált tagnál, megállapodás alapján kell figyelembe venni.

Az őstermelői tevékenységen kívüli tevékenységből származó jövedelem után annak kell adóznia, aki azt önálló tevékenységként vagy egyéni vállalkozás keretében folytatja.
Az általános forgalmi adó tekintetében a családi gazdaság tagjai külön-külön válnak adóalannyá, ami azt is jelenti, hogy áfabevallásukat külön-külön, saját nevükre szóló számlák alapján kell elkészíteniük és benyújtaniuk. Fontos tudni, hogy a családi gazdaságban végzett tevékenységek tekintetében azonos adózási módot kell választaniuk (kompenzációs felár, alanyi adómentesség, általános szabályok szerint adózás).

Az a nem áfa adóalany családtag, akinek a családi gazdaságban végzett tevékenysége nem terjed ki a termékek vagy szolgáltatások saját néven, ellenérték fejében történő értékesítésére, nem is válik adóalannyá, azaz neki nem kell bejelentkeznie az általános forgalmi adó hatálya alá.

Abban az esetben, ha az értékesítést nem végző tagok már más tevékenység kapcsán alanyai az általános forgalmi adónak, adózási módjukat nem kell megváltoztatni, mert a családi gazdaságon belüli értékesítési tevékenység hiánya miatt nem kötelezettek az azonos adózási módra.
/Forrás: www.apeh.hu/

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Egyéni céggel kapcsolatos tudnivalók

Egyéni cég tagjának adható természetbeni juttatás 
 Egyéni cég a tagjának kedvezményes, 25 százalék adókulccsal adózó üdülési csekket, önkéntes pénztári tagdíj-kiegészítést adhat. Az szja-törvény 3.§ 33. pontja alapján az egyéni cég társas vállalkozásnak minősül. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban:evtv.) 20.§(4) bekezdésében foglaltak alapján az egyéni cégnek - az e törvényben meghatározott kivétellel - kizárólag egy tagja (alapítója) lehet. E § (6) bekezdésében foglaltak szerint pedig az egyéni cégre és tagjára az evtv-ben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságról szóló törvénynek a gazdasági társaságok közös szabályairól szóló rendelkezéseit, valamint a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az egyéni cég tagja a társaságban személyes munkavégzésre kötelezett. Az szja-törvény 70.§ (2) bekezdésében felsorolt juttatások a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjainak is adhatók, így nem zárható ki, hogy az egyéni cég a tagjának az szja-törvény 70.§ (2) bekezdésében felsorolt juttatásokat adjon. Ugyanakkor pl. adómentesen internet utalványt az egyéni cég a tagjának nem adhat, mivel az szja-törvény 1. számú mellékletének 7. 11. pontja szerint csak a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép- és internethasználat tekinthető adómentes természetbeni juttatásnak. Amennyiben ilyen juttatásra mégis sor kerülne, akkor annak értéke jogcím szerint adóköteles, azaz az egyéni cég tagja esetében nem önálló tevékenységből származó, ezen belül tagi jogviszonyból származó jövedelem lesz. Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulása esetén kiesik az eva hatálya alól és az egyéni cég alapítása miatt az egyéni cégbe átadott vagyoni érték után az szja-törvény rendelkezései szerint kell adóznia. Abban az esetben, ha az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, akkor az eva adóalanyiság szempontjából kezdőnek minősül és az eva hatálya alá ismételten, mint egyéni cég a feltételek megléte esetén a kezdés évét első évnek tekintve a harmadik adóévre jelentkezhet be. Fontos megemlíteni az eva-törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt azon rendelkezést is, mely szerint, ha az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása, vagy vagyoni betétjének átruházással történő megszerzése miatt szűnik meg, az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló törvény ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége, azzal, hogy a bevételből nem vonható le az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben költségként már elszámolt, vagy amelyet e törvény rendelkezései alapján költségként elszámoltnak kell tekinteni. (Büt 1309/2010)

Felszámolási spirál...

A válság eredményei - minden huszadik céget felszámolnak

A felszámolási eljárások alakulásáról szóló adatok arról tanúskodnak, hogy a 2008 közepén kezdődött gazdasági válság a cégek működésében még mindig erősen érezteti romboló hatását. Az elmúlt két esztendőben összesen 29.281 vállalkozás jutott a felszámolás sorsára, azaz a több mint 600 ezer létező cég közel 5 százaléka.

Az elemzők ezt a jelenséget elsősorban azzal magyarázzák, hogy romlottak a hitelezők anyagi lehetőségei, miközben idén, a múlt év azonos időszakához képest, mintegy 26 százalékkal nőtt a vállalkozások fizetésképtelenségi mutatója. A cégek, amelyek a válság kibontakozása előtt részben hitelből fedezték a növekedéshez szükséges forrásokat, zömmel felélték tartalékaikat, és a hitelek törlesztése is gyre nehezebbé vált számukra. Sok esetben az előző évekről erre az évre húzódtak át a kifizetetlen követelések, így a hitelezők jóval előbb kérik a felszámolási eljárás megindítását, mint korábban. Egyes adósok végelszámolással próbálják kijátszani a hitelezőket, akik azonban ezt a trükköt már kiismerték, szigorúbb határidőket szabnak, s ha ez nem teljesül, elindítják a felszámolást. Jól jellemzi ezt, hogy idén eddig a végelszámolások 54 százaléka fordult felszámolásba, holott a korábbi években ez az arány átlagosan harminc százalék volt.

Ezek a tendenciák fokozott óvatosságra intik az üzleti élet szereplőit. A partnerek kiválasztásánál, szerződések kötésénél az eddigieknél is körültekintőbben kell eljárniuk, ha el akarják kerülni a veszteséget. Hasznos információkat nyújt a leendő partner üzleti körülményeiről, pénzügyi helyzetéről, esetleges jogsértéseiről a feketelista.hu, ahol 480 ezer cég több mint 830 ezer ügyéről tájékozódhatnak a portál használói. Egyetlen kattintással összesen tizenegy állami intézmény nyilvános elmarasztalásairól szerezhet tudomást az érdeklődő, feltüntetve a vállalkozás nevét, címét, adószámát és a vele kapcsolatos elmarasztaló eljárások részleteit is – tájékoztat Iklódi András, a hírportál főszerkesztője.

Szabolcsban van a legtöbb felszámolás
A felszámolásokról készített összesítésről kiderül, hogy ez év első felében 8.991 cég ellen indult ilyen eljárás, és ez a szám 1.446-tal, azaz 20 százalékkal több, mint a múlt év első felében volt. A tendencia ezt követően sem módosult, júliusban 1.712 felszámolást rendeltek el, többet, mint eddig bármikor egyetlen hónap alatt.

A statisztikai adatokat alaposabban vizsgálva kiderül, hogy egyes körzetekben, különösen a gazdaságilag elmaradottabb megyékben az átlagosnál is jóval több cég ellen indult felszámolás. Kiugró adat áll Szabolcs-Szatmár-Bereg neve mellett: két esztendő alatt a megye létező cégeinek 12,49 százalékát érte utol a felszámolás. Nógrádban ez az arány eléri a 8,30 százalékot, míg Heves megyében, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy, valamint Zala megyében egyaránt meghaladta a 6 százalékot. Szám szerint Pest megyében esett a legtöbb cég a felszámolás áldozatául, itt 2.682 vállalkozás jutott erre a sorsra, ám az igazsághoz tartozik, hogy e megyében van a legtöbb cég is, összesen csaknem 85.000 vállalkozás szerepel a cégjegyzékben (ezekhez viszonyítva viszont az elmúlt két évben felszámoltak aránya a megyék között a legkisebb, 3,17 százalék).

Az országos felszámolási átlag 4,85 százalékával szemben a nagyvárosokban a létező cégek 5,47 százaléka került felszámolásra. A földrajzi elhelyezkedés közötti különbségek és a gazdasági fejlettség itt is szembetűnők. Budapestet és hat nagyvárost összevetve a fővárosban a legkedvezőbb a helyzet. Budapesten két esztendő alatt 9.381 cég ellen indult felszámolás, ám a városban összesen 237.655 cég van bejegyezve, így a felszámoltak aránya csak 3,95 százalékra rúg.

Nyíregyházán viszont ez az arány 8,76 százalék; annak ellenére, hogy a feketelista.hu által kiemelten vizsgált városok közül itt működik a legkevesebb vállalkozás (8.576). A másik északi nagyvárosunkban, Miskolcon a cégek számához viszonyítva 5,39 százalékos, míg Debrecenben 5,20 százalékos a felszámolás alá vontak aránya. Szegeden a létező 10.264 céghez képest 517-et számoltak fel (5,04 százalék), Győrben és Pécsett viszont ez az arány nem éri el az 5 százalékot (4,41, illetve 4,70 százalék.).

Két évig tart az eljárás
Az Egyesített Feketelistán – tíz más eljárás mellett – fellelhetők mindazok a cégek, amelyek ellen 1998. január 1. óta felszámolást rendeltek el. Jobb ezekről már üzletkötés előtt tudomást szerezni, mert utólag a jogos követelés behajtására aligha lesz remény. Jelenleg már 113 felszámolással foglalkozó szervezet működik az országban, s jelentős létszámbővítést kellett végrehajtaniuk, hogy lépést tudjanak tartani a feladatokkal. Csakhogy egy-egy felszámolás így is átlagosan több mint két esztendőt vesz igénybe, sőt vannak ennél jobban elhúzódó ügyek is. A felszámolásra „ítélt” cégek legtöbbjénél kevés értéket talál a biztos, a hitelezők pedig legfeljebb csekélyke megtérülésre számíthatnak. A Felszámolók Országos Egyesületének tapasztalatai szerint jó, ha a kintlévőségek 3-5 százalékához hozzájutnak. Célravezetőbb tehát megfelelő információkkal, körültekintő döntéssel megelőzni vagy elkerülni az ilyen üzleti kapcsolatokat.
Felhasznált forrás: feketelista.hu, Agromonitor, Pólya Á.

Szakmai gyorskereső

• AVOP
• EMVA
• HOP
• LEADER+
• NVT
• SAPARD

• Állategészségügy
• Bioenergia
• Cukorreform
• Élelmiszerbiztonság
• Élelmiszeripar
• Erdészet
• Géntechnológia
• Iskolatej
• Növényvédelem
• Parlagfű
• Szőlészet, borászat
• Talajvédelem
• Tejkvóta
• Zöldség, gyümölcs

• AMC
• Földhivatalok
• FÖMI
• MgSzH
• MVH
• VKSzI

PTI tájékoztató '09.12.23

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő 3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-784-897 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu 

Heti Online 

Hírlevél  

Tartalom Egyéni vállalkozók, egyéni cégek új szabályai Aktuális feladat: a pénztárgép adómemória kiiratása Minimálbér 2010 Árváltozások januárban Gáz és távhőtámogatás 2010-ben Egyéni vállalkozók, egyéni cégek új szabályai Az egyéni vállalkozókról szóló új törvény alapján az egyéni vállalkozók majdnem olyan differenciált vállalkozási formák közül választhatnak, mint a gazdasági társaságok. Alapvető vállalkozási formának tekinthetjük az egyéni vállalkozást, amely az egyéni vállalkozó gazdasági tevékenységét fogja át. Ahogy eddig is, ez a forma a teljes magánvagyoni felelősség mellett végzett vállalkozói tevékenységet jelent, az adózás, és a nyilvántartások vezetése (könyvvezetés) a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozik. Új lehetőségként élhetnek az egyéni vállalkozók a vállalkozói tevékenység szünetelésének intézményével. Az egyéni vállalkozó mellett új vállalkozási forma az egyéni cég (e.c.) amely önálló jogalanyként jelenik meg, de az alapító természetes személy teljes magánvagyoni felelősségével működik. Ennek másik formája az alapító korlátolt mögöttes felelősségével működő egyéni cég (kfc) – amelynek jellemzője tehát, hogy az alapító az egyéni cég tartozásaiért nem felel a teljes magánvagyonával, csak egy az alapító okiratban meghatározott pótbefizetés erejéig. Az egyéni vállalkozó mérlegelhetik, hogy az új törvény kínál-e számukra olyan új előnyöket, amelyek miatt érdemes esetleg valamilyen az egyéni vállalkozói státuszt érintő szervezeti változást kezdeményezniük. Avagy mindenféle szervezeti változtatásnak nagyobbak a hátrányai, mint az előnyei. Ennek mérlegeléséhez ismerni kell a lényeges információkat. A már működő egyéni vállalkozók számára előnyös lehet az új törvény által felkínált korlátolt felelősségű egyéni cég forma (kfc.) választása. Azt nem kell ecsetelni, hogy vállalkozni veszélyes, megnyugtató érzés ettől a potenciális veszélyforrástól védve tudni a magánvagyont. Az új törvény, az egyéni cégforma bevezetése mellett az egyéni vállalkozókat érintően 2010 évre vannak további lényeges változások is – és ez mi más lehetne, mint az adó- és járulékszabályok újabb hátrányos változása. A vállalkozók adózása és járulékfizetése bonyolultabb szabályok szerint történik, jelentősen nő a vállalkozók adminisztrációs kötelezettsége, és az adóteher összességében nem lesz kevesebb, hiába töröltek el néhány kisadót, és vitték le a társadalombiztosítási járulék mértékét. Aktuális feladat: a pénztárgép adómemória kiiratása Minden érintett vállalkozásnak ki kell íratnia a tulajdonában (használatában) álló valamennyi (üzemben lévő, vagy abból bármilyen ok – pl. tartalék, javítás - miatt kivont), APEH azonosító jellel és számmal ellátott pénztárgép memóriaegységében tárolt adatokat, a 2009. december 31-i állapotnak megfelelően. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a következőkre hívja fel az APEH elnöke által engedélyezett pénztárgépeket használó (üzemeltető) egyéni és társas vállalkozások figyelmét. A számla, egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (5) bekezdésének harmadik mondata szerint “Év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását - a bevétellel való egyeztetés érdekében - el kell végezni és azt az ellenőrzés céljára megőrizni”. Eszerint minden érintett vállalkozásnak ki kell íratnia a tulajdonában (használatában) álló valamennyi (üzemben lévő, vagy abból bármilyen ok – pl. tartalék, javítás - miatt kivont), APEH azonosító jellel és számmal ellátott pénztárgép memóriaegységében tárolt adatokat, a 2009. december 31-i állapotnak megfelelően. A kötelezettség egységes végrehajtása érdekében a kiíratásról szóló listának - gépenként - a következő adatokat célszerű tartalmaznia: I. Azonosító adatok: * a tulajdonos (használó) neve, * a tulajdonos (használó) címe, * a tulajdonos (használó) adóigazgatási azonosító száma (adószáma), * a stilizált AP jel és a pénztárgép 9 jegyű azonosítószáma, II. Az adómemória kiíratás adatai: * a kiíratás időszaka, melynek - kezdő időpontja: 2009. január 1. (egyes régebbi típusoknál: 2008. december 31.) - záró időpontja: 2009. december 31., vagy - amennyiben a pénztárgéppel az előző két dátum nem íratható ki, úgy: + kezdő sorszámként az adóügyi zárás sorszáma 2008. december 31-én + záró sorszámként az adóügyi zárás sorszáma 2009. december 31-én, * a RAM törlések száma (azon gépeknél, amelyek programjába beépítésre került), * a göngyölített forgalom (GRAND TOTAL) összege (az adómemória napi forgalmi összegei együttesen), * az áfa göngyölített összege (azon gépeknél, amelyeknél az adómemória az áfa összegét kulcsonként tartalmazza). Az adómemória kiíratását a vállalkozásnak önmagának vagy az APEH által jóváhagyott szerviz közreműködésével kell elvégeznie, a listát pedig az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie. AZ ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI HIVATAL KÖZLEMÉNYE a számla, egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (5) bekezdése szerinti év végi adómemória kiíratásról Forrás: www.apeh.hu Minimálbér 2010 2010.01.01-től a minimálbér 73.500,-Ft. Ennek 30%: 22.050,-Ft, 30-ad része: 735,-Ft. Társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége megállapításához a minimálbér összege 2010 január hónapban még 71.500,-Ft, 30-ad része: 2.383,33,-Ft. 2010. január 1-jétől a minimálbér kétszeres összegét felváltja a tevékenységre jellemző kereset, ami a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást, ennek megfelelően vállalkozóként eltérő összeget jelenthet. Árváltozások januárban Számos termék és szolgáltatás ára megváltozik január elsejével, így nő a földgáz, és egyes szolgáltatóknál az áram ára is, azonban kevesebbet kell majd fizetni az új évben a távhőért, és az ingatlanok utáni illeték is csökken. A földgáz végfelhasználói ára fogyasztói csoportonként eltérően, átlagosan négy százalékkal emelkedik 2010. január 1-jén a lakosságot, a kisfogyasztókat és a közüzemeket ellátó úgynevezett egyetemes szolgáltatói körben. Az egyedi - 20 köbméter/óránál alacsonyabb - fogyasztású háztartásokban január elsejétől 101,33 forintra emelkedik egy köbméter földgáz ára a jelenlegi 95,9 forintról. A következő kategóriában - a 20 és 100 köbméter/óra közötti fogyasztóknak - viszont 99,2 forint helyett 95,68 forintot kell fizetniük egy köbméter földgázért. A harmadik kategóriában, 500 köbméter/óra fogyasztásig az ár 87,3 forintról köbméterenként 85,26 forintra mérséklődik, míg ennél nagyobb fogyasztás esetén 85,3 forintról 84,33 forintra változik. Az úgynevezett rendszerhasználati díjak átlagosan 22,06 forinttal épülnek majd be egy köbméter földgáz árába a jelenlegi 18,84 forinttal szemben. Az E.ON várhatóan átlagosan 3 százalékkal csökkenti az áram végfelhasználói árát a lakosságnak, a kisfogyasztóknak és a közintézményeknek 2010. január elsejével, míg a Démász változatlanul tartja. Az RWE-csoporthoz tartozó Elmű és Émász még nem adott be árváltoztatási kérelmet, és ha nem is kérnek, akkor náluk 2 százalékkal nő az áram ára a rendszerhasználati díjak emelkedése miatt. Januártól csökken a távhő ára, mivel az áfakulcs 18 százalékról öt százalékra csökken, a változás 650 ezer lakást, mintegy kétmillió embert érint. A benzin és a gázolaj árába épített jövedéki adó ugyanakkor emelkedik a jövő év első hónapjától. A benzin esetében 10 százalékos, a gázolajnál pedig 7 százalékos adóemelés lesz, ami literenként 10 forint feletti drágulást eredményezhet. A fővárosban köbméterenként egy forinttal nő a vízdíj az új évben. Mérséklődik az ingatlanok után fizetendő illeték: 4 millió forint forgalmi érték fölött 6 százalékról 4 százalékra esik, míg a 4 millió forint alatti ingatlanok után továbbra is 2 százalékot kell befizetni. Egy 10 millió forintos lakás esetében így közel 200.000 forinttal csökken majd a befizetendő összeg. A januári változásokon felül várhatóan februártól drágulnak a BKV, a MÁV és a Volán tarifái, valamint az autópálya-matrica ára is. Gáz és távhőtámogatás 2010-ben A Kormány döntött a szociális alapú gáz- és távhőtámogatás 2010. évi szabályairól. Ennek értelmében azoknak, akik a támogatásra való jogosultsága 2009. december 31-én fennáll, nem kell új kérelmet benyújtaniuk, ezen esetekben ugyanis a jogosultság 2010. április 30-ig automatikusan (új határozat meghozatala, vagy a határozat módosítása nélkül) meghosszabbodik. Ezzel a rászoruló családok az év leghidegebb hónapjaiban továbbra is kapnak hozzájárulást fűtési költségeikhez. Ez a szabály azokra is vonatkozik, akik ezen időpontban jogosultak ugyan, de részükre a szolgáltató - a felső támogatási határ (évi 2 000, illetve 4 000 m3) túllépése miatt - már nem érvényesít támogatást. A kompenzációra 2009. december 31-én nem jogosultak 2010. február 28-ig nyújthatnak be új kérelmet a Magyar Államkincstár (MÁK) lakóhely szerint illetékes Regionális Igazgatóságánál. A támogatás ezen esetekben a kérelem benyújtását követő hónap első napjától, legfeljebb 2010. április 30-ig jár. Az igénylőlap hozzáférhető a MÁK ügyfélszolgálati irodáiban és honlapján, illetve letölthető innen. A kérelemhez most sem kell jövedelem-igazolásokat mellékelni, csupán nyilatkozni kell a jövedelmekről. A 2009. évhez hasonlóan a kitöltendő igénylőlapon a háztartás minden egyes tagjának adóazonosító jelét fel kell tüntetni (akinek pedig nincs ilyen - pl. gyermekek - ott a "nincs" szót kell szerepeltetni). Az egyes jövedelmi kategóriák sávhatárai jövőre sem változnak, tehát potenciálisan ugyanaz a kör jogosult az ellátásra, amely az idei évben. A támogatási mértékek a gáz esetében a 2009. október 1-től érvényes szinten kerültek meghatározásra, a távhő esetében pedig a távhődíjat terhelő ÁFA 18-ról 5%-ra történő csökkentése is figyelembe vételre került (az egyes kategóriákban igényelhető támogatás az ÁFA mérséklése miatti átlagos díjcsökkenés 50%-ával lesz kevesebb), az alábbiak szerint: Támogatási kategória Gáz Távhő (Ft/GJ) önym* Ft Ft/m3 Ft/MJ a) 2x alatt - 57 000 26,2 0,771 1 767 b) 2x - 2,5x 57 001 - 71 250 18,9 0,556 1 377 c) 2,5x - 3x 71 251 - 85 500 8,1 0,238 783 d) 3x - 3,5x 85 501 - 99 750 0,6 0,018 399 * öregségi nyugdíjminimum (28 500 Ft) A 2010. április 30-ig terjedő időszakra járó támogatás - az éves fogyasztás arányában - 1 200 m3, illetve nagycsaládosok esetén 2 400 m3 erejéig vehető igénybe (40 800, illetve 81 600 MJ). A szociális alapú távhőtámogatásra nem jogosult fogyasztók részére a fűtési időszakban járó, havi 1 150 Ft-os távhődíj-juttatás 2010. január 1-től megszűnik (azzal, hogy a juttatás a 2009. december 31-ig felhasznált hő tekintetében utólagosan - a később kibocsátott számlákban - is jóváírásra kerül). Gáz- és távhőtámogatás kalkulátor Tájékoztató a jövedelem számításáról és feltüntetéséről a gáz- és távhőtámogatás igénylése során Gyakran ismételt kérdések A mezőgazdasági őstermelők jövedelmének energiatámogatásra való jogosultság szempontjából történő megállapítása Igénylőlap és Tájékoztató a támogatás igényléséhez Az energiatámogatás megállapításához szükséges igénylőlapot az alábbi címekre kell eljuttatni Tájékoztató közös képviselőknek Közös képviselői nyilatkozat gáz- vagy távhőszolgáltatás igénybevételéhez Közös képviselői nyilatkozat gáz- vagy távhőszolgáltatás igénybevételének megszűntetéséhez Forrás: www.szmm.gov.hu Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével. Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.

Vállalkozói hitel

Mire kell figyelniük a kisebb vállalkozásoknak hitelfelvétel esetén?
Írásunkban elsősorban az 1999.évi XCV. törvényben meghatározott mikro-vállalkozásoknak, vagy az annál is kisebb cégeknek szeretnénk segítséget nyújtani a hitelfelvételük kapcsán felmerülő kérdésekben.
Erre a körre leginkább az jellemző, hogy alultőkésítettek, működésüket a rendszerváltás körüli viharos időkben kezdték (kialakulatlan jogi, adózási, piaci viszonyok között), zsigereikben hordozzák a féllegális megoldásokat, nem tudtak kellően megerősödni vagy később alakultak és idejük sem volt megerősödni. (Az erősödésen nem csak a saját tőke növekedését, hanem a megfelelő szervezeti rendszer kialakítását, több-lábon állás megteremtését, stabil vevőkör kialakítását stb. is értjük).
Többen az időszakos konjunktúra ciklusokat kihasználva feljutottak a nagyvállalatok csoportjába, ezekre kevésbé vonatkoznak megállapításaink. Mások tipikus kényszervállalkozók (megszűnt a munkahelyük vagy nem akar a korábbi cégük utánuk TB-t fizetni, stb.), rájuk viszont mindenképpen vonatkozhat írásunk.
A hitelfelvételre készülni kell
A hitelfelvételre már előre, legelőször a cég alapításakor kell gondolni, de legalábbis időben és tudatosan fel kell készülni rá. Aki az utolsó pillanatban megy be a bankba egy kozmetikázott mérleggel, vagy egy veszteséges tevékenységet mutató beszámolóval, eleve nem sok jóra számíthat.
Nagyon fontos, hogy mindent előre gondoljunk át: pontosan mire kell a hitel, mennyi időre, miből fogjuk visszafizetni. Aki úgy megy be a bankba, hogy nincs tisztába a vállalkozása számadataival (ezzel csak a könyvelője foglalkozik-mondja) és nem tudja pontosan, hogy mit akar, máris begyűjtötte az első fekete pontot a banknál.
Az éven túli beruházási hitelek és az éven belüli forgóeszköz finanszírozó hitelek néhány szempontból különböznek egymástól, így azokat a továbbiakban külön kezeljük.
Éven túli beruházási hitelek:
Éven túli forgóeszköz hitelt ritkán folyósítanak a bankok, jellemzően beruházási hitelhez kapcsolódóan, ezért ezt a hiteltípust nem tárgyaljuk külön. Ahogy már említettem a kisvállalkozásokra gyakran jellemző az alultőkésítettség, de látnunk kell, hogy a bankok éven túli hitelt kiszámítható megtérülési feltételeket látva beruházásra szeretnek folyósítani.
Jellemzően egy személyhez vagy családhoz kötődik a vállalkozás léte és működése. Ha nem akarnak egy tulajdonostársat a nyakukba venni (tőkeemelés), akkor a hitelfelvétel az egyedül járható út.
Szerencsés esetben valamilyen támogatáshoz is juthat a társaság, ha elég ügyes. Régebben E-hitel, start hitel, felszámolási hitel és számtalan más lehetőség közül lehetett választani, ma jó lehetőségnek tűnnek az MFB hitelei, EU forrású hitelek, valamint a megújult mikrohitel program. Ezek a lehetőségek (visszatérítendő és vissza nem térítendő kamattámogatások) nagyon jól kiegészítik a banki hiteleket.
A bankok a beruházási hitelek kapcsán -az éven belüli hiteleknél felsorolt kérdéseken túlmenően- az alábbi szempontok alapján döntenek a hitelkihelyezésről:
* legalább egy éves nyereséges működés (kezdő vállalkozás csak kiemelkedően jó ötletével lehet esélyes)
* üzleti terv alapján számított megtérülés a futamidő alatt (adózott nyereségből és értékcsökkenésből a hitel törleszthető, a fejlesztés megtérül)
* a fejlesztési források összhangja, megléte (hitel, ÁFA finanszírozás és pályázati forrás összehangolása és biztosítása. (Egyik mozaik hiányzik, nem valósítható meg a fejlesztés.)
* előny a biztos piac (ismert nagyvállalatnak dolgoznak)
* megfelelő biztosíték

Éven belüli hitelek és finanszírozási lehetőségek:
A forgóeszköz finanszírozás megoldása a kisebb vállalkozásoknál óriási feladat. Folyamatosan azt érzik ezek a cégek, hogy tudnának fejlődni, konkrét szerződések lennének megköthetőek, ha elő lehetne teremteni a szükséges pénzt.
Aki komolyan gondolja a vállalkozást és hosszabb távon gondolkodik, az minden hasznot visszaforgat, nem vesz ki osztalékot, sőt még tagi kölcsönnel is finanszírozza a cégét.
A tagi kölcsön szúrja az APEH szemét, mivel a könyvelés során sok esetben tagi kölcsönnel tüntetik el a feketemunkák, számla nélküli árubeszerzések nyomait a vállalkozók.
A bankok a lombard hitelek külön csoportját dolgozták ki a tagi hitelek kiváltására.
1.) Tagi hitel kiváltása bankhitellel
A vállalkozásban ténylegesen meglévő tagi hitel után csak korlátozott mértékben lehet kamatot felvenni, az APEH ellenőrzéskor rögtön kiszúrja a kapcsolódó elszámolásokat, ezért az alábbi hitelkiváltást ajánljuk: a magánszemély elhelyezi a pénzét betétbe a banknál, aki a magánszemély betétjének óvadékként történő lekötése mellett hitelt nyújt a vállalkozás részére. Így a tagi kölcsön helyett bankhitel szerepel a mérlegben, a tagi kölcsön kamatánál magasabb betéti kamatot pedig a magánszemély minden adófizetés nélkül teszi zsebre. (Ha nem vonható ki a pénz a vállalkozásból, akkor a hitel folyósításakor, annak felhasználásával is megtörténhet a betét elhelyezése.)
2.) Egyéb lombard hitelek
Sok vállalkozó látva, hogy a bank hitelképtelennek minősítette, magánszemélyként tesz le megfelelő óvadékot a hitel biztosítékaként. Sokan megkérdezik, hogy ha van pénze miért nem használja fel a vállalkozásban azt, miért helyezi el óvadékba? Az alaphelyzet természetesen az, hogy ha teheti, a saját pénzét rakja be a vállalkozásába, de vannak egyedi esetek, amikor a hitel jobb megoldás:
* a lekötött betét felbontásának nagyobb a vesztesége, mint a hitelfelvétel költsége
* nem akarnak a hosszabb lejáratú állampapírjukhoz, devizájukhoz hozzányúlni
* nem az övéké a betét, hanem valamelyik családtagé, aki óvadékba hajlandó odaadni azt, de nem akarja sem a pénz direktbe odaadni, sem a konstrukciót megbontani (pl. deviza betét)
Hitelképesség megállapítása
Abban az esetben, ha a vállalkozás nem tud óvadékot, készfizetői kezességet vagy egyéb olyan biztosítékot nyújtani a bank számára, amely önmagában elegendő a hitel folyósításához, a bank megvizsgálja a vállalkozás hitelképességét és ennek eredményétől teszi függővé a hitel kihelyezését. A vizsgálat alapvetően két részből áll: van egy objektív és egy szubjektív része. Az objektív minősítés a mérlegadatok elemzéséből áll, mutatók segítségével pontozzák a cég tőkeellátottságát, jövedelmezőségét, likviditását, megvizsgálják a pénzmozgásokat (cash-flow), a készlet forgási sebességét, stb.
Ha egy bizonyos minimális ponthatárt (feltételeleket) elér, akkor a szubjektív szempontokra adott pontokkal kiegészítve összeáll a cég minősítése. A szubjektív besorolásnál a tulajdoni viszonyokat, a vezetés szakmai és egyéb képességeit, a cég piaci, ágazati helyzetét, partnereit, meglévő bankkapcsolatait, hitelállományát, számviteli, adatszolgáltatási rendszerét, stb. vizsgálja meg a bank.
3.) Az éven belüli hitelek legfontosabb típusai
A leggyakoribb és a vállalkozás szempontjából a legkényelmesebb, legolcsóbb hitel a folyószámlahitel. Ekkor a bank egy bizonyos összegig (hitelkeret) engedi a folyószámlát túlhívni. Ennyivel automatikusan többet költhetünk, mint amennyi pénzünk a számlán van és ha pénz érkezik a számlánkra, akkor az automatikusan hiteltörlesztésre fordítódik. Tehát csak akkor áll fenn a hitel, ha tényleg szükség van rá, rugalmasan alakul az igénybevétele, ezért aztán a váratlan helyzetek megoldásának ideális eszköze.
Kamatot csak az igénybevett összeg után kell fizetni, egyéb költségként rendelkezésre tartási jutalékot, kezelési költséget számítanak fel a bankok. A folyószámlahitelhez nagyon hasonló, de az igénybevétele nem automatikus, hanem lehívó levéllel kell kérni az igénybevételét a rulírozó hitelnek. A törlesztést követően a hitelkeret ismét igénybe vehető, a költségei is hasonlóak lehetnek a folyószámlahiteléhez. A bank szempontjából előny, hogy a hitel és a cég forgalma jobban összeköthető (pl. árbevétel engedményezéssel történhet a törlesztés). Az éven belüli forgóeszköz finanszírozó hitelnek számtalan változata létezik, egy vagy több kisebb összegben is történhet a folyósítás és a törlesztés is.
4.) Egyéb finanszírozási lehetőségek
Vállalati kölcsön
A tulajdonosi vagy bármely egyéb szoros kapcsolat fennállása esetén előfordulhat, hogy az egyik vállalat ad kölcsönt a másiknak. Erről nincs mit mondani, jó megoldás, de erős köteléket feltételez.
Faktoring
A faktoring akkor jó finanszírozási megoldás, ha a vállalkozás egy jó bonitású nagyvállalattal áll kapcsolatban, annak gyárt, szállít valamit. A faktorálás során a teljesítés megtörténtét követően csak a fizetés kockázatát vállalja a faktoring cég (bank), de nem is finanszíroz csak egy rövid, pénzügyi teljesítési időszak
Lízing
A lízing ügyletek jó megoldást jelentenek a beruházási elképzeléseink megvalósítása során.
Váltó
A váltó a körbetartozások óriási mértéke és a nagyfokú bizalomhiány miatt kiment a divatból, a külkereskedelmi ügyleteknél még mindig gyakori.

Per előtt egyeztetni kell!

Egyeztetniük kell álláspontjaikat a jogi személyiségű cégeknek, mielőtt a bíróságra mennek. A szabály január óta hatályos, a vállalkozások azonban nemigen ismerik, nem alkalmazzák. Igaz ugyan, hogy bizonyos tárgyalás általában megelőzi a perindítást, azonban ennek nem marad írásos nyoma. Okosabban teszik, ha ezentúl dokumentálják megbeszéléseiket – hívja fel a figyelmet Horváth Gyula ügyvéd, a Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa. Az előzetes egyeztetési kötelezettség azzal a céllal született, hogy elősegítse a jogvita rendezését. A felek akár a pert is elkerülhetik, ha pedig mégsem, úgy – a megfelelő előkészítéssel – megkönnyíthetik a bíróság dolgát, gyorsíthatják a döntéshozatalt.
Más kérdés, hogy a nagy vállalkozások a nagyobb, bonyolultabb ügyekben mindig is megkeresik egymást, megpróbálják elsimítani a vitát, illetve, ha nincs más választásuk, kellő megfontolással, írásos anyaggal mennek a bíróságra. A kisebb cégek egyszerűbb, számlatartozással, teljesítéssel, szavatossággal kapcsolatos igényeinek érvényesítése is megkövetel legalább néhány telefont, üzenetváltást, az üzleti partner noszogatását, hiszen a hitelezőnek nem érdeke, hogy pereskedjen, szeretne mielőbb a pénzéhez jutni. Ha tisztességes, az adósnak sem hiányzik a hosszadalmas bírósági procedúra, jobban jár, ha némi haladékban megegyezik az üzlettársával. Tehát ennek az új kötelezettségnek megvan a régi, nem jogszabályon alapuló, hanem a felek érdeke szülte gyakorlata. Az érintettek rákényszerülnek a kommunikációra, csakhogy ennek lépéseit többnyire nem írják le, legfeljebb akkor, ha megállapodnak – magyarázza Horváth Gyula.
Mivel a jogszabály ennél többet, részletes anyagot, jogi és ténybeli indoklást, igazolásokat, iratokat kíván az érintettektől, a szakember azt tanácsolja: mindenféle permegelőző egyeztetést foglaljanak írásba! Célszerű a tárgyalásokról jegyzőkönyvet vezetni, emlékeztetőt készíteni. A felszólítások, levélváltások nem merülhetnek ki e-mailben, az nem elegendő, legalább fax rögzítse az üzeneteket. Amennyiben szükségesnek látják, vegyenek igénybe jogi segítséget!
Ma már a közjegyzőnél is mód van előzetes bizonyítás felvételére. Ez ugyancsak hasznos lehetőség. Először is tájékoztat arról, hogy áll az egyezkedés. Ha ugyanis az egyik vállalkozás hiába veti fel, hogy forduljanak közjegyzőhöz, mivel partnere erre nem hajlandó, akkor már úgymond kilóg a lóláb...
Ennél persze több információt adnak a bizonyítékok: azok birtokában a felek alappal mérlegelhetik, hogy egyáltalán érdemes-e bírósághoz fordulniuk. A közjegyzői okiratban foglaltak pedig valóban leegyszerűsítik a bizonyítás lefolytatását az igazságszolgáltató fórum előtt. Persze tegyük hozzá, maga az ügylet, a teljesítési határidők, egyéb megállapodások közokiratba foglalása okos, előrelátó lépés, mert garantált bizonyíték, amelynek révén sok vita, per megelőzhető így. Igaz, a közjegyző pénzbe kerül.
Mindebből az is következik, hogy a permegelőző egyeztetés komoly előkészület igényel, és nem is feltétlenül olcsó. Természetesen megéri, ha mondjuk egyezség születik, illetve – ha sor kerül rá – valóban gyorsan lezárul a bírósági procedúra. Az utóbbiról azonban még nincs sok tapasztalat. A felek nem tudhatják, hogy milyen mélységű, részletezettségű dokumentációt vár el tőlük a bíróság. Bármikor megeshet, hogy valamit hiányol, és annak a pótlását kéri. Lehetnek tehát bizonytalansági tényezők, amelyek adott esetben – a jogszabályi céllal ellentétben – megnyújthatják a permenetet.
Bizonyos esetekben pedig el is kerülhető az előzetes egyeztetés. A jogszabály értelmében nincs erre szükség, ha az eljárás fizetési meghagyással, illetve felszámolás kezdeményezésével indul.