Kerti hulladékégetés

Általában a kerti hulladékkal (avar, fű nyesedékek és gallyak) a bennük lévő vegyszermaradvány is elég, és sok esetben a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, tovább fokozva a kibocsátott légszennyező anyagok egészségkárosító hatását. Az avar égetése során nagy mennyiségben keletkezik szén-monoxid, kisméretű részecske (PM), nitrogén-oxidok és különféle szénhidrogének (metil-etil-keton, etil-benzol, sztirén, fenol, dioxinok).
A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést:
„48. § (4) A települési önkormányzat képviselő -testületének hatáskörébe tartozik:
b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történ megállapítása,”
Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avar égetésről,
alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban le írtakat kell betartani.
Megoldás lehet a komposztálás, hiszen a szerves eredetű anyagok és hulladékok szinte
kivétel nélkül komposztálhatók, így valamennyi kerti hulladék és az avar is. A komposztálás során nem szennyezzük a levegőt, nem károsodik egészségünk, mindemellett értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk. A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények komposztálása évekig eltarthat.
A kertben képződött zöld-hulladék elszállítása is megoldás lehet, például a Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt. 2006. júniusától gyűjti Budapest zöldövezetes kerületeiben a kerti zöld-hulladékot. A vidéki településeken a helyi közszolgáltatónál érdemes érdeklő d- ni a zöld-hulladék elszállításának lehetségeiről.
A zöld-hulladék elszállítását a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályozza.