Schengeni övezet

Nagyításhoz kattintson a képre

A schengeni térség magában foglalja 26 európai állam - az Európai Unió 22 tagállama és 4 társult állam, az EFTA tagjai  - területét és Gibraltár területét, amelyek végrehajtották a Schengeni Megállapodást és a Schengeni Egyezményt, amelyet Schengenben ( Luxemburg) írtak alá. A schengeni övezet egyetlen területként működik a nemzetközi utazás és a határellenőrzés szempontjából, ahol a belső határátlépéseket szabadon, útlevél nélkül, ellenőrzés nélkül hajtják végre.

Trianoni békeszerződés

Nagyításhoz kattintson a képre

A trianoni békeszerződés (békediktátum, kényszerszerződés, békeparancs) az első világháborút lezáró békeszerződések rendszerének részeként az első világháborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai  között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország új határait. Az első világháborúban győztes antanthatalmak elsődleges célja Németország és a háborúban vele szövetséges országok alapvető meggyengítése volt, ezen felül céljuk volt a jelentős háborús jóvátétel követelése, valamint a soknemzetiségű nagyhatalmak egységének megtörése is, mint amilyen az Osztrák–Magyar Monarchia vagy az Oszmán Birodalom volt.

Talajművelés...

„Talajművelés
mindazon munkák foglalatja, melyet a gazda a talajnak a kultúrnövények díszléséhez megkívántató tulajdonságok helyreállítása, növelése vagy fenntartása céljából végez. A talaj különböző nagyságú szemcsék keveréke, melyek egymással szorosabb vagy lazább összefüggésben vannak. A nem művelt talajban ezen szemcsék oly szorosan rakódottak egymásra, amint azt azok alakja, nagysága egyáltalában megengedi, a talaj tömődött struktúrájú; ezen struktúrát öltik fel lassanként a kultúrtalajok is, ha azok hosszabb időn át nem műveltetnek. Ennek ellentéte a porszerű struktúra, amelynél a szemcsék nagyon lazán függnek össze egymással. Sem az egyik, sem a másik nem jó a kultúrnövények termelésére, mert a tömődött talajban nem képesek a gyökerek kellőleg szétterjedni, a levegő nem tud a talajba hatolni, a porszerű struktúra pedig azért rossz, mert a növényeknek nincs elég szilárd állásuk, a talaj nem fogadhat magába elegendő vizet. A növényekre legmegfelelőbb struktúra a morzsalékos, melynél a szemcsék se nagyon tömődötten, se nagyon lazánk nincsenek összerakódva, a talaj elég légjárható, de vizet is eleget képes magába fogadni. A talaj ezen struktúrája nem maradandó, legtöbbször a tömődött, ritkábban a porszerű struktúrába megy át. A talajművelés egyik fő célja a morzsalékos struktúra előállítása és fenntartása. További célja a talaj más-más részeit hozni a felületre s így előmozdítani annak elmállását, növelni a felvehető tápanyagok mennyiségét, alátakarni a trágyát és tarlót, irtani a gyomot, előmozdítani a talaj beéredését. A talajművelés legtöbbször a talaj porhanyításában áll. A munkálatok legnagyobb része a vetés előtt végeztetik, csak kisebb része a tenyészet közben. Az összes talajművelési módokat a szerint csoportosíthatjuk, amint a talajt porhanyítjuk vagy összetömjük, az első csoportba tartozókat ismét amint a porhanyítással együtt fordítjuk is a talajt vagy nem. A talajművelés egyes nemei e szerint: 1. porhanyítás fordítással: ásás, szántás, töltögetés; 2. porhanyítás fordítás nélkül: grubberolás, extirpálás, gereblyélés, boronálás, kapálás; 3. talaj összetömése: hengerezés.” Pallas nagylexikon
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/zoldsegtermesztok/ch08s02.html

A búzaszentelés

A búzaszentelés a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása a keresztény liturgiákban, pogány eredetű népszokás. A római katolikusoknál a népszokás napja Szent Márk napja (április 25.) vagy egy ehhez közel eső nap, a bizánci szertartásban április 23.
A római katolikusok búzaszentelő körmenetet tartanak a vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért. Bár a körmenet neve búzaszentelő, a vetés minden fajtáját, a fákat és szőlőket is megáldották ilyenkor.  Az egyház évente négy könyörgő napot ír elő, ezek közül az egyik a búzaszentelés. ( A másik három: január 1. a világbékéért, farsang vasárnapja a világ éhezőiért és augusztus utolsó vasárnapja hálaadás a termés betakarításáért).