Az utóbbi két évben igen nagy
jelentősége volt a mezei pocok elleni védekezésnek, hiszen olyan nagy mértékben
felszaporodtak, hogy helyenként súlyos forintokban mérhető gazdasági kárt
tudtak okozni.
Ebben az esetben ne is rögtön a
védekezéssel kezdjük, hanem először ismerjük meg a pockot!
A mezei pocok (Microtus arvalis)
a hörcsögfélék családjába tartozik. Eurázsiai elterjedésű faj.
(Forrás: wikipedia)
Magyarországon mindenhol
elterjedt, ahol mezőgazdasági művelés folyik. Az, hogy ilyen nagy mezőgazdasági
kártevőnek bizonyul, két dolognak köszönhető:
1.) Szinte minden növényi anyagot megeszik,
válogatás nélkül. Magvak, füvek, gyökerek, bogyók, gyümölcsök. Lekérgezheti a
fákat, a kukoricacsövön felfutva kirágja a szemet. Télen a betárolt terményt is
károsíthatja.
2.) Rendkívül gyors szaporodásának köszönhetően és
kedvező időjárási körülmények esetén pocok-gradáció alakulhat ki. Egyes
megfigyelések alapján ez 3-6 évente következik be, majd a túlszaporodás miatt
kialakult stresszhatás következtében a populáció magától összeomlik.
A pocok szaporodására jellemző,
hogy egy évben 5-6-szor fial, a vemhességi ideje 21 nap. Egyes
megfigyelések szerint kedvező időjárás esetén évi 10 fialás is lehetséges. Egyszerre 3-8 utódot hoz világra, melyek
csupaszon születnek ugyan, de 5 naposan
már szőrösek, 7 naposan már látnak és két hetesen már ivarérettek! 3 hetes
korukra pedig megszületnek a ’kistesók’ is, ugyanis a nőstény rögtön
újrapárzik. Ezek után, ha végzünk egy gyors fejszámolást és csak a legkisebb
számokat vesszük alapul a fentiek közül, akkor is az jön ki, hogy egy nőstény
pocok évente minimum 15 kispocoknak ad életet, ezektől (ha csak a fele nőstény)
105 ’pocokunokája’születik és mivel ezek is 21 nap alatt ivaréretté válnak, még
kb. 3 szaporulata nekik is lesz abban az évben. Ha azt is hozzászámoljuk, hogy egy pocok 0,5-2
évig él, máris ezres nagyságrendű számot
kapunk a végére. Ráadásul a pocok nem alszik téli álmot (ellentétben a
hörcsöggel, aki alszik), így télen is számolhatunk kártételével. 1,2
A gradációt leginkább befolyásoló
tényezők: a kemény hideg és a hótakaró
hiánya, a meleg, száraz tavasz és
nyár kedveznek a felszaporodásnak. Viszont télen az enyhe és a hideg
periódusok gyakori váltakozása csökkenti az áttelelés esélyét. 1
Most, hogy megismertük az ellenséget,
nézzük, mivel küzdhetünk ellene!
1.) Elsődleges fontosságú a megfigyelés, előrejelzés, erre
alapozzuk a védekezést.
2.) T-fák telepítésével a ragadozó madarak nagymértékben képesek
csökkenteni az elszaporodott pocokállományt!
3.) A jól végzett agrotechnikai
védekezés ugyanolyan hatásos lehet, mint a vegyszeres állomány gyérítés. A talajmunkával ugyanis elpusztulnak a
fészkek. (Viszont a mélyen fészkelő egyedeket a szántás sem éri el!)
4.) Növényvédő szeres védekezés erősebb fertőzés esetén válhat indokolttá.
Hazánkban jelenleg 3 növényvédő szer rendelkezik engedéllyel mezei pocok
irtására:
·
Arvalin
LR (40 g/kg cink-foszfid) csalétket (2-3 szem/járat) a kártevő által lakott
járat nyílásába kell helyezni. A vadon élő állatok védelme érdekében a talaj
felszínére kiszórni tilos!
·
Polytanol
(280 g/kg kalcium-foszfid), melyből járatonként 2 g (2-3 szemcse) behelyezése
után a járatokat minden esetben földdel el kell tömni. Tilos a készítményt
felhasználni esős, ködös időben és átázott talajon. A Polytanol soha nem
érintkezhet vízzel!
·
Delu (800
g/kg kalcium-karbid) kizárólag riasztó hatással rendelkezik. A készítményből
5-6 g-ot kell a károsító járatába juttatni, majd a lyukat azonnal le kell zárni
(betaposni nem szabad!). Így a talaj nedvességének hatására keletkező
acetiléngáz a járatokat kitölti. A készítmény egész évben alkalmazható. A
termék kizárólag a károsító járataiba helyezendő, a növényre nem kerülhet!
Szükséghelyzeti engedély
birtokában a Redentin 75 RB (0,0075%
klórfacinon) is használható, melyet idén is megkérhetnek az illetékes megyei kormányhivataloknál.
A kérelemhez szükséges adatlap itt
letölthető. 3 (f:nébih)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése