A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.
A
közönséges vakond (Talpa europaea) élete jelentős részét föld alatt
tölti és mozgó férgekkel, csigákkal, rovarokkal és azok lárváival
táplálkozik - olvasható a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. MTI-hez
kedden elküldött közleményében.
Apró szemei, bőrredővel
lezárható, fülkagyló nélküli fülnyílásai, hosszú, ormányszerű orra és
feltűnő mellső ásólábai mind a speciális életmódhoz való alkalmazkodás
jegyeit mutatják. A tömött, koromfekete bundájú, hengeres testű kisemlős
rövid, három centiméteres farkával együtt is alig hosszabb, mint egy
szokványos golyóstoll.
A mozgékony állatkával ritkábban
lehet találkozni, mint jelenlétének közvetett bizonyítékaival, a
vakondtúrásokkal, amelyek az akár 100 méternél is hosszabb, elágazó
járatrendszeréből összegyűjtött talaj szakaszonként felszínre hozott
kupacai.
Skandinávia és egyes mediterrán területek kivételével a
vakond egész Európában elterjedt, a mocsaras, köves, szikes területek és
az intenzíven művelt szántók kivételével szinte minden élőhelyen
megtalálható.
Mint írják, a kertekben megjelenő túrások olykor
bosszúságot okozhatnak, de a vakondok nagyon hasznos állatok:
fellazítják a talajt és több kártevő rovart elfogyasztanak.
A
közleményben felidézik, hogy a földművelésügyi miniszter 1901. évi
egyik körrendelete a vakondot is - több más állattal együtt -
természetvédelmi oltalom alá helyezte, akkor még csak "a virágos,
veteményes kertek és csemete ültetvényeken" kívüli területeken. A ma már
teljes védettséget élvező rovarevő pénzben kifejezett természetvédelmi
értéke 25 ezer forint.
A természettel való együttélés során meg
kell tanulnunk a többi élőlénynek, köztük a vakondoknak is életteret
adni, megosztva kertjeinket a hasznos kis állatokkal - hívják fel a
figyelmet a közleményben.(F:MTI)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése