A hazai juhtenyésztés visszafejlődése nem a
rendszerváltozással kezdődött. A juhászatok számának
megcsappanását először a magyar gyapjúipar leépülése idézte
elő a 70-es években. Még ennél is nagyobb kárt okozott a 80-as évek
erőltetett kivitele, amikor elkezdődött a 30-40 napos állatok
válogatás nélküli exportálása élő és vágott formában. Ez a
hazai állomány minőségének drasztikus romlásával is együtt
járt, miközben a juhászatok és a juhok száma is jelentősen
csökkent.
A hazai juhágazat döntően, mintegy 95 százalékos arányban családi
gazdaságok kezében lévő tevékenység, Magyarországon mintegy hétezer
juhtenyészet van – jelentős többségük az Alföldön. A hazai ágazat 935
ezer nőivarú juha – elsősorban a bárányexport, valamint részben a gyapjú
és a juhtej révén – hozzávetőleg 25-30 ezer embernek nyújt megélhetést.
A kisebb gazdaságokban rendszerint a család több tagja, esetleg néhány
alkalmazott dolgozik. Az ágazat összes termelési értéke hozzávetőleg
12–15 milliárd forint körül alakul évente.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése